Orbán Viktor miniszterelnök szerint a 2018-as kétharmaddal az emberek

"felhatalmaztak minket egy új korszak kiépítésére."

Nem fogalmazta meg ennek elemeit, viszont elkezdett a kultúráról, és az azon a területen zajló vitákról beszélni. Azt mondta,

"új szellemi és kulturális megközelítés kell."

Bejelentette, hogy szeptembertől nagy változás jön, de részleteket egyelőre nem árult el.

Nagy célok kora

Orbán arról is beszélt, az újabb kétharmad mellé nagy célok dukálnak. Többet is felvázolt. Van egy 2030-ig szóló terve: azt akarja, hogy addigra Magyarország az EU öt legjobb országa közé kerüljön, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni. Gyorsforgalmi utakkal és vasúttal kötné össze "Kismagyarországot" a szomszédos országokkal, ahogy több területet – honvédelem, energiaügyek – is összehangolna.

"A legfontosabb terv, hogy újjáépítsük az egész Kárpát-medencét”,

erre tett is ajánlatot a környező országoknak. A kölcsönös tisztelet jegyében működne együtt, de azért a románoknak beszólt egy rendeset:

„Románia 100 éve nem tud mit kezdeni azzal, hogy itt él 1,5 millió magyar. Egyetértek az RMDSZ-el, amely azt mondja, Székelyföld akkor is létezett, mikor a modern Románia még nem. Szétnézve itt, Székelyföld akkor is létezni fog, mikor a modern Európa már behódolt az iszlámnak.”

A másik feladat: Közép-Európa felépítése

Azt mondja, ez egy sajátos kultúrájú térség. Öt tézissel jött:

Minden országnak joga van megvédeni a keresztény kultúráját és elutasítani a multikulturalizmust, megvédeni a kulcsfontosságú gazdasági ágazatokat és piacot, a határt, és elutasítani a bevándorlást.

A legnagyobb tapsot ez a tézis kapta, a végén:

Joga van védeni a hagyományos családmodellt, minden gyereknek joga van egy anyához és apához.

„Van élet a globalizmuson túl, nem az az egyetlen járható út.”

Putyin!

Ezután világpolitikai elemzésbe kezdett – mert egy ekkora nemzet nem engedheti meg magának, hogy ne értse pontosan a körülötte zajló folyamatokat,

„egy magunkfajta méretű ország tekintetében a butaság kockázatosabb”,

majd jött azzal,

„az EU primitív oroszpolitikát folytat.”

Orbán szerint attól, hogy a Balti államok és a lengyelek fenyegetőnek érzik Oroszországot, a többieket kéne hagyni kereskedni az oroszokkal, az említett országoknak pedig adjon kiemelt védelmet a NATO és az EU.

Videóajánlat: Az Orbán-beszéd hat percben

Orosz kiállás után szovjet humor

Orbán rátért arra, hogy az unió vezetői alkalmatlanok, mert nem tudták megvédeni az EU-t a bevándorlástól,

„az Európai Bizottság a szimbóluma a tehetetlenségnek. De már csak 300 napjuk van hátra” - mondja, és ezt is nagyon megtapsolják. Bírálja a Bizottságot, amiért az szerinte elfogult, „nem barátja a szabadságnak.”

Bírálta a nyílt társadalom építését is, szerinte ez annyit tesz, hogy az európai emberek lecserélhetők bevándorlókra, a család fogalma is megbomlott, nincsenek határok, semmit sem jelent európainak lenni.

„A liberális demokrácia átfejlődött liberális nem demokráciává. Nyugaton liberalizmus van, demokrácia nincs.”

Úgy véli, általános a cenzúra is, szerinte a migrációról az emberek nem láthatják a valós képet, mert „a kellemetlen híreket törlik, korlátozzák.”

A liberális sajtószabadságról egy szovjet vicc jut eszébe: hiába próbálnak biciklit építeni a gyárban, akárhogy rakják össze, mindig gépfegyver lesz belőle.

„Ilyen a liberális sajtószabadság is. Akárhogy rakom össze, cenzúra lesz belőle.”

Mi jövünk!

Orbán szerint a jövő évi EP-választásnak döntő jelentősége van, a közös komoly kérdés a migráció. Soros György ideje lejárt: Orbán Viktor a 36. percben említi először a Soros-tervet, amit szerinte meg kell akadályozni. Ez a választás tétje, az ellenfelek ugyanis arra hajtanak, hogy a jövőben – a migránsok segítségével – keresztény alapon ne lehessen majd választást nyerni.

Orbán szerint a liberális elitet le lehet váltani, a liberális demokrácia alternatívája a kereszténydemokrácia. Hosszan magyarázza a fogalmat, azt mondja, nem a hitelvek védelmezéséről van szó, „kárhozat tekintetében nem illetékes a kormány és az állam”, a létformákat kell védeni, mint az emberi méltóság, a család és a nemzet.

Egy csapdát kell elkerülni: nem szabad elhinni, hogy a kereszténydemokrácia lehet liberális. „A kereszténydemokrácia nem liberális. Ha úgy tetszik, illiberális” – tért vissza a korábban kedvelt kifejezéshez Orbán.

Sorolta a különbségeket, például hogy a liberális demokrácia a multikulturalizmus mellett áll, bevándorláspárti és a variálható családmodell pártján áll, a kereszténydemokrácia mindennek az ellenkezője.

Orbán a beszéd végén arról beszélt, búcsút inthetnek a 68-as elitnek. „Itt fölmerül a kérdés, hogy ki jön? Hát mi jövünk! Jön az 1990-es antikommunista, keresztény, nemzeti elkötelezettségű generáció.”

Elmondja azt is, mint tavaly:„korábban azt gondoltuk, Európa a jövő, most azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője.”

101 százalék sose lesz

Kapott pár izgalmas kérdést, az egyik arra vonatkozott, mikor lesz „Csonkamagyarországon” is 96 százalékos támogatottsága a Fidesznek, mint a határon túli magyarok körében.

Orbán nevetgélve válaszolt, hogy ezzel vigyázni kell, mert a 96-ból könnyen lehet 100 százaléknál is több, viszont utána rátért arra, a korábbi interakciók alapján saját számításai szerint a Fidesz társadalmi támogatottsága 63-65 százalékon lehet, a választáson 49,5 százalékot értek el. Kérdés, hogy lehet javítani. Kérdésre válaszolva beszélt arról is, Szerbia uniós csatlakozása nagyon fontos.

A politika olyan, mint a házasság

Elmondta, hogy szeretne maradni a Néppártban, bár nem tagadja, hogy vannak nehezen áthidalható távolságok a Néppárt bal és jobboldala között.

„A lojalitás fontos”, ahogy a politikai hovatarozásnak van erkölcsi kérdése.

„A Fidesz magától nem fog kilépni, legfeljebb elüldözni lehet”,

hiába vannak vonzó ajánlatok.

Egy Helmut Kohllal folytatott beszélgetését idézte a viccelődés kedvéért: az első választási győzelme után – 35 évesen – tanácsot kért az akkor már 16 éve kancellár Kohltól, Orbán közbevetésére, hogy a politika más, mint a hétköznapi élet, más erkölcsöknek kell megfelelni, mint a politikában, Kohl azt mondta, „higgye el, fiatal barátom, ami a magánéletben rossz, az a politikában is rossz.”

Ebből levezetve közölte, „a lojalitás jó, az illojalitás rossz, a végsőkig legyünk lojálisak és ne viselkedjünk erkölcsileg felróható módon” – adta ki az ukázt a maradás mellett érvelő Orbán.