Ha a Fideszen múlna, dicsérő szavakon kívül valószínűleg nem lehetne mást hallani Donald Trump és Orbán Viktor washingtoni találkozójáról. A magyar kormánypárt Facebook-oldalán legalábbis öt egyszerű tételmondatban foglalták össze a két politikus megbeszélésének lényegét: idézték Trumptól, hogy Orbán jó munkát végzett, biztonságban tartotta országát, védi a kereszténységet, sok jó dolgot tett az emberekkel és a bevándorlás tekintetében, Európának pedig azért vannak problémái, mert másképp tett, mint Orbán.

Nyilvánvaló azonban, hogy Orbán amerikai útja a háttérben ennél sokkal árnyaltabb volt, és a kritikák is megmaradhattak. A Republikon Intézet stratégiai igazgatója, Tóth Csaba úgy látja: a magyar kormány szempontjából fontosabb, hogy ez a 15 perces négyszemközti találkozó létrejött, mint az, ami ott elhangzott. A Political Capital ügyvezető igazgatója, Krekó Péter pedig azt mondja, az eseményt Orbán könnyen eladhatja belpolitikai sikerként.

Azért érdemes mindezt a helyén kezelni: a régióból ugyanis utolsóként Orbán kapott időpontot az amerikai elnötől – az, hogy a lengyel miniszterelnököt a gyakorlatban beelőzte, nem rajta múlt, Varsó ugyanis lemondta az elmúlt hónapra tervezett találkozót. A találkozó ténye ettől még fontos, és önmagában is bizonyos fordulatot jelent, hiszen az előző két elnökkel ellentétben Trump végre fogadta Orbánt – tette hozzá Krekó.

Tóth Csaba is megjegyezte, a menekültellenesség mint közös ideológiai alapon túl semmilyen konkrétum nem hangzott el, Trump pedig ugyanúgy közös alapokról beszélt a cseh és a szlovák miniszterelnökkel folytatott találkozó után is. Vagyis, „Trumpnak e tekintetben Orbán nem különleges vezető, hanem az utolsó a visegrádi sorban.”

Se dorgálás, se fegyver

Bár a találkozó előtt a Direkt 36 amerikai források alapján arról írt, küszöbön van egy csillagászati árú fegyvermegállapodás és a gázvásárlásról is előrehaladott tárgyalások folynak, ilyenre még csak utalást sem tett Trump, ennek ellenére Krekó úgy látja, a találkozó főleg hadügyi és gazdasági okokkal volt magyarázható.

Sokan úgy vélték, a két politikus esetleg bejelenti, hogy Magyarország amerikai fegyvereket vásárol, ehhez képest Orbán Viktor csak annyit nyilatkozott a közmédiának: „a két országot összekötő stratégiai szövetségesi kapcsolatokat mind a gazdaságpolitika, mind a külpolitika, mind a biztonságpolitika és a külpolitika területén megerősítették”. Pedig valószínűtlen, hogy pár hónappal Mike Pompeo látogatása és a védelmi együttműködés aláírása után ne esett volna szó fegyvervásárlásról.

Trump nemcsak konkrétumokat nem említett, de meg sem dorgálta Orbánt a kínai és orosz kapcsolatai miatt, holott amerikai külügyi szakértők világosan látják, ha a magyar kormányfőnek választania kell, akkor az amerikai, illetve a NATO és EU-s érdekek helyett Kína és Oroszország mellé áll. Meglepő módon viszont Trump NATO-tagként még meg is dicsérte Orbánt.

Krekó szerint a kényes témák kerülése ellenére a problémás pontok – mint az orosz „kémbank” ügye, a Huawei, a kiadatási ügy, az ukrán–magyar konfliktus – továbbra is jelen lehetnek a kétoldalú kapcsolatokban, a fő kérdés, hogy a jövőben miként tud hatást gyakorolni Amerika az Orbán-kormányra a számára fontos kérdésekben, hiszen

Orbán szinte mindent megkapott a Fehér Háztól, amit politikailag remélhetett.

Krekó úgy látja, Washingtonban továbbra is erősek a Magyarországgal kapcsolatos aggodalmak, és fontos jelzés volt a kétpárti, kétkamarás (mind a szenátus, mind a képviselőház irányából érkező) kritika Orbán Viktor kormányával, valamint a találkozóval kapcsolatban. Külügyi kérdésekben pedig a kongresszus lobbiereje jelentős, és ezzel tisztában van Orbán is.

Névtelenséget kérő diplomáciai forrásunk úgy látja, a találkozó egy „pofavizit volt”, és a korábbi külügyminiszteri látogatást is ideszámítva az látszik, a NATO a prioritás Amerika számára, mindent ennek rendelnek alá.

A kormánnyal szoros kapcsolatokat ápoló Nézőpont Csoport vezetője, Mráz Ágoston Sámuel szerint Trump számára hasznos, Orbánnak pedig sikeres volt a találkozó, a szoros biztonságpolitikai szövetség lehetősége kiváló. Trump dicsérő szavai után úgy látja, a két politikus között ideológiai szövetség is van.

Mráz lát esélyt arra, hogy innentől kezdve Orbán ne csak Putyinnal, hanem Trumppal is évente találkozzon, de az Orbán nemzetközi elszigetelődéséről szőtt elméleteket már ez a fehér házi látogatás is cáfolja.

Jó mulatság, férfimunka

Magát a találkozót vizsgálva, az már a négyszemközti megbeszélés után is nyilvánvaló volt, hogy az összegyűlt amerikai újságírókat sokkal inkább érdekli Donald Trump véleménye Kínáról, mint a magyar kormányfő. Végül az elnöknek kellett őket figyelmeztetnie, hogy vendégétől is kérdezzenek valamit. Ennek ellenére Trump sem vitte túlzásba az érdeklődést, az egyetlen konkrét téma, amit kifejezetten ő hozott fel, a migráció volt. Ezen kívül csak udvariassági körökre és udvarlásra futotta.

„Magyarország a NATO büszke tagja, kicsit megismertük egymást, beszélünk majd a kereskedelemről és sok más témáról. Remek időt fogunk együtt tölteni” – tette hozzá Trump. Sőt, még azt is mondta – amit a Fidesz idézni is elfelejtett –, hogy Orbán Viktor kemény ember, de nagyon jót tett az emberekkel, és ezért tisztelik.

Még érdekesebb, hogy bemutatkozása alatt a magyar kormányfő sem tért ki részletekre, arról nem is beszélve, hogy szabályosan engedélyt kért az elnöktől, hogy ő is beszéljen.

„Örülök, hogy ismét itt lehetek, és megint fiatalnak érzem magam, hiszen 20 éve volt, hogy utoljára itt voltam” – mondta Orbán, aki említette azt is, hogy támogatják egymást a migráció elleni harcban, és megvédik a keresztény közösségeket.

Háttérben a lényeg

Persze attól még, hogy a kezdeti negyedórában a két politikus semmitmondó nyilatkozatokat tett, a háttérben már komolyabb tárgyalások folytak, de ezeknek a helyszíne nem az Ovális Iroda volt. Ahogy azt diplomáciai forrásaink említették, a lényegi megbeszélések mindig alacsonyabb szinten zajlanak, és ezt erősítették meg a CNN-nek is amerikai kormányzati tisztségviselők.

Forrásaink utaltak arra is, hogy egy ilyen rövid találkozó gyakorlatilag semmire nem elég, legfeljebb az elvi kérdések kifejtésére. Egy normális megbeszélés legalább két óra, ha pedig még az oroszok vagy a kínaiak is szóba kerülnek, ennél is több. Orbán és Trump találkozója ilyen szempontból még annál is kevesebb lett, mint amennyit vártak tőle: nem volt deklaráció, nem jelentettek be semmit, a lényegi részleteket valószínűleg majd a következő napok tárgyalásain véglegesítik.

Ahogy Krekó Péter is említette, a konkrétumok hiánya ugyanakkor nem jelenti azt, hogy Washington ne figyelne oda mindenre Magyarországon, beleértve a jogállamiságot.

„Biztosíthatom, hogy ezeket az ügyeket mind megtárgyaltuk a magyar féllel” – jellemezte a magyar-amerikai kapcsolatokat a CNN-nek egy magas rangú kormányzati forrás.

„A hétfői találkozó célja, hogy erősítse a köteléket két NATO-szövetséges között, és nem feltétlenül az, hogy minden bilaterális kérdést megvitassanak – az elmúlt két évben amúgy is folyamatosan ezt tesszük” – mondta az illetékes. Trumpot ráadásul állítólag több tanácsadója is arra figyelmeztette, hogy ne tűnjön túl bizalmaskodónak Orbánnal, mert a meleg fogadtatás hátráltatná a kormányzati törekvéseket, hogy tisztes távolságban tartsák maguktól a magyar miniszterelnököt.

Mráz Ágoston úgy véli, a meghívás Orbán és a közép-európai térség felértékelését jelzik, visegrádi országvezetők látogatásai nem egyszerűen üzleti ügyekről, hanem az amerikai geopolitikáról szólnak, az oroszok és kínaiak aktivizálódását minden hatalmi központban regisztrálták. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter egyébként februári, magyarországi látogatásán önkritikusan meg is jegyezte, Amerika az elmúlt időszakban magára hagyta a térséget, de ezen változtatni fognak.

Azt tehát túlzás lenne állítani, hogy a találkozónak semmi jelentősége nem volt. Magyar miniszterelnök 2005 óta nem járt a Fehér Házban, maga Orbán pedig két évtizede nem lépte át a küszöböt. Ez nyilván fájó pont is volt a magyar miniszterelnöknek, hiszen ahhoz képest, hogy már 2016-ban, az elnökválasztási kampány alatt hitet tett Trump mellett, meglehetősen sokat, két és fél évet kellett várnia a találkozóra.

Azt is korai még megítélni, hogy hoz-e bármilyen változást a magyar-amerikai kapcsolatokban a találkozó. Ahogy a szakértők is említették, ennek kevés esélye van, hiszen ennek a találkozónak, és Pompeo látogatásának is az volt a fő célja, hogy a jelenlegi amerikai kormányzat gesztust gyakoroljon a közép-európai tagállamok felé. Hogy ehhez egy washingtoni látogatás elég legyen, az erősen kérdéses, de egy dolog biztos: a Fidesz és maga Orbán Viktor itthon, különösen az európai parlamenti választások véghajrájában, sokat profitálhat belőle.