Közpénzen mérték meg az önkormányzatok, veszélyben van-e a Fidesz, írtuk nemrég, ugyanis lapunk birtokába jutottak egyes budapesti kerületek, valamint több megyei jogú város közvélemény-kutatás szerződései, amiket közérdekű adatigénylésekre válaszolva adtak ki az önkormányzatok. Eger 2013 szeptembere és 2018 januárja között a Nézőponttal és a Kutatóponttal kötött szerződéseket közvélemény-kutatásokra. A hvg.hu birtokába jutott szerződések és kérdőívek közül egy különösen érdekes. 2017 júniusában a Kutatópont 500 fős mintán végzett kutatást önkormányzati pénzen – a szerződést, amit a Nézőponttal kötöttek meg, úgy határozták meg a felek, hogy az 500 fős kutatás mellett volt egy 1000 fős is, az előbbi névleg a helyi médiafogyasztással és városfejlesztéssel volt kapcsolatos, utóbbi a városimázzsal –, összesen 7 millió forintért.

(Fontos tisztázni, hogy a Nézőpont Csoport egy 2005-ben létrejött holdingcég, a portfólióba tartozik a Nézőpont Intézet Kft., a Kutatópont Kft. és a Médianéző Kft. Az Nézőpont Intézet politikai-elemző tevékenységet végez, a Kutatópont egy piackutató cég, saját call centerrel és kiépült kérdezőbiztos-hálózattal, a Médianéző pedig egy sajtófigyelő cég.)

Az 500 fős mintán végzett kutatásban 35 kérdést tettek fel az egrieknek, köztük tényleg akad, amelyik a helyi médiafogyasztási szokásokkal foglalkozik, például milyen gyakran nézik az adott tévécsatornákat a megkérdezettek, vagy milyen lapokat olvasnak. Szerepel a kérdések között városfejlesztési jellegű is, de a 14. kérdéstől a 35. kérdésig közéleti, aktuálpolitikai, sőt, országos jelentőségű kérdéseket tesznek fel az egrieknek, amiről nehezen lehet azt állítani, hogy az önkormányzatot is érdekli.

Facebook / Orbán Viktor

Ugyanis megkérdezik, hogy melyik pártlistára szavaznának az egriek egy most vasárnapi választáson, illetve szavazna-e baloldali vagy jobbikos jelöltre, ha az legyőzheti a Fideszt. Utolsóként pedig felteszik a kérdést:

Amennyiben lenne egy olyan ellenzéki, de nem pártszínekben induló jelölt, aki esélyes lenne arra, hogy legyőzze a Fidesz-KDNP jelöltjét, Ön szavazna rá?

Mindez azért fontos, mert az Eger központú Heves megyei 1-es választókerület billegő körzet, ahol legyőzhető a Fidesz. A Taktikai Szavazás szerint a várható szavazatarányok átszavazással úgy alakulnak, hogy 41,4–36-ra győz a Jobbik. A Márki-Zay Péter-féle Rendszerváltás 2018 szerint is Mirkóczki Ádám a legesélyesebb a győzelemre, ahogy a Balázs Péter-féle V18 csoport szerint is. Tudhatja ezt Orbán Viktor is, nem véletlenül járt személyesen Egerben és kampányolt Nyitrai Zsolt mellett. A Fidesz helyi jelöltje nem lehet maradéktalanul elégedett, ugyanis a miniszterelnök azt mondta Nyitrainak:

Egy mosógépet is könnyebb eladni, mint téged.

Vezet a mosógép

Miután lapunk megírta, hogy önkormányzati pénzt költöttek Egerben arra, hogy a Fidesz számára is használható kutatást készítsenek, az LMP helyi politikusa, Komlósi Csaba betekintést kért a kutatási eredményekbe, amiket a hvg.hu is megismerhetett.

A kutatási eredményekből tudjuk, hogy 2017 nyarán a Fidesz még biztonságban érezhette magát, ugyanis a Nézőpont által készített leirat szerint a jelöltek közül 34 százalék Nyitraira, 7 százalék Mirkóczkira, 5 százalék Korózs Lajosra szavazna. (Az MSZP és a DK között megkötött paktum értelmében helyben nem az MSZP-s Korózs, hanem a DK-s Kertészné Kormos Noémi indul.) Akkor a megkérdezettek 31 százaléka úgy nyilatkozott, hogy biztosan, 46 százaléka pedig valószínűleg elmegy szavazni és

• 35 százalék a Fideszre,
• 5 százaléka a Jobbikra,
• 4 százalék pedig az MSZP-re voksolna.

Ha megnézzük a hasonló időszakban készült országos felmérések eredményeit, a ZRI – Závecz felmérése szerint a Fidesz a választókorú népesség körében 26 százalékon állt, a Jobbik és az MSZP 13-13 százalékon, a DK 5, az LMP 3 százalékon. A Medián ugyanebben az időpontban és szegmensben 34 százalékra mérte a Fideszt, a Jobbikot 13-ra, az MSZP-t 8-ra, a DK-t 4-re. Nézzük meg, országosan mit mért ekkor a Nézőpont: Fidesz 30, Jobbik 11, MSZP 7, DK 3.

Az átszavazási hajlandóságot megvizsgálva a Nézőpont bő háromnegyed éve arra jutott, hogy a Jobbik jelöltjére szavazók 16 százaléka átszavazna, 43 százalék pedig nem szavazna át baloldali jelöltre, ha az esélyesebb lenne a győzelemre. A baloldali jelöltre szavazók körében 32 százalék átszavazna, 66 százalék nem szavazna át a Jobbik jelöltre ebben az esetben. Egy ellenzéki, de nem pártszínekben induló jelöltre pedig a megkérdezettek 16 százaléka átszavazna, 49 százaléka azonban nem tenne így.

Egri Önkormányzat

A Fidesz és a Jobbik jelöltjének ismertségét is megvizsgálták, az 500 megkérdezettből 418 ismerte Nyitrait és 378 Mirkóczkit. A Fidesz politikusát az őt ismerők fele szimpatikusnak és jó vezetőnek tartja, nyolc százaléka hazugnak. Mirkóczkit 42 százalék tartja szimpatikusnak, 37 százalék jó vezetőnek, 7 százalék pedig hazugnak.

Komlósi a hvg.hu-nak most azt mondta, olyan kutatásra tényleg szüksége van Egernek, hogy mi a leglátogatottabb turisztikai látványosság vagy mivel nem elégedettek a helyiek, de az, hogy mekkora az átszavazási hajlandóság a választásokon, nem segítette az önkormányzat munkáját.

A helyi Fidesznek van erre szüksége, nem a városnak – mondta.

Kidobott pénz?

A megyei és az egri közügyekre rálátó beszélgetőpartnereink szerint könnyen lehet, hogy háromnegyed éve teljesen feleslegesen adott ki közpénzt arra az önkormányzat, hogy felmérje az erőviszonyokat, ugyanis nagyon messze voltak még a választások. Amikor megmutattuk forrásainknak a számokat, egyöntetűen azt a választ kaptuk, hogy „ennyire nem lehet fideszes Eger”, sokan meglepődtek – ismerve a jelen helyzetet –, milyen alacsonyra mérték a Jobbikot. Komlósi is úgy látja, bő háromnegyed éve ilyen kutatást készíteni felesleges, ráadásul irracionálisnak tartja a számokat. Ő árpilis 8-án egyébként arra számít, hogy a Jobbik meg is előzheti Nyitrait, mert mivel nem az MSZP, hanem a DK állít helyben jelöltet, a szocialistát könnyen átszavazhatnak a Jobbik jelöltjére.

Előző cikkünk után levélben kerestük Habis László polgármestert és az egri polgármesteri hivatalt is. Arra voltunk kíváncsiak, hogy „mi indokolta, hogy egy nagyjából háromnegyed évvel ezelőtt megkötött szerződés után – aminek a tárgya a helyi médiafogyasztási szokások voltak – egy önkormányzati közvélemény-kutatásban rákérdezzenek többek között arra az egrieknél, ami nem helyi, hanem országos ügy. Kérdezem továbbá, hogy a költségvetés mely tétele, sora jelentette a fedezetet erre a kutatásra? A kutatási eredményeket kik ismerhették meg? Továbbították-e azt a Fidesz központjába és/vagy valamely központi kormányzati szervnek?”

Orbán Viktor miniszterelnök egy járókelővel beszélget az egri Dobó István téren 2015-ben

MTI / Komka Péter

Választ mi nem kaptunk, de a Mészáros Lőrinc tulajdonában álló Heves Megyei Hírlap online kiadásának, a Heol.hu-nak válaszolt az önkormányzat. A cikkünkben is kiemelt kutatásról azt mondták:

„(…) érdeklődtünk a városlakók médiafogyasztási szokásai, a városfejlesztés céljai és megítélése, a városi közszolgáltatások és a Polgármesteri Hivatal munkájának értékelése iránt. Emellett egy olyan kérdéssor szerepelt a kutatásban, amely a helyi közéleti munka, az egri érdekképviselet megítélésére és az egri közéleti szereplők tevékenységére vonatkozott. Az országos folyamatok helyi leképzésével folyamatosan foglalkozunk, fontos, hogy ismerjük az egriek véleményét, az egri közéleti történésekkel kapcsolatos álláspontját.

A három kutatás eredményeit számos szakmai anyagban, döntés-előkészítésben, közgyűlési előterjesztésben használtuk, valamint különböző témákhoz kötődően sajtónyilatkozatokban ismertettük.

A fedezet a költségvetésben, e célra nevesített címszámon: a Városi közszolgáltatások fejlesztése (helyzetfelmérés, javaslatok) nevű költségvetési soron állt rendelkezésre. Mindez a büdzsé elfogadásakor szerepelt Eger 2017-es költségvetésében, melynek tárgyalásában Komlósi Csaba képviselő úr is részt vett.” A képviselő ehhez most hozzátette, hogy ugyan ott volt a költségvetés tárgyalásán, de ebből a sorból nem derült ki, hogy ilyen jellegű közvélemény-kutatásra megy a pénz.