Ez most nem a hírverseny ideje, így döntöttek a szlovák szerkesztőségek, amelyek közös erővel igyekeznek végére járni annak az ügynek, amely miatt – minden bizonnyal – Ján Kuciaknak és menyasszonyának meg kellett halnia. A gyilkosság politikai következményeiről és a sajtó válaszáról Balog Beátával, Szlovákia első számú napilapjának és portáljának főszerkesztőjével beszélgettünk.
hvg.hu: Robert Ficót elsodorta a Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolását követő politikai válság. Az utcai tiltakozások ereje mégsem csökkent.
Balog Beáta: Amikor Robert Fico átadta lemondását Andrej Kiska államfőnek, azt mondta: ne félj, elnök úr, nem megyek én sehova. Kettejük közt akkora a feszültség, hogy Fico képtelen észrevenni, mennyire rosszul veszi ki magát egy ilyen gesztus az adott szituációban. Ennek a nemzetnek 60 százaléka már nem akarja őt kormányfőnek, ezt ő is tudja, képtelen viszont magában tartani megvetését. Arrogánsan azt üzente az embereknek, hogy lépése csak átmeneti, az új kormányfő, Peter Pellegrini az ő nevelése, és ott fog állni mögötte.
hvg.hu: Több megfejtést is hallottunk azzal kapcsolatban, miről szól a jelenlegi válság. Ez egy Kiska–Fico-konfliktus, vagy a távozó kormányfő és a média közötti szembenállás? Esetleg Orbán Viktor olvasata az igaz, aki Ficóhoz hasonlóan Soros György kezét látja a dologban?
B. B.: Ebben a konfliktusban a nemzet egy része áll szemben egy politikai kultúrával. Olyan garnitúra vezeti ma Szlovákiát, amelyet behálózott a maffia, és amely elzárkózik a korrupciós ügyek kivizsgálása elől. Mikor a két fiatalt kivégezték, ezek az ügyek törtek felszínre.
Eljutottunk egy olyan keresztútra, amikor arról döntünk, maffiaállamban akarunk-e élni. Meg akarjuk-e változtatni azt a stílust, ami Fico évtizedes uralkodását jellemzi – és ezt a szót nagyon is tudatosan használom. Ebben a válságban egyedül Soros György nem játszik szerepet.
hvg.hu: Miért éppen ez a gyilkosság volt a szikra?
| NÉVJEGY |
| Balog Beáta (Beata Balogová) 2014 ősze óta vezeti a legfontosabb szlovák napilapot, korábban az angol nyelvű pozsonyi lap főszerkesztője volt. Pozsonyban és New Yorkban szerzett diplomát újságírásból. A SME a rendszerváltás után jött létre, amikor Vladimír Mečiar befolyásszerzése elől menekülve szerkesztők egy csoportja megalapította a lapot. Az újság a szlovák internet harmadik leglátogatottabb honlapja, média kategóriában az elsők havi 30 millió látogatással. |
B. B.: Fico reakciója miatt. Attól a naptól kezdve, hogy tudomást szereztünk a gyilkosságról, ő ezt technikai ügynek tekintette, és eleve kizárta a morális vagy politikai felelősség kérdését. Azt mondta, ez csak egy gyilkosság, amelyet meg kell oldani. Demokratikus államokban nem is lehet kérdés, hogy emberölés esetén mi az igazságszolgáltatás feladata. De ez csak a minimum. A bűntény politika dimenzióit is fel kéne tárni. Fico egyetlen ambíciója viszont a helyzet kommunikációs kezelése volt.
hvg.hu: A PR-offenzívában önnek is jutott szerep, hiszen Fico több főszerkesztővel együtt megbeszélésre hívta a válság első napjaiban.
B. B.: Igen, és rendkívül furcsa találkozás volt. Jelen volt az azóta lemondott belügyminiszter és az országos rendőrfőkapitány. Mindenféle részletekkel dobálództak, és én közben azt éreztem, hogy ezeket a részleteket nem is kéne tudniuk. Olyan volt, mintha Ficóék szándékosan terelnék el a figyelmünket arról a megíratlan sztoriról, amelyen Ján Kuciak közvetlenül a halála előtt dolgozott, és amely a hatalom és a maffia kapcsolatáról szólt. A legízléstelenebb azonban az volt, amikor készpénzben az asztalra tették a nyomravezetői díjat. Egy rossz maffiafilmben vannak ilyen jelenetek. Már képtelenek látni, milyen káros az a példa, amelyet a társadalomnak mutatnak.
hvg.hu: Volt lehetőség erről beszélni vele?
B. B.: Értelme nem volt. Az egész újságírói szakma hiába jelezte neki, hogy most szüksége lenne az együttérzésére, a szolidaritás nyilvános gesztusára. Ő helyette összeesküvés-elméleteket kezdett idézni, amelyeket csak marginális internetes oldalak terjesztenek azzal a céllal, hogy tudatosan rombolják a demokrácia alapjait.
hvg.hu: A szlovák sajtó az egyetlen akadálya a maffiaállam kiépülésének, vagy inkább véletlen, hogy ennek a folyamatnak épp egy újságíró vált áldozatává?
B. B.: Ezt nagyon nehéz megmondani, a SME oda is figyel, hogy ne prejudikáljon a gyilkosság elkövetőjével és indítékával kapcsolatban. Várjuk meg a nyomozás eredményét. Nyomást inkább annak érdekében igyekszünk kifejteni, hogy a kivizsgálás független legyen, és annak jóvoltából mihamarabb megtudjuk, ki ölte meg Ján Kuciakot és élettársát. Az egészségtelen, ha a belügyminiszter, a kormányfő olyan közel áll a nyomozáshoz, ahogy arra az első jelek engedtek következtetni. Ők ugyanis szerepelnek Kuciak utolsó cikkében, mint akikhez elér a maffia befolyása. Nem gondolom viszont, hogy az újságíróknak mostantól tartaniuk kéne attól, hogy a tűzvonalban vannak.
Ha Magyarországhoz hasonlítom az itteni helyzetet, mi még mindig lényegesen nagyobb szabadságot élvezünk, a független sajtónak is nagyobb tere van nálunk. Ezt meg is akarjuk védeni.
hvg.hu: Az utcán mindenütt "All for Ján" kitűzőt viselő embereket látni. Fico ennyire képtelen volt érzékelni a közhangulatot?
B. B.: Robert Fico alábecsülte annak jelentőségét, hogy megöltek egy újságírót. Nem érezte a bűntény súlyát, és nem látta annak következményeit. És azt se feledjük el, Fico és a média kapcsolata eleve terhelt volt. Az elmúlt évtizedben nevezett már minket prostituáltaknak, szlovákelleneseknek, de a SME és a Dennik N riporterei voltak már dzsihadisták, mások pedig nyálkás kígyók. A kérdéseinkre nem válaszol, hivatalos megkereséseinket figyelmen kívül hagyja. A Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet vezetője is Pozsonyban járt a gyilkosság után. Beszélt Ficóval, és utána egy találkozáson nekem elmesélte, hogy bocsánatkérésre szólította fel a még hivatalban lévő kormányfőt. A Smer elnöke azonban gesztus helyett még a felvetés tényét is letagadta.
Ez épp az a posztkommunista kultúra, amely Orbán Viktort is jellemzi. Nem szabad bocsánatot kérni, nem szabad felelősséget vállalni, mert az a gyengeség jele. Nincs bennük alázat a választó iránt, akit szolgálni hívatottak.
hvg.hu: Van-e oka a szlovák sajtónak önvizsgálatot tartani, amiért nem tudta megvédeni egy tagját?
