A magyar-amerikai kapcsolatokról tárgyalt a Fehér Házban Magyar Levente államtitkár
A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint még egyet nem érteni is jobb, mint nem kommunikálni.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint még egyet nem érteni is jobb, mint nem kommunikálni.
Legutóbbi látogatása után jelentették be az orosz kémbank elleni szankciókat.
Több ezer olyan diplomata okmány lehet forgalomban, amilyennel Szöllősi György az Egyesült Államokba szeretett volna utazni. Ezeket az útleveleket Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter jóváhagyásával osztogatják, de a presztízsen kívül nincs sok hasznuk, ugyanis a gazdájuk nem akkreditált diplomata, nem állami tisztviselő. Így viszont az amerikaiak belső jogi döntésének számít, hogy kikosarazták. És hogy ezt meg is tették, az nagy eséllyel politikai üzenetként is értelmezhető.
Jottányit sem javultak az amerikai-magyar kormányközi kapcsolatok az elmúlt időszakban. Ám egyelőre nem úgy tűnik, hogy a „csőben lenne” bármilyen, magyar állampolgárokat érintő vízumtilalmi szankció, noha az ezzel kapcsolatos amerikai törvényjavaslat továbbra is készülőben van. Washingtont leginkább az foglalkoztatja, hogy vajon mennyire lesz gátja Magyarország Svédország NATO-csatlakozásának. A kormányoldal pedig ismét halogatja a csatlakozás ratifikálását.
A tengerentúli lapok nagy figyelmet szentelnek annak, hogy Orbán Viktor három legnagyobb ellenfeleként kezeli a NATO-szövetséges Egyesült Államokat, és folytatja oroszbarát politikáját. Magyarország orosz függőségei. Macron sikertelen jelképpolitikája. Klubrádió-sikerek. Válogatás a világlapok írásaiból.
Az orosz–ukrán háború következtében nem tolerálja tovább Washington, hogy Magyarország NATO-tagként olyan politikát folytat, ami Moszkvának áll érdekében. Orbán Viktor viszont nem tolerálja, hogy Washington befolyásolni akarja a magyar politikai-társadalmi folyamatokat a kormányfő példátlan hatalmi koncentrációját veszélyeztetve. Nem tudni, hogy ez a konfliktus hova vezet, de súlyosbodhat.
A helyzet igencsak fura, hiszen egy szövetséges első számú diplomáciai képviselőjéből lett a legfőbb közellenség. Lapszemle.
Nem lesz elnéző a jogállamisági problémákkal szemben az új amerikai kormány, de a szövetségesi viszonyon nem fog lényegesen változtatni Joe Biden elnöksége. Orbán Viktornak arra viszont fel kell készülnie, hogy a magyar helyzetet jól ismerő politikusok kerülnek a Fehér Házba: egyre biztosabb, hogy a félig magyar Antony Blinken lesz a külügyminiszter, Kamala Harris alelnök pedig két volt budapesti nagykövettel is jóban van. A koronavírus miatt azonban egy ideig biztosan nem lesz terítéken a magyar helyzet Washingtonban.
Budapesti amerikai nagykövetet talán még soha nem ért annyi kritika az amerikai sajtóban, mint David Cornsteint, aki a bírálatokról, a Közép-európai Egyetem sorsáról, az Orbán Viktorral és a kormánnyal való kapcsolatáról, Oroszország és Kína nyomulásáról beszélt a HVG-nek.
A várttal ellentétben bejelentések nélkül ért véget Donald Trump és Orbán Viktor találkozója, és látszólag a konfliktusok is elmaradtak Washingtonban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felszín mögött ne maradtak volna meg az aggodalmak a magyar jogállamisággal és demokráciával kapcsolatban.
A magyar miniszterelnököt magyar idő szerint este nyolc órakor a Fehér Házban várta Donald Trump. A találkozót körülbelül 45 percesre tervezték, mi pedig ebben a cikkben igyekszünk minél gyorsabban minél több információt közölni róla.