Itthon hvg.hu 2018. október. 15. 06:09

Titkolja a HM, hogy ki használja Orbánon kívül a "nem kormánygépet"

Nem tudhatjuk meg, kik és hová utaztak októberig azzal a két Airbus 319-essel, amelyet decemberben hangsúlyozottan nem kormánygépnek vett a honvédség, mégis legtöbbször Orbán Viktor látták külföldön kilépni belőle.

Első próbálkozásra mellébeszélt, másodikra pedig megtagadta a válaszadást a Honvédelmi Minisztérium (HM) a hvg.hu adatigénylésére, amelyben azt próbáltuk megtudni, hogy megérkezésük óta hányszor és milyen célokra használta a magyar honvédség azt a két Airbus A319-es, illetve Dassault Falcon 7X repülőgépet, amelyek beszerzéséről még decemberben adtak hírt, majd februárban, illetve augusztusban érkeztek meg.

A HM – ahogy arról többször beszámoltunk – az AirBerlintől vett Airbusok megérkezése után hónapokig tagadta, hogy kormánygépként használnák őket: az ismételt nyilatkozatok szerint azokat kifejezetten csapatszállításra, polgári személyek evakuálására, illetve sebesültszállításra szerezték be. Simicskó István korábbi honvédelmi miniszter a gépek bemutatásakor pedig külön is hangsúlyozta, hogy

„A honvédség nem kormánygépeket vásárol".

Az Airbusok lépcsőjén ennek ellenére hivatalos kormányzati protokollfotókon rendre a miniszterelnök tűnt fel. Nyári izraeli, illetve montenegrói kiruccanása után Orbán Viktor az uniós állam- és kormányfők szeptemberi salzburgi találkozójára is az A319-essel ment, miközben kiderült, hogy a magyar iraki katonai kontingens váltásának kiutaztatására különgépet kellett bérelni. (Ez utóbbit Benkő Tibor honvédelmi miniszter azzal magyarázta, hogy az Airbus még tesztüzemben működik, így csak korlátozott számú személyt szállíthat.)

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A másik – papíron szintén a honvédségnek beszerzett – Airbus nemrég Áder János köztársasági elnököt szállította volna Bukarestbe, a kormány ennek ellenére kitart mellette, hogy ezek katonai szállítójárművek. Ez utóbbi amúgy azért is lényeges, mert így ki lehetett kerülni a közbeszerzést, és a vételár is titok maradhatott (az becslések szerint 30 milliárd forint körüli összeg lehetett).

Az augusztusban érkezett Dassault Falcon 7X-ről – ami sokkal inkább egy business jet, mint futárgép, aminek megpróbálták beállítani – szintén azt állította a HM, hogy

„katonai repülőgép lesz, katonák fogják üzemeltetni."

Szeptember elején megkérdeztük a HM sajtóosztályától, hogy megérkezésük óta hányszor és milyen célokra használta a Magyar Honvédség a két Airbus 319-est, illetve a Dassault Falcon 7X -et. Három nappal későbbi válaszukban azonban konkrét összesítés szerint csak mellébeszéltek:

 Magyar Honvédség szállító repülőgépei a hadrendbe állításuk óta rendszeresen hajtanak végre különböző feladatokat. Ezek kiképzési és konkrét szállítási feladatok (pilóták felkészítése, átképzése, személy- és teherszállítás nemzetközi gyakorlatokra és külföldi missziókba). A repülőgépek felhasználásának tekintetében továbbra is elsődleges cél a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből adódó katonai szakmai feladatainak végrehajtása, valamint a jogszabályokban előírt feladatok ellátása (pl. nemzetközi missziós feladatok, speciális erők és eszközök célba juttatása, diplomáciai, illetve protokoll szállítási feladatok.)”

Mivel a válasszal nem elégedtünk meg, hanem konkrét, a felhasználókat és az úti célt is tartalmazó kimutatást kértünk immár közérdekű adatigénylésben, a HM statégiát váltott és a hivatalos válaszadási határidő lejártának napján közölte, hogy „a repülőgépeknek a Magyar Honvédség érdekében végzett szállítási, repülési adatai a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 38. § (7) bekezdése alapján

nem nyilvánosak, mivel azok a Magyar Honvédség működésére vonatkoznak”

A hatályos Infotörvény szerint más törvény nemzetbiztonsági vagy honvédelmi érdekből előírhatja ugyan egyes adatok megismerhetőségiének korlátozását; a korlátozás arányossága azonban kérdéses: mivel a honvédség működésébe gyakorlatilag minden tevékenység beleérthető, így erre hivatkozva minden, a honvédséggel kapcsolatos információt el lehet zárni a nyilvánosság elől. Lapunk jelenleg jogászokkal konzultál arról, hogy tudnánk mégis kikényszeríteni a minisztériumtól a szerintünk a nyilvánosságra tartozó adatokat.

Hirdetés