Még meg sem nyitotta kapuit az MNB doktori iskolája a Budai Várban, máris kitört a szomszédháború: a közvetlenül mellette található társasház lakói szerint az új létesítmény a nyugalmuknak és az ingatlanuk értékének is betesz. A hvg.hu birtokába kerültek az elfajuló vita dokumentumai, csakhogy ezek alapján Matolcsyék „interdiszciplináris oktatási centruma” az üvegtetővel befedett udvarral, étteremmel és borozóval sokkal inkább egy pénzes elitnek és turistáknak szánt vendéglátóhelyre emlékeztet.
„Magyarországon egyedülálló, angol nyelvű, neves nemzetközi oktatóbázissal és hallgatói körrel rendelkező doktori iskola” jön létre a régi budai városháza patinás épületében – jelentette be 2016 májusában a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA). A PADA a Kósa Lajos által felejthetetlen okfejtéssel megmagyarázott, közvagyon jelleget elvesztő közpénzből gazdálkodó jegybanki alapítványok egyike, amely saját definíciója szerint a „közjó szolgálatát” közgazdasági-pénzügyi szakemberek képzésével és kutatások támogatásával valósítja meg.
Ennek az „össztársadalmi célkitűzésnek” a megvalósításához nem mindennapi ingatlan dukált: a régi budai városházát, vagy ahogy az alapítvány honlapján magasztalják, a „vári polgárnegyed legkiemelkedőbb épületét” alakítják át milliárdos beruházással az „interdiszciplináris – több tudományterületet érintő – doktori képzés” centrumává. A többszörösen műemléknek minősített, világörökségi részen található ingatlan a Mátyás-templommal szemben, nem mellesleg a Budai Várba hurcolkodó Miniszterelnökség épületétől egy köpésre fekszik. A Magyar Narancs már az átalakítás kezdetén firtatta, mégis mi szükség a közgazdász képzéshez az épületbe tervezett étteremre, borozóra, bormúzeumra és étteremre.
Két éve nyelik a port, most elegük lett
Aztán jó ideig csend volt – csak éppen nem Matolcsyék oktatási fellegvárában, amelynek jelentős átalakítása miatt közel két éve szenved a szomszédság. A Tárnok utca felől közvetlenül mellettük található társasház lakói szerint még azon is meccselni kellett, hogy legalább ne 6.30-tól kezdjék minden nap az „ütvefúrózást”. Végül annyit sikerült elérniük, hogy hétköznaponként és szombaton reggel 7 órától zengett a ház az építkezés lármájától, plusz viselhették az „elviselhetetlen rezonanciát, a hömpölygő téglaport és mocskot”.
Mégis most lett kritikus a helyzet, amikor a beruházás a végéhez közeledik, a társasház lakói ugyanis úgy érzik, „megvezették” őket. A kis várbeli társasház ugyanis különleges helyzetben van az elhelyezkedése miatt: Matolcsyék két belső udvarral tagolt, fél tömböt elfoglaló iskolája gyakorlatilag körbeöleli az épületüket. Így a három részből álló, emeletes társasház gyakorlatilag „beszorult” az MNB alapítvány iskolájába, a 16 lakásából 11-nek a lakószobái, étkezői közvetlenül határos a hamarosan nyitó ingatlannal. Ráadásul a főváros egyik legexkluzívabb részének számító Várban ritka kivételként náluk valamennyi lakás magántulajdonban van, már csak ezért sem mindegy számukra, hogy élhetetlenné válnak-e ingatlanaik Matolcsyék doktorképzője miatt.
Hanggátló üvegtetővel fedett interdiszciplináris iskola
A félelmüket elsősorban az generálja, hogy a szomszédjogi hercehurca során felszínre került információk alapján nem úgy tűnik, hogy a szobáikat határoló fal túloldalán pénzügyi szakemberek-közgazdászok mélyednek majd csendben tanulmányaikba az interdiszciplináris tudományok és az unortodox közgazdaságtan új templomában.
Az építtetővel való levelezésben és a hatósági iratokban ugyanis rendre visszatér az átalakított ingatlan „funkcióváltása”, amin a lakóközösség értelmezése szerint az oktatási intézményhez képest elég extra „új funkciókat” is takarja. Az elégedetlenkedő szomszédokat ugyanis a PADA próbálta megnyugtatni, így „tárgyalássorozatba” kezdtek velük, és tervismertetést, sőt, még egy helyszíni lakógyűlést is tartottak nekik az átalakítani tervezett épületben.
Az egyeztetések során született társaházi dokumentumok rögzítik, szerintük hogyan néz majd ki Matolcsyék doktori iskolája. „A Pallas Athéné ház keleti és nyugati udvara összekötésre kerül”, az egyiken étterem lesz, illetve rendezvénytér. Attól tartanak, hogy azért is fedték be egy több tonnás, „43 decibel hanggátlású” üvegtetővel – még a Google Maps-en is jól látható módon – a „doktori iskola” egyik belső udvarát, mert „kiülős étterem lesz, ahol esküvő és más éjszakába nyúló rendezvények lesznek”.
A pinceszintet foglalja el a borozó és a bormúzeum, az emeleten lesznek a doktori iskola termei és kiszolgáló egységei, a beépülő padlásszinten pedig irodák kerülnek kialakításra” – részletezték. A terveket megismerő lakók szerint „az építkezés doktorképzőnek indult, de a beruházó hasznosítási lehetőséget is látott benne”.
Étterem, WC-blokk a hálószobák túloldalán
„Milyen iskola az, ahol rendezvénytér, egy óriási étterem, bormúzeum működik majd? Daruval emelték be az óriási klímákat, berendezéseket, az új étterem gépeit – mi lesz, ha mindent beindítanak? Semmiképpen nem szeretnénk, hogy a Pallas Athéné Ház így nyisson meg, nem fogunk tudni élni, pihenni” – sorolta elkeseredetten az egyik leginkább érintett lakó nevének elhallgatását kérve.
A PADA iskola kialakítása során ugyanis ezeket a funkciókat pont a két épület közötti, összeépült fal túloldalára tervezték, így garantált a panelfíling, amit a lakó azzal érzékeltetett, hogy már jelenleg is mi mindent hallanak. „Hetek óta már a festők járkálnak a létráikkal, meg csavarozzák a bútorokat, de még az is áthallatszik, amikor a munkások egymással beszélgetnek. Minden emeleten gond lesz, mert az egyiken az ipari mosogatót, konyhagépeket, a mi szintünkön pedig pont a vizesblokkot, a doktori iskola WC-it rakták annak a vékony falnak a túloldalára, ahol a mi szobáink vannak” – magyarázta.
Korábban is okozott kellemetlenséget, hogy a műemlék épületek összeépültek és a határoló falak nem elég vastagok, így a PADA beruházása előtt is hallgathatták, mikor a volt városháza épületében található koncertteremben rendezvény volt. „Igaz, világhírű művészek jöttek, de előfordult, hogy három napig hallgattuk, ahogy valamelyikük a koncert előtt gyakorol. Csakhogy az évente pár alkalom volt, cserébe meghívtak bennünket, ha már mi nem tudunk aludni a zongorázástól” – mesélte a lakó.
Zajszintméréssel nyithat Matolcsyék iskolája?
Miután többször panaszt tettek, a jegybanki alapítvány részéről az építkezés során végül írásbeli megállapodásba is foglalt ígéreteket kaptak arra, hogy megoldják a „nagyfokú áthallást”. Többek közt előtétfal építésével, hangszigetelő megoldások alkalmazásával, a használaton kívüli kémények feltöltésével és a vizesblokkok áttervezésével. Csakhogy szerintük vagy nem valósult meg mindez, vagy nem megfelelő minőségben, másképp elképzelhetetlennek tartják, hogy ennyire áthallatszik minden. Az építtető zajszintméréssel próbálná lezárni a vitát, de a lakók szeretnének személyes bejárást tartani a helyszínen, hogy saját szemükkel lássák, hogyan is alakították ki a doktori iskolát. Egyelőre azonban konkrét időpontot nem kaptak, ezért hivatalosan is kérték, hogy addig ne kapjon használatbavételi engedélyt az átalakított ingatlan, míg a panaszaikat nem orvosolták.
„A többmilliárdos beruházásból miért nem futotta hangszigetelésre?” – tette fel az egyik alapvető kérdést a egyik lakó. Ahogy fogalmaz, elszántak, levélben is tájékoztatták a PADA képviselőit, hogy ha kell, váltásban fognak átmenni Matolcsyék „rendezvényterébe” és akár rendőrt is hívnak a zaj miatt.
A PADA szerint mindent megtettek
A PADA kuratóriumi elnöke maga Matolcsy György, igazgatót pedig a rokonságából igazoltak: az alapítvány igazgatója Szemerey Gabriella, a jegybankelnök unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a felesége. A lakóktól megkaptuk az általa jegyzett levelet, amiben megpróbálta leszerelni a már a nyitás előtt kiakadt szomszédságot. Ebben részletesen hivatkozik arra, mi mindent tettek a szomszéd házzal kötött megállapodás alapján, illetve ellentételezésképpen: felújították a tűzfal, a homlokzat, a tetőszerkezet egy részét, a két légudvart. Állítja, hogy minden szinten úgