Brüsszelben beszéltek a magyar demokrácia állapotáról és a Sargentini-jelentés fontosságáról magyarországi civil szervezetek vezetői.
Jövő héten szavaz az Európai Parlament a Magyarország ellen indítandó eljárást megalapozó Sargentini-jelentésről, civil szervezetek pedig a hét elején nyílt levélben szólították fel a képviselőket, hogy fogadják el a dokumentumot. Ez alapján a jogállamisági normák megsértése miatti 7(1). cikkely szerinti uniós eljárás elindítására tehet javaslatot a testület.
Szerdán aztán több civil vezető Brüsszelbe látogatott, hogy nyomatékot adjon a kérésnek – számol be az Euractiv.
Az Open Society Policy Institute szervezésében az Amnesty International Magyarország, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság vezetője előadást is tartott a kérdésben.
Pardavi Márta, a helsinkiek vezetője úgy fogalmazott: számít arra, hogy a kormányközeli médiumok pellengérre állítják és árulónak nevezik majd őket. Kapronczay Stefánia, a TASZ elnöke hozzátette: a megbélyegzés ellenére ők meggyőződéssel dolgoznak a magyar állampolgárok érdekében.
A cikk emlékeztet, hogy a magyar kormány már nem csak a civil szervezetek, hanem egyes személyek ellen is kampányt folytat, erre példaként a Figyelő listázását hozta, megjegyezve: a brüsszeli eseményen felszólalók is szerepeltek a "Soros-zsoldosnak" nevezettek névsorában.
A civilek szerint a 7-es cikkely aktiválása az utolsó lehetőség a magyar demokrácia megőrzésére: a Sargentini-jelentésről szóló vita arra szolgál, hogy "figyelmeztesse a többieket" és lehetőséget ad annak megtárgyalására, "milyen Európát akarunk".