Több szakértő szerint megmagyarázhatatlan, hogy a jelenlegi demográfiai helyzetben miért a háromgyerekes családok kapják a legnagyobb támogatást, ahogy az is látszik, a vágyott népességszámot a jómódú családoktól hiába várja el a kormány. Óriási probléma az elöregedés és az abból fakadó munkaerőhiány, amit a megugró elvándorlás csak tetéz.
Magyarország legnagyobb baja nem a bevándorlás, hanem a népességfogyás – mondta Krekó Péter, a Political Capital ügyvezető igazgatója az intézet Demográfiai kihívásokról készített tanulmányáról rendezett konferencián.
Nem véletlenül égető kérdés a demográfiai helyzet: a KSH optimista becslése szerint is csak 8,5 millióan leszünk 2060-ban, a pesszimista forgatókönyv szerint viszont csak 6,5 millióan.
A kormány – illetve Orbán Viktor – fő célkitűzése, hogy a termékenységi rátát a jelenlegi másfélről 2,1-re emelje 2030-ig. Ez is csak a szinten tartásra elég.
Ettől elég távol állunk
– mondta Krekó.
A kormány nagyon büszke arra, hogy a termékenységi számok javulnak, de ennek a családpolitikai intézkedéseken túl elég racionális okai is lehetnek. A Ratkó-korszak unokái most futnak ki a termékenységi időszakból, lehet, hogy a javuló tendencia mögött az áll, hogy aki tud, gyorsan még vállal gyereket – hívta fel a figyelmet Szalma Ivett, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa. A 35 éves kor után szülővé válók aránya ugyanis emelkedik.
Az Orbán-kormány népesedéspolitikai fordulatot sürget, ám annak ideológiai megközelítése – a hagyományos családeszmény előnyben részesítése, a problémák szélsőségesen tradicionalista megközelítése, a bevándorlásellenességre épített keretezése, civilizációs harcként való megjelenítése – nemcsak a tényleges demográfiai kihívásoknak mond ellent, hanem részben a saját szakpolitikai gyakorlatának és az eddig megismert népességpolitikai terveinek is.
A politikai retorika teljesen más prioritásokat fogalmaz meg, eredet- és családkutató intézetek állnak fel, a józan szakpolitikai válaszok kisebb hangsúlyt kapnak.
Csokosoké a világ
A Fidesz ideálisnak tartott családképe régóta ismert, Orbán Viktor 18 évvel ezelőtt adta ki a jelszót: "három szoba, három gyerek, négy kerék". A három gyereket pedig lehetőleg házaspár nevelje, jó, vagy legalábbis polgári, középosztályi módban. Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézet kutatója, Szalma Ivett számára rejtély, hogy ilyen termékenységi adatok mellett miért nem a kétgyermekeseket támogatják jobban. A családok terelgetése máshol is bevett: Franciaországban például csak a második gyerek után jár családi pótlék, a statisztikák szerint ott a csak a gyerekek 10 százaléka marad ki a támogatásból.
Vitathatatlan, hogy az állam nagyvonalú a családokkal (gondoljunk a gyerekek után járó adókedvezményre, a gyed extrára, a csokra vagy a diákhitel eltörlésére), ezzel együtt az is tény, hogy a lakosság jelentős rétegei kiesnek a csomagból, hiszen például a családi pótlék összege 10 éve nem nőtt. A pénzügyi ösztönzők hatnak ugyan, de attól még a kormány nem éri el a kívánt célt.
Az ember pedig áll, és nem érti, hogyan lesz számottevően több gyerek, ha egy életen át nem kell adót fizetnie a 3 gyerekes, magas jövedelmű, magas státuszú embereknek
– mondja Hárs Ágnes, a Kopint-Tárki vezető kutatója, aki szerint szakmailag abszurd ötletek kerülnek elő.
Bár 10 évvel ezelőtt közkeletű vélekedés volt, hogy a szegények csak a segély miatt vállalnak gyereket, az nem került be a diskurzusba, hogy most a csok, illetve az adókedvezmény miatt is születnek gyerekek – hívja fel a figyelmet Szalma Ivett.
Szelektált gyerekek
Hárs Ágnes szerint riasztó, hogy a kormány intézkedései azokat célozzák, akiken adókedvezményekkel lehet segíteni. Bár a felzárkóztatást nem lehet teljes mértékben megvalósítani, de annak teljes kizárása problémát jelent.
