A magyar kormány által erőltetett nemzeti konzultációról mindent elárul a Magyar Idők keddi cikke, amely szerint

a miniszterelnök már döntött az újabb nemzeti konzultációban szereplő kérdésekről, amelyeket hamarosan nyilvánosságra is hoz a kabinet.

Őszinte megfogalmazás. Orbán Viktor egyszemélyben dönti tehát el, milyen kérdések kerülnek a magyarok elé, majd hatalmas költségen ezt a kérdőívet mindenkinek kipostázzák. Ugyanakkor semmilyen elővigyázatossági lépést sem tesznek, hogy minden szavazópolgár csak a saját kérdéssorát tölthesse ki. Bárki visszaküldhet annyi levelet, ahányat csak be tud gyűjteni a postaládákból. És a Kubatov-lista elég pontos leírást tartalmazhat arról, hova nem érdemes bedobni a levelet, mert ott csak széttépné a címzett. Ezeket jobb, ha kitölti a helyi Fidelitas aktivistája. Az interneten is lehet válaszolni, de ott az állam hasonlóan "alapos" munkát végzett annak érdekében, hogy többször is ki lehessen tölteni a kormányzati totót. (A kérdőív pedig rendre alkalmatlan az állásfoglalásra, mert a megfogalmazásnál odafigyelnek, hogy csak egy helyes válasz legyen.)

A választások előtt nem kis riadalmat keltett, amikor Hadházy Ákos (akkor még az LMP társelnöke) ellenőrizni akarta a kitöltött íveket. Szerette volna látni a postai visszaigazolást arról, mikor érkeztek be az ívek, de amit kapott, az inkább csak a gyanúját erősítette. A magyar kormány a vizsgálódás hatására kezdett csak erőt fektetni abba, hogy a konzultáció számai messziről nézve hitelesnek látszódjanak.

Felix Austria

És akkor térjünk át Ausztriára, ahol hétfőn kezdődött el három népi kezdeményezés hivatalos aláírásgyűjtése. Ezt nevezte a szerdai Magyar Idők büszkén nemzeti konzultációnak. Ennek a szabályai a következőek:

• bárki előállhat ilyen kezdeményezéssel, ha ahhoz összegyűjti az osztrák állampolgárok egy ezrelékét, jelen állás szerint 8401 támogatót;
• az utcai aláírásgyűjtés helyett a támogatóknak a helyhatóságoknál, az ott dolgozók felügyelete alatt kell szignálniuk a kezdeményezést;
• ha egy kérdéskör ezt a küszöböt megugrotta, az állam segíti a kezdeményezők kampányát szervezéssel, illetve azzal, hogy egy héten át véleménynyilvánításra buzdítja a polgárokat;
• a kezdeményezést ismét személyesen lehet támogatni az önkormányzatoknál kitett íveken, illetve személyi azonosítóval az interneten vagy mobiltelefonon;
• aki a kezdeményezéshez szükséges eredeti ívet aláírta, az automatikusan támogatónak számít, és már nem kell megismételnie azt;
• részvételre azok jogosultak, akik Ausztriában szavazati joggal rendelkeznek.

Tehát a folyamatot nem a kormányfő kezdeményezi, hanem bármilyen jogi személy vagy bármelyik állampolgár. Az aláírásokat szigorú azonosítás előzi meg, ami nem jelent túlzott kellemetlenséget, hiszen mobilon is elintézhető. Ennek következtében minden osztrák szavazó biztos lehet abban, hogy a végén közölt számok stimmelnek. A két rendszer között az is jelentős különbség, hogy milyen következménye van a válaszoknak. Ehhez újra támaszkodjunk a Magyar Időkre, amely így ír az október folyamán lezavarni tervezett hazai kérdőívről:

Az emberek véleményének összegzése után újabb családpolitikai intézkedések várhatók, illetve bővülhetnek a már érvényben lévő támogatások, kedvezmények.

Magyarán a kormány bemondásra állapítja majd meg, mi az emberek véleménye. Amúgy sem számít sokat, ki mit mond, hiszen a konzultációról szóló álbennfentes cikk jelentős része már azt sorolja, mit fog lépni a kormány. Az ítélet már kész, és ha nem figyelnek oda, véletlenül végre is hajtják a konzultáció kiküldése előtt.

Következmények nélküli ország

Nézzük viszont, milyen új szabályok rögzítik Ausztriában a népi kezdeményezések sikerét:

• 8401 ember aláírása után az állam átvállalja a szervezést;
• 100 ezer ember aláírása esetén a parlamentnek kötelező foglalkoznia az üggyel, és a bizottsági és plenáris vita során a kezdeményezőknek felszólalási joguk van a törvényhozásban;
• 900 ezer ember aláírása után kötelező népszavazást kiírni a témában – ez pont elvileg 2022-től léphet életbe.

Hasonló rendszerű – bár kevés babért termő – népi kezdeményezés létezett Magyarországon is, 2014-ig, akkor az új népszavazási törvény megszüntette. És valójában a népszavazás intézményét is megszüntette a Fidesz. Szűkítette a feltehető kérdések körét, megszállta a kezdeményezésről döntő bizottságot, és attól sem riadt vissza, hogy ellenkérdésekkel, valamint kopaszokkal torlaszolja el a neki kellemetlen akciókat. És ha mégis sikerült egy kérdést valahogy átküzdeni, majd megfelelő számú aláírással megtámogatni, akkor Orbán Viktor volt az, aki az utolsó pillanatban behúzta a kéziféket. Így adta fel olimpiai álmát a kormányfőt, és hasonló okokból hajtottak végre hátraarcot a vasárnapi zárva tartás ügyében.

Ezek után mindig mókás azt olvasni, hogy Orbánék meghallgatják az embereket, a Nyugat meg nem. Hiszen itt épp fordított a helyzet: nálunk nincs következménye annak, aminek Ausztriában van. A fent felsorolt osztrák szabályok valóban garanciát adnak arra, hogy népi kezdeményezések eljussanak a népszavazásig, a két koalíciós párt eredeti terveitől viszont még mindig messze van az általuk elfogadott reform.

A populista FPÖ eredetileg úgy tervezte, hogy a polgárok 4 százaléka ki tudja kényszeríteni a népszavazást (256 ezer fő), míg a konzervatív ÖVP ezt az arányt 10 százalékban húzta volna meg (640 ezer fő). Erre mit csináltak a koalíciós tárgyalás során? Nem a középértéket választották, hanem összeadták a két számot, és 900 ezerben húzták meg a határt. És hogy biztosan ne lehessen ez számukra kellemetlen, öt évig fel is függesztették a reform ezen részét. Egyelőre csak a kötelező parlamenti tárgyalás van érvényben, aminek tapasztalatairól 2022-ben vonják meg a mérleget. És utána lehet esetleg továbblépni.

Konzultáció a kormány ellen

Végezetül nézzük meg, hogy miről lehet konzultálni. Magyarországon ez a téma nem a korrupció, az egészségügy, az uniós tagság vagy az oktatás, hanem a nyilvános diskurzusban ezeknél lényegesen kevesebb szerepet kapó demográfia. Ausztriában ezen a héten három kérdéskörben lehet támogatni a kezdeményezőket. Ezek sem az ország legnagyobb problémái, de itt legalább elmondhatják, hogy erre van legalább egyezreléknyi támogatás.

1. "Ne dohányozz!" – A kezdeményezés mögött a Bécsi Orvosi Kamara és az Osztrák Ráksegély áll. Erre az akcióra azért volt szükség, mert a korábbi nagykoalíció által elfogadott dohánytilalom egyes rendelkezéseit a populista FPÖ kérésére az új kormány elhalasztotta. A kezdeményezők azt szeretnék, ha a régi elképzelések szerint általános füsttilalom lenne kivétel nélkül minden vendéglátóhelyen.

AFP /

Ez a "konzultáció" tehát kifejezetten a jelenlegi kormány ellen indult. Idén február óta 560 ezer támogatót szerzett, így már a mostani egyhetes kampányzárás nélkül is elérte a parlamenti tárgyaláshoz szükséges küszöböt, és az orvosok személyesen mondhatják majd el érveiket a képviselőknek. A tét most a 900 ezres határ, amelynek csak szimbolikus jelentősége lenne, mivel egyelőre saját intézkedéseiről nem enged népszavazást az osztrák kormány.

2. "Nők kezdeményezése" – A pártokon felül álló akció egy húsz évvel korábbi ilyen kezdeményezésre nyúlik vissza, és annak kíván érvényt szerezni. Az aktivisták a hatalom, a pénz és a munka egyenlő megosztását követelik férfiak és nők között, harcolnak a szegénység, a kirekesztés és az erőszak ellen. Ezzel a megközelítéssel ők is a jelenlegi kormány politikája ellen lépnek fel. Kurz alatt nem egy esélyegyenlőségi megbízottat rúgtak ki a minisztériumokból. Ez a kezdeményezés is megugrotta már a parlamenti tárgyalás küszöbét, 247 ezer aláírással indult neki a forró hétnek.

3. "ORF kényszerhozzájárulás nélkül" – A kezdeményezés az osztrák közszolgálati tévé és rádió finanszírozását támadja, és valószínűleg nincs az FPÖ ellenére. Az ORF-et populista körökben gyűlölik feltételezett balliberális elhajlása miatt.

MTI / EPA / Dominik Angerer

 A kormány ugyanakkor nem ellehetetleníteni akarja a közszolgálatot, hanem minél nagyobb befolyás alá hajtani. A kezdeményezés mögött a CPÖ áll, amely egy kereszténységre hivatkozó, globalizáció-ellenes törpepárt. Saját bevallása szerint a kezdeményezés 140 ezer aláírásnál jár.

Szavazzon!

Végezetül a hvg.hu konzultációja ebben a témában: