Nem tudhatjuk meg, kik és hová utaztak októberig azzal a két Airbus 319-essel, amelyet decemberben hangsúlyozottan nem kormánygépnek vett a honvédség, mégis legtöbbször Orbán Viktor látták külföldön kilépni belőle.
Első próbálkozásra mellébeszélt, másodikra pedig megtagadta a válaszadást a Honvédelmi Minisztérium (HM) a hvg.hu adatigénylésére, amelyben azt próbáltuk megtudni, hogy megérkezésük óta hányszor és milyen célokra használta a magyar honvédség azt a két Airbus A319-es, illetve Dassault Falcon 7X repülőgépet, amelyek beszerzéséről még decemberben adtak hírt, majd februárban, illetve augusztusban érkeztek meg.
A HM – ahogy arról többször beszámoltunk – az AirBerlintől vett Airbusok megérkezése után hónapokig tagadta, hogy kormánygépként használnák őket: az ismételt nyilatkozatok szerint azokat kifejezetten csapatszállításra, polgári személyek evakuálására, illetve sebesültszállításra szerezték be. Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter a gépek bemutatásakor pedig külön is hangsúlyozta, hogy
„A honvédség nem kormánygépeket vásárol".
Az Airbusok lépcsőjén ennek ellenére hivatalos kormányzati protokollfotókon rendre a miniszterelnök tűnt fel. Nyári izraeli, illetve montenegrói kiruccanása után Orbán Viktor az uniós állam- és kormányfők szeptemberi salzburgi találkozójára is az A319-essel ment, miközben kiderült, hogy a magyar iraki katonai kontingens váltásának kiutaztatására különgépet kellett bérelni. (Ez utóbbit Benkő Tibor honvédelmi miniszter azzal magyarázta, hogy az Airbus még tesztüzemben működik, így csak korlátozott számú személyt szállíthat.)
A másik – papíron szintén a honvédségnek beszerzett – Airbus nemrég Áder János köztársasági elnököt szállította volna Bukarestbe, a kormány ennek ellenére kitart mellette, hogy ezek katonai szállítójárművek. Ez utóbbi amúgy azért is lényeges, mert így ki lehetett kerülni a közbeszerzést, és a vételár is titok maradhatott (az becslések szerint 30 milliárd forint körüli összeg lehetett).
Az augusztusban érkezett Dassault Falcon 7X-ről – ami sokkal inkább egy business jet, mint futárgép, aminek megpróbálták beállítani – szintén azt állította a HM, hogy
„katonai repülőgép lesz, katonák fogják üzemeltetni."
Szeptember elején megkérdeztük a HM sajtóosztályától, hogy megérkezésük óta hányszor és milyen célokra használta a Magyar Honvédség a két Airbus 319-est, illetve a Dassault Falcon 7X -et. Három nappal későbbi válaszukban azonban konkrét összesítés szerint csak mellébeszéltek:
Magyar Honvédség szállító repülőgépei a hadrendbe állításuk óta rendszeresen hajtanak végre különböző feladatokat. Ezek kiképzési és konkrét szállítási feladatok (pilóták felkészítése, átképzése, személy- és teherszállítás nemzetközi gyakorlatokra és külföldi missziókba). A repülőgépek felhasználásának tekintetében továbbra is elsődleges cél a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből adódó katonai szakmai feladatainak végrehajtása, valamint a jogszabályokban előírt feladatok ellátása (pl. nemzetközi missziós feladatok, speciális erők és eszközök célba juttatása, diplomáciai, illetve protokoll szállítási feladatok.)”
Mivel a válasszal nem elégedtünk meg, hanem konkrét, a felhasználókat és az úti célt is tartalmazó kimutatást kértünk immár közérdekű adatigénylésben, a HM statégiát váltott és a hivatalos válaszadási határidő lejártának napján közölte, hogy „a repülőgépeknek a Magyar Honvédség érdekében végzett szállítási, repülési adatai a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdése alapján
nem nyilvánosak, mivel azok a Magyar Honvédség működésére vonatkoznak”
A hatályos Infotörvény szerint más törvény nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekből előírhatja ugyan egyes adatok megismerhetőségiének korlátozását; a korlátozás arányossága azonban kérdéses: mivel a honvédség működésébe gyakorlatilag minden tevékenység beleérthető, így erre hivatkozva minden, a honvédséggel kapcsolatos információt el lehet zárni a nyilvánosság elől. Lapunk jelenleg jogászokkal konzultál arról, hogy tudnánk mégis kikényszeríteni a minisztériumtól a szerintünk a nyilvánosságra tartozó adatokat.