B. B.: Nagyon nehéz kérdés ez. Kuciak maga jelezte a rendőrségnek, hogy egy alvilági figura megfenyegette. A nyomozók azonban úgy értékelték, hogy nem áll fenn valós veszély. Olyan atmoszférában dolgozunk tehát, amely következtében a hatóságok normálisnak tartják, hogy verbálisan fenyegetnek újságírókat. Hiszen a miniszterelnök is rendszeresen a nemzet ellenségének nevezi a sajtó munkatársait. Ez pedig erőszakossá teszi a közbeszédet. Nem állítom, hogy a konkrét gyilkosság és ez az eldurvult vita összefügg egymással. Ha a maffia meg akarta gyilkolni Kuciakot, akkor a közbeszéd színvonalától függetlenül is fegyvert ragad. Az esettől azonban nem elválasztható ez a kérdés. Itt a sajtó munkakörülményeiről van szó. Tudnunk kell, mikor vagyunk valós veszélyben. Ha a politika úgy diktálja, hogy verbális agressziót lehet elkövetni a média munkatársai ellen, akkor a fenyegetéseket sem fogják komolyan venni.
hvg.hu: Tapasztaltak önök is fenyegetéseket?
B. B.: Mi is nagyon súlyos ügyeken dolgozunk itt, a SME-ben. Kollégám, Matúš Burčík az ország legjobb oknyomozó újságíróinak egyike. Ő is kapott már fenyegetéseket, amikor ifjabb Michal Kováč elrablása ügyében nyomozott. Kérdeztem, hogyan reagáljunk, de ő legyintett, hogy nem vészes az egész. A gyilkosság után azonban újraértékeltem ezeket a döntéseket. Ez választóvonal a mi életünkben is.
hvg.hu: A félelem megjelent a mindennapi életben?
B. B.: Egyelőre olyan sok bennünk az adrenalin, úgy hajt minket a felháborodás, hogy nem gondoltuk át helyzetünket. Nem félek akkor sem, ha csak éjfél után megyek haza. De le kell még ülepednie a dolgoknak, hogy utána őszintén tudjunk beszélgetni erről a szerkesztőségben. Az egyik kollégám rendőrségi őrizetet kapott a gyilkosság után, mert Kuciakkal együtt kezdte el egy évvel ezelőtt kibontani a maffiaszálat. Én is ott voltam, amikor döntéseket hoztunk, merre menjünk tovább, mit kéne megvizsgálni, hol kéne utánakérdezni. Eszünkbe sem jutott, hogy védelmet kérjünk. Ez a kollégám a gyilkosság utáni első két napban nagyon rosszul volt. A riportertársát ölték meg. A rendőrök pár nappal később megszüntették közvetlen védelmét.
hvg.hu: Mi lehetett a gyilkosság kiváltó oka?
B. B.: Arra jutottunk, hogy valami olyan részletet tudhatott meg Kuciák, amelynek a fontosságát még nem ismerte talán fel, de a gyilkosa tudta, milyen fontos darabja a kirakósnak. Ma már azt is tudjuk, hogy nem csak az európai pénzek megcsapolásáról volt szó, de a maffia itt bonyolította a kábítószer-kereskedelem egy részét is. Csak most kezdünk átlátni a szervezett bűnözés elfedésére szolgáló üzleteken. Az olasz maffiaellenes szervezet az ország pozsonyi nagykövetségén keresztül már 2013-ban figyelmeztette a szlovák kormányt a bűnözők aktivitására. Mégsem történt semmi, a kabinet még csak nem is ismerte el a biztonsági veszélyt. Még biztosan eltelik fél év, mire minden részletét feldolgoztuk a történteknek (az alábbi videóban beszél Balog Beáta a maffiaállamról).
hvg.hu: A szlovák sajtó képes volt összezárni ebben a helyzetben?
B. B.: Igen, és ennek gyakorlati haszna van. Létrejött egy szervezet minden jelentősebb sajtótermékkel. Ebben az ügyben mindenki megosztja egymással az általa szerzett legfrissebb információt. Napi szinten történik meg, hogy lapzárta előtt órákkal valaki megküldi azt, amit publikálni fog. A koordinációnak pedig megvan a hatása. Ha egy kisebb sajtótermék rájön valamire, akkor a nagyobbak jelentős elérést biztosítanak. És hát az erőforrások miatt is hasznos ez, nálunk három oknyomozó újságíró képes jelentősebb adatmennyiséget elemezni. Több nálunk sincs. Az információkat megosztva gyorsabban haladunk.
Tudom, ez nem fenntartható hosszú távon, minden sajtótermék szeretne exkluzív információkat közölni, és más ügyeknek is utánajárni. De ebben a témában mindenki félretette az egóját, ebben csak közös sztori van, nem saját.
hvg.hu: Az olvasók is jobban féltik a SME-t és az újságírókat?
B. B.: Amit meglepődve tapasztalunk, hogy a kommentelők visszavettek a gyűlölködésből. Nálunk két moderátor dolgozik, és törlik a sértő hozzászólásokat. Pont arról beszéltünk, hogy most mennyivel kevesebb a dolguk. De nem áltatom magam, ez is csak átmeneti. Viszont azt is tegyük hozzá, hogy a tömegtüntetések egyik célja a média megvédése.
Az emberek tudják, hogy kritikus újságírás nélkül a maffiaállam fog elhatalmasodni, ahogy Magyarországon is történik.
Ezt a fogalmat nem szabad szó szerint érteni, nem fekete öltönyös, fegyveres férfiak uralmáról szól. Maffiaállam akkor alakul ki, amikor a törvények és az alkotmány szellemét figyelmen kívül hagyjuk, a jogszabályokat csak formálisan tartják be, miközben az állam már nem azoknak megfelelően működik. A kiválasztottak rétegére pedig nem érvényes semmilyen törvény. Akik tüntetnek, azok érzik, hogy ez a tét ma Szlovákia számára.
hvg.hu: Hogyan fogadták, amikor Orbán Viktor beszállt a vitába Robert Fico oldalán?
B. B.: Gusztustalannak éreztem a megszólását. Orbán tiszteletlen volt a meggyilkolt újságíróval szemben, közben alábecsüli egy hatalmas tömeg értelmi képességét. Ezzel agymosott embereknek tekinti a tüntető szlovákokat. Orbán tagadni próbálja, hogy a szlovákok a korrupció ellen vonultak utcára. Minden autokrata politikusnak a korrupció lesz a végzete. Ez Robert Ficónak a végzete, és ez lesz Orbán Viktornak is a végzete. Minden energiájukkal az igazság elfedésén dolgoznak. De én úgy látom, ez már nem működik.
hvg.hu: A sorosozás nem hat?
B. B.: Én nem gondolom, hogy Robert Fico elhiszi, amit mond. Meglepődnék, ha Orbán elhinné. És ez súlyosbító tényező, mert akkor pusztán számításból teszik, és megtagadják a demokráciát. A cinizmus ezen foka már nem bocsátható meg.
hvg.hu: Fico sokáig a magyar kisebbség és Budapest ellen pozicionálta magát. Ebben már nincs fantázia?
B. B.: Már nem működik, így kellett új ellenség. Ezek voltak a migránsok, csak hát errefelé még idegeneket sem látni. Szegény Fico ebből a témából annyi tőkét sem tudott magának kovácsolni, mint Orbán. És közben elveszett az imázs, amelyet a Smer elnöke egy évtizeden keresztül próbált magáról kialakítani. Ő volt a régió utolsó európai irányultságú, demokratikus politikusa. Ez elvileg kizárná, hogy Soros vagy a migránsok ellen hergeljen. Az ő szövege az volt: én vagyok a stabilitás, a sajtónak pedig az egyedülálló helyzet védelmében le kell mondania szakmai etikája egy részéről.
A nyilatkozatai mögött mindig ott volt ez a tompa fenyegetés, ő megvéd a fasizmustól, míg cserébe áldozatokat vár el.
Orbán és Kaczyński láttán olyan elemzők és értelmiségiek is elismerően beszéltek Ficóról, akikről ez korábban elképzelhetetlen volt. De amikor kiderült, hogy a maffia befolyása a miniszterelnökségig ér, akkor lelepleződött ennek a hazugsága. Ahogyan a gyilkosságra reagált, az lemosta Ficóról a maszkot. Most látjuk a valódi arcát.
