Elévülhetetlen bűnei vannak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának a szakképzés lebutításában - mondta Palkovics László miniszterjelölt meghallgatásán Kunhalmi Ágnes szocialista politikus. Palkovicsot a gazdasági és kulturális bizottság együttesen hallgatta meg - erről itt írtunk bővebben -, a szakképzés állapotával pedig azért szembesítették a volt oktatási államtitkárt, mert ez a terület - Pölöskei Gáborné helyettes államtitkárral együtt - átkerült az újonnan létrejövő minisztériumába.

Kunhalmi szerint ez a fajta szakképzési rendszer, amit kialakított a kormány, arra sem alkalmas, hogy összeszerelőüzem legyen Magyarország, hogy az autógyártást kiszolgálják. Nő a funkcionális analfabéták száma - vetette a szemére, és azt kérdezte, várható-e szemléletváltás.

Dúró Dóra jobbikos politikus is a szakképzéssel folytatta: egy korábbi NGM jelentésre hivatkozva azt mondta, a szakképzést a lemorzsolódás, a funkcionális analfabétizmus és az iskolai erőszak határozza meg. Azt mondta, az iskolaelhagyás nőtt 2010 óta. "Sok változás kell az oktatásban." Rákérdezett a közismereti órák számának növelésére is.

A bizottság egyik fideszes tagja a pozitívumokat emelte ki: gyakorlatorientált lett a képzés, a második szakma ingyenes és bevonták a kkv-kat. A jobbikos Farkas Gergely az elvándorlás problémájával indított - melyről Palkovics a bizottság előtt azt mondta, régiós átlagban nem kiemelkedő a magyar adat -, Farkas szerint fölösleges a környező országokhoz viszonyítani, mindenhol rossz a helyzet.

"Százezrek menekülnek kényszerből, itt komoly teendő van."

A fiatalok harmada hosszútávon külföldi munkavállalásban gondolkodik. A DK-s Gréczy Zsolt azt kérte számon, hogy az egyik friss egyetemi rangsor szerint csak a Semmelweis Egyetem tudott javítani pozícióján négy helyet, más helyzete romlott.

Az LMP frakcióba beült Szabó Szabolcs szerint valójában nem keletkezett 750 ezer új munkahely, eleve 2-300 ezerrel torzít a szám, mert a kérdezőbiztosok automatikusan hozzászámolnak mindenkit, akit nem találtak otthon, és a kormány hozzászámolta a külföldön dolgozókat is.

"Nehéz szakembert találni, az embereknek és a vállalkozásnak is." Ennek részben az az oka, hogy nagyon sokan dolgoznak külföldön, részben pedig az, hogy a szakképzés régóta rossz helyzetben van, ebben az oktatási formában van a legtöbb halmozottan hátrányos vagy sajátos nevelési igényű gyerekek.

Palkovics László miniszterjelöltnek nem volt sok ideje a válaszokra - miután Rogán Antal miniszterjelölti meghallgatása bő 20 perccel megcsúszott, kettőre pedig már a következő jelölt volt beütemezve -, ezért nem tért ki mindenre részletesen.

Arról beszélt, az oktatásban hosszú idő kell ahhoz, hogy a beavatkozás hatását érezni lehessen, de szerinte már vannak olyan mérések, amelyben kimutatható a 3 éves kortól kötelező óvoda illetve az iskolák államosításának hatása, ha a szociális háttérből eredő problémák enyhítését nézzük. Az iskolák államosításával az elmaradott térségekben több eszköz állt rendelkezésére a diákok felzrákóztatásához, mint mikor azok önkormányzati fenntartással működtek. "Megjöttek az eszközök, amitől tudott működni az iskola" - fogalmazott Palkovics.

Az egyetemi rangsoroknál sem mindegy, melyiket nézzük, "ha más rangsornál előre haladnak az egyetemek, sosem halljuk, hogy mit tett a politika már megint." Szerinte egy öt helyes ugrás nem olyan nagy dolog. Minden lista mást mér, van, ahol jobban szerepelnek a magyar egyetemek.

Az elvándorlással kapcsolatban azt mondta, a középiskolában kiemelkedő tevékenységet nyújtó diákok - akik OKTV-n, diákolimpián indultak - jogosultak ösztöndíjra, ha magyar egyetemre mennek. Szerinte ez ellensúlyozza azt, hogy a legjobbaknál Cambridge legyen a cél. Ő is beszélt Nagy-Britanniában tanuló diákok képviselőivel, sokan hazajönnének, ha a képességeiknek megfelelő feltételek várnák őket itthon.

Az itthon maradást állami ösztöndíjakkal és a diákhitel programmal is segítik. Arról is beszélt, a technológia működtetésére szakemberek kellenek, de itt a szakképzésben végzettekről ugyanúgy szó lehet, mint a diplomásokról. Ismét régiós számokat sorolt annak bemutatására, hogy itthon nem olyan rossz a helyzet a diplomások, a külföldön tanuló illetve külföldön dolgozók arányát tekintve.

A duális képzést is átnézik, a mostani struktúra merev. A szakképzés továbbfejlesztésének több eleme megvan, versenyképesebbé kell tenni az iskolákat, feljeszteni kell az infrastruktúrákat és az eszközöket. Ha el is követtek hibát, az ne Parragh Lászlón kérjék számon - mondta Palkovics.

"Ha követtünk el hibát, akkor az az volt, hogy a duális képzési forma jó, de a képzés nagy része az iskolában zajlik, és nem fordítottunk elég figyelmet az infrastruktúrára, és a színvonal növelésére."

Nem lehet mindent a vállalatokra hagyni, az alapokat az iskolában kell letenni. Utalt arra is, a Nemzeti Alaptanterv átalakítása zajlik, ami a szakképzésre is kiterjed.