A magas részvételhez az kell, hogy a bizonytalanok tömegével menjenek el szavazni. El is mennek, ha látják, hogy van esély leváltani a kormányt. A Publicus Intézet az ő politikai attitűdjüket vizsgálta legújabb kutatásában.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, február 9-e és 14-e között, 1002 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatást. Ebben a bizonytalanok preferenciáit és az átszavazási hajlandóságokat vizsgálták. Ugyanis miután Hódmezővásárhelyen egy független jelölt az összes ellenzéki párt támogatásával legyőzte a Fideszt, magas részvétel mellett, országosan is egyezkedni kezdtek a pártok a széles koordinációról.
A kutatás szerint ma tíz bizonytalan szavazóból hat tekinthető teljesen bizonytalannak, négy pedig már tudja, hogy kire szavaz, csak nem árulja el. A teljesen bizonytalanok nagyobb része (44 százalék) tervezi, hogy elmegy szavazni, de még nem döntötte el, hogy melyik pártra szavaz, míg 14 százalékuk számára egyik párt sem szimpatikus, és lehet, hogy végül el sem mennek szavazni.
A Publicus megjegyzi, a titkolózók aránya az elmúlt háromnegyed évben, 2017 áprilisához viszonyítva lényegében megduplázódott, akkor még csupán az összes megkérdezett negyede tartozott ebbe a csoportba, majd 2017 októberében már harmada, míg mára 39 százalékra növekedett az arányuk.
Ugyanakkor a választásukat eltitkolókról kiderült, hogy 68 százalékuk elégedetlen azzal, ahogy az országban mennek a dolgok, a valóban bizonytalanok körében 73 százalék ez az arány. Tíz választását titkoló közül hatan kormányváltást szeretnének, a valóban bizonytalanok körében némileg kisebb (46 százalék) ez a csoport.
A nem kormánypárti megkérdezettek 58 százaléka elképzelhetőnek tartja, hogy egy baloldali összefogásra szavazzon, ha annak érdemi esélye van legyőzni a Fideszt, és 64 százalékuk akkor, ha van esélye megakadályozni a Fidesz kétharmadát.
Hasonló helyzetben a Jobbikra való átszavazási hajlandóság közel 10 százalékponttal kisebb, a válaszadók fele szavazna át, hogyha a pártnak, vagy jelöltjének van esélye legyőzni a Fideszt, és kicsivel többen (54 százalék), ha meg tudnák akadályozni a kétharmadot. Azonban a megkérdezettek 25 százaléka mindkét irányba átszavazna, ha a Fidesz győzelme lenne a tét, míg harmada akkor, ha a kétharmad megakadályozása múlna ezen.
Tíz LMP szavazóból kilenc, és a Jobbik szavazók 46 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy a kormányváltás érdekében egy baloldali összefogásra szavazzon. A bizonytalan szavazók körében szintén a megkérdezettek fele cselekedne így, míg az egyéb ellenzéki pártok szavazóinak 76 százaléka.
A Publicus felidézi egy négy hónappal ezelőtti kutatását, akkor a Jobbik és a bizonytalan szavazók körében hasonló volt az átszavazási hajlandóság (47 és 53 százalék), ám az LMP szavazók körében érdemi növekedés figyelhető meg, hiszen akkor még csupán háromnegyedük szavazott volna át; ez 16 százalékpontos növekedés.
Ha a kérdés a kétharmad megakadályozása, az LMP szavazók hasonló arányban (89 százalék) szavaznának át, míg a Jobbik szavazók körében 61 százalékra emelkedik az arány. Az egyéb ellenzéki pártok szavazói ebben az esetben szinte teljes egészében, míg a bizonytalanoknak több mint a fele (54 százalék) átszavazna. A négy hónapja végzett kutatáshoz képest ebben a szegmensben most sehol sincs érdemi elmozdulás.
Ha a DK külön indulna – ahogy most külön listával és az MSZP-Párbeszéddel koordinált egyéni jelöltekkel készülnek – és egy baloldali együttműködésnek van esélye megnyerni a választást, akkor a DK-szavazók 68 százaléka szavazna át. Tízből hat LMP-s szavazó ugyanígy cselekedne hasonló esetben. Míg a DK esetében a szavazóik 22 százaléka tartana ki a pártja mellett, addig az LMP szavazók 37 százalék.
Azonban csupán az LMP szavazók negyede szavazna át a Jobbikra egy hasonló helyzetben, és kétharmaduk továbbra is a saját pártjára szavazna.
