A főigazgató a kormányközeli Origón magyarázza, mennyire elferdítve tálalta a hazai és a nemzetközi média a döntését, hogy a Magyar Idők támadó cikke után gyérítette a Billy Elliot előadásait. De legalább azt is bejelentette, hogy jövőre "nyugodtabb körülmények közt" pótolják a most törölt 15 előadást.
"Nem magyarázkodom, hanem magyarázom, mert valakik szánt szándékkal nem akarják érteni" – saját megfogalmazásával ezért kellett újabb, a kormányzati lakájmédia körébe tartozó Origón megjelent írást közzétennie a Billy Elliot darabról Ókovács Szilveszternek, a Magyar Állami Operaház igazgatójának. A sajátos formátumban, irodalmi utalásként Tatjána nénjének címzett cikkben terjedelmesen sorraveszi, mely médiák közöltek torzított információkat a történtekről, az RTL Klubtól kezdve az angol BBC-n át a Washington Postig. De támadja a tudósításokban nyilatkozó, szerinte nem pártatlan "szakszervezetist" éppen úgy, mint a kérdésben parlamentben felszólaló DK-s politikust.
A médiában valóban jelentek meg pontatlan megfogalmazások arra nézve, hogy a darabot "levették" volna a műsorról, miközben 15 előadás maradt el a főigazgató döntésére, amit a csekély érdeklődésrel indokolt. Csakhogy Ókovács közvetlenül azután ritkította a két éve futó darabot, hogy a kormányszócső Magyar Idők azzal rontott neki a darabnak, hogy homoszexuális utalásai veszélyesek az ártatlan „kisiskolásokra”, ráadásul „egy olyan helyzetben, amikor amúgy is csökken/elöregszik a népesség, hazánkat pedig idegen invázió fenyegeti”.
Ókovács 10 csodajel, avagy Billy Elliot mesebeli esetei a médiával címet viselő művében összeszedett vádaskodások/sérelmek/pontosítások tengeréből tényleges hírértéke a következőknek van:
Közvetlenül a botrány kirobbanása után már magyarázkodott, de most újra kijelenti, hogy a Magyar Idők állításával ellentétben "a Billy Elliot nem melegpropaganda", csak a "szabados szleng miatt kezdettől korhatáros előadás".
Mivel viszont "a történet szép, a dalok hatásosak, a tánc fergeteges, a színészek jók, a gyerekek fantasztikusak – megérdemlik, hogy folytassuk" – jelenti be, hogy az elmaradt 15 alkalmat az utolsó, a 2019 nyári sorozat keretében, "nyugodtabb körülmények között" pótolni fogják.
Végül bagatelizálni próbálja a tényt, hogy a Magyar Idők botrányt kiálltó cikkét egy beazonosíthatlan szerző, N. Horváth Zsófia jegyzi, és azon elmélkedik, hogyan lehetett az ismeretlen író rögtön "hivatkozási pont lesz a világsajtóban – természetesen a bottal sem piszkálandó kategóriában". Kajánkodva felteszi azt a kérdést is, hogyan lehet "életmű és ismertség nélkül is ekkora karriert befutni". Ezen a ponton talán érdemes lenne egyeztetnie Gajdics Ottóval, a lap főszerkesztőjével, aki a hvg.hu újságíróját támadó levelében határozottan állította, hogy a "közíró" szerző létezik, és a köznek alkot, habár ennek semmi nyoma.
