Stop Soros, Alaptörvénymódosítás - ezek általános vitája várható ma az Országgyűlésben. A tegnapi viharos ülés után ma sem számíthatunk nyugodtabb kedélyekre. A napirend előtti felszólalások még csak jelezték a későbbi vita intenzitását.
10 órakor kezdődik a negyedik Orbán-kormány első törvényalkotási céljának, a kétharmados Stop Soros törvénynek és az Alaptörvény-módosításnak az általános vitája, illetve annak lezárása. A két törvénytervezetről itt és itt írtunk részletesen. A Stop Soros érezhetően felpuhult, hiába beszl a kormány szigorról és páncélról, a jogilag támadható részek kikerültek belőle.
De először a napirend előtti felszólalások jönnek. Az MSZP-s Tóth Bertalan napirend előtti felszólalásában végigveszi az Alaptörvény eddigi hét módosítását, és persze utal arra, hogy a gránitszilárdságúnak mondott alapjogi dokumentumot milyen gyakran módosítja megalkotótja. A módosítások mindig politikai célokat szolgálnak, arra valók, hogy letörjék a jog uralmát, mondja Tóth. A mostani módosítás célkeresztjében a független igazságszolgáltatás van ez derült ki Tóth számára, a közigazgatási bíróságok felállítása erre jó, ide fog tartozni például a közérdekű adatigénylés is, talán erre is keresztet vethetünk ezután.
Dömötör Csaba az Alaptörvény pozitív intézkedéseit sorolja, és azt, hányan vizsgálták azt. Az MSZP nem támogatja a módosítást, a baloldal mindig szembemegy az emberek akaratával, mondja a vasárnapi boltzár és a netadó ötletét felvető kormány államtitkára. A Stop Sorost sem támogatja az MSZP, az illegális bevándorlást támogatják ezzel. Semmi nem veszélyezteti a gyülekezési jogot, mondja Dömötör, bár az Alaptörvény-módosításba épp ezt szűkítő passzus kerül.
Gyöngyösi Márton következik a Jobbikból. A Fidesz ideológiai kanyarjaival kezdi (a hétfői ülésen a Fidesz épp ezzel támadta a Jobbikot), majd az európai kereszténydemokrácia jellegzetességeit sorolja, amelyek nem vágnak egybe a Fidesz politikai gyakorlatával. A szegényekkel a Fidesz nem foglalkozik, a szubszdiaritás elvét (kevesebb állam, több helyi kezdeményezés) egyáltalán nem gyakorolja, a kormány mindent centralizál. Majd a Jobbik politikáját és prioritásait sorolja.
Dömötör Csaba a kormány részéről furcsállja, hogy az a Jobbik emlegeti ezt, aki
a gárdamellénytől eljutott Heller Ágnesig.
A szegényeket és mobilitásukat a közmunka segíti, rezsicsökkentés volt és van, valamint a devizahiteleseknek is segített a kormány. Fontos a biztonság: az illegális migráció elleni harc és honvédelem. Túlléptünk a merjünk kicsik lenni filozófiáján,
Európában ma jobban odafigyelnek Magyarország szavaira, mint azt a mérete indokolná
- ezt talán senki nem vitatja.
Tordai Bence (Párbeszéd) kapja meg a szót, visszautal arra, hogy őt és Jakab Pétert is befenyítette Kövér László, idézi Jakab bűnözős híres első mondatát. Most is figyelmeztti őt a házelnök. De Tordai szerint nem ez rombolja a Parlament tekintélyét, hanem a Fidesz elmúlt nyolc éves tevékenysége. Sorolja az ügyeket a nyugdíjak megvédésétől a Fidesznek kedvező választási törvény elfogadásáig. Az utolsó tekintélyromboló ötlet a "Fidesz-bíróságok" létrehozása az Alaptörvény-módosításban.
Völner Pál IM-államtitkár válaszol Tordainak. A Párbeszéd méretével kezdi, és a választási eredményekkel folytatja. Aki meg tudja szerezni a kéthamradot, az tud kormányt alakítani. "Csak a választókon múlik dolog", mondja Völner, őket kell meggyőzni, ilyen egyszerű (nem beszél a kampányeszközök és pénzek mértékének aránytalanságáról). A közigazgatási bíróságokról annyit mond, nem változik a bírói autonómia.
Nacsa Lőrinc a KDNP-ből a család jelentőségéről beszél. 2018 a családok éve, az Alaptörvény védi a házasság intzményét, nők és férfiak közti önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget. A balliberális kormányok viszont támadták a családot és relativizálták, külföldi érdekeket képviseltek és védtek. A bevándorlók helyett a magyar családokat akarja a párt támogatni.
Rétvári Bence államtitkár szerint a kormány az egész ország érdekeinek letéteményese, ezért védik a családokat. Nacsa feldobta amagas labdát, Rétvári sorolja a családtámogatás elemeit, például azt a lombikprogramot, amit a katolikus egyház támadott erősen.
Hende Csaba országgyűlési alelnök is felszólal, és Montesquieu gondolataival indít: a bírói hatalmi ág függetlenségéről beszél. Aggasztja, hogy Soros-bérenc "álcivilek" akarnak beszívárogni a bíróságokra, és érzékenyítő tréningnek álcázott befolyásolási kísérletekkel igyekeznek megfúrni az állam éberségét. Völner Pál válaszol neki, ő is kiemeli a külföldről finanszírozott szervezetek befolyásolási kísérleteinek veszélyét.
Ezzel zárulnak a napirend előtti felszólalások. az általános vitát kövessék percről percre tudósításunkban!