Duális társadalomban élünk, úgy tűnik, a cél az, hogy a társadalom egyik része ne adjon hozzá a népesedéshez.
A problémát az iskolarendszer, a szociálpolitika és a felzárkózás eszközrendszerével akkor is kezelni kell, ha az nem esik egybe a világtrenddel vagy a hazai filozófiával – mondja Hárs.
Szalma Ivett úgy látja, a kormány kevésbé törődik azzal, mi lesz a megszületett gyerekekkel.
Elég súlyos gond a gyerekszegénység, Magyarország sereghajtó Romániával, Bulgáriával és Görögországgal együtt.
A gyermekszám növekedéséhez a népesedéspolitika önmagában nem is elég: kulcskérdés a lakáshelyzet, a foglalkoztatottság és annak minősége, de az is baj, hogy itthon jellemzően a nőnek választania kell a család és a karrier között. A magyar társadalomban erősen él, hogy a gyerekvállalás női kérdés. Erre a kormány is ráerősít: minden új családpolitikai intézkedést a nőkre szabva harangoznak be, csak később korrigálnak – mutat rá Szalma Ivett.
Az apákat meg sem próbálják bevonni, holott a "tradicionális családmodell" akadálya lehet a termékenységi ráta növekedésének, hiszen ez "vesztes helyzet mind a nők, mind a férfiak számára".
A migráns ne jöjjön, csak dolgozni
A nemzetközi statisztikákat nézve nem igaz az a kormányzati érv, hogy Európát egységesen demográfiai válság sújtaná, ahogy az sem, hogy a nyugat-európai országokban csak a bevándorlás pótolja a csökkenő népességet. Az viszont tény: Magyarország a legrosszabb helyzetűek között van: Görögországhoz, Olaszországhoz és Portugáliához hasonlóan itt is a természetes fogyás miatt csökken a népesség, és ezt a kismértékű bevándorlás sem ellensúlyozza.
A népességfogyás nem az egyetlen gond: a társadalom elöregedése legalább ekkora probléma. Ez óriási nyomást helyez a nyugdíj- és egészségügyi rendszerre, de a következő években a munkaerőhiány is csak súlyosbodni fog – mondta Krekó Péter. Ha a Fidesz sokáig marad, ezt a helyzetet kezelnie kell, annak árnyékában, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása még Vlagyimir Putyin népszerűségét is igen erősen megtépázta.
A munkaerőhiánnyal pedig valamit kezdeni kell: bár Magyarország továbbra sem vonzó bevándorlási ország – sőt, egyre kevésbé az –, a menekültellenes retorika ellenére az Európán kívüli munkaerő-bevándorlás jelentősen nő. Tavaly 2016-hoz képest csaknem megduplázódott a munkavállalási engedélyt kérők száma, elérte a 25 ezret. Idén már az első negyedévben kértek annyian munkavállalás céljából tartózkodási engedélyt, mint 2016-ban összesen. Unión kívüli országból 104 ezer ember dolgozik itt.
Kilőtt a kivándorlás
A legfrissebb adatok szerint a 15-64 éves korosztályban 5,6 százalékos az elvándorlás aránya – mondta Hárs Ágnes, aki erről részletes tanulmányt írt a most megjelenő Tárki Társadalmi Riport kötetébe. Az arány csaknem háromszorosa annak, mint amit a korábbi években lehetett tapasztalni.
Minden korcsoportban és iskolai végzettségben növekszik az elvándorlás, de uniós összehasonlításban Magyarországon nőtt a leginkább a magas iskolai végzettségűek kivándorlása.
Részben a beszűkülő lehetőségekre adták ezt a választ. Az is látszik, hogy egyre többen arra készülnek, a gyerekük külföldön tanul majd tovább. Ahhoz, hogy a kvalifikált emberek visszatérjenek, sokkal nagyobb gazdasági növekedésre van szükség. Az orvosmigrációt külön is vizsgálták, kiderült, a környező országok sokkal gyorsabban reagáltak béremeléssel a problémára.
Magyarország olyan későn lépett, hogy szinte azt mondhatjuk, már mindegy. A szakmunkásokkal ugyanez történt: eleinte legyintettek a problémára.
Ugyan a kormány azzal dicsekszik, hogy egyre többen jönnek haza, ez azonban csalóka: "ökölszabály szerint a külföldön dolgozók 40-60 százaléka visszajön. Most azért jönnek többen vissza, mert többen is mentek el."
Ők azonban újra elmehetnek, ha továbbra sem találják meg itthon a számításukat.
