A washingtoni és a budapesti vezetés közeledéséről közölt terjedelmes írást a The New York Times és a Bloomberg is. Mindkét cikk abból indul ki, hogy Donald Trump hivatalba lépése óta oldódik az Orbán-kormány elszigeteltsége, és ennek több jelét is látják.

A New York Times felidézi: Orbán Viktor vidéki médiatúlsúlyán enyhített volna az a 700 ezer dollár, amelyet a washingtoni külügyminisztérium bocsátott volna a független sajtó rendelkezésére, ami „az Orbán-kormány számára újabb provokáció volt egy olyan országtól, amely 2012 óta páriaként tekintett a miniszterelnökre”. Júliusban aztán váratlanul lefújták az egészet – írja a lap, amely megszólaltatta Simonyi András volt washingtoni nagykövetet is, aki szerint ezzel azt az üzenetet küldte Magyarországnak az amerikai vezetés, hogy „minden rendben van, Magyarország egy demokrácia”.

Idézik ugyanakkor David Cornsteint, az USA új budapesti nagykövetét is, aki korábban arró beszélt, Amerika és ő személyesen is a sajtószabadság híve, de nem látja úgy, hogy ezzel Magyarországon probléma lenne. És azt is megjegyzi a cikk, hogy nem sokkal a támogatás visszavonása után a Heti Válasz bejelentette, többet nem jelenik meg, a HírTv-t pedig Orbán Viktor szövetségese vette át.

A lap azt is felidézi, hogy

a magyar kormány éveken keresztül próbálta elismertetni magát Washingtonban, erre dollármilliókat költött, többnyire hiába.

Az előző elnök, Barack Obama adminisztrációja kerülte a magas rangú kétoldalú találkozókat, az amerikai diplomaták és maga az elnök is élesen kritizálták Orbán fellépését a civil társadalom ellen.

Donald Trump hatalomra kerülése után azonban változott Magyarország és Lengyelország megítélése is. „Az elnök nem csinált titkot abból, hogy mennyire kedveli az erős vezetőket", Orbán Viktorban pedig követőjét látja - írja a New York Times.

Van azonban még egy fontos eleme a vonzalomnak a lap szerint, amely ráadásul az európai politikusok számára is visszatetsző lehet: Trump egyszerre tekinti ellenségének az EU-t és barátjának az annak egységét megtörni próbáló populistákat. A cikk felidézi azt is, hogy az elnök volt tanácsadója, Steve Bannon nemrég bejelentette: szélsőjobboldali szövetséget szervez a jövő évi európai parlamenti választásokra.

A két vezető közeledésének jeleit felsorolva azt is megjegyzi a cikk, hogy Cornstein hivatalba lépése után bírálta a CEU elleni hadjáratot, ám egy interjúban azt ígérte, hogy ha problémát lát, akkor azt személyesen veti majd fel, nem a sajtón keresztül.

Cornstein mindenesetre szóba áll a sajtóval: ugyancsak szerdán a Bloomberg budapesti szerkesztőségének adott írásos interjút, amelyben azt fejtette ki, hogy „a kritika önmagában nem stratégia”. A hírügynökség szintén arról ír, Washington közeledése részben annak jele, hogy a hagyományos szövetségek helyett új kapcsolatokat épít Trump, egyben elismeri azt, ahogy Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta megszilárdította illiberális hatalmát, kétségbe vonta az EU demokratikus értékeit és közeledik az orosz vezetés felé.

A Bloomberg szerint már voltak jelei annak, hogy az Egyesült Államok tolerálhatja „a magyar vezető növekvő tekintélyelvű irányvonalát”, amelynek részeként független intézményeket gyűrt maga alá, elhallgattatta az ellenséges hangokat, beleértve a sajtót, az egyetemeket és a civil társadalmat is. A hírügynökség is felidézi a vidéki sajtónak megítélt támogatás visszavonását.

(The New York Times, Bloomberg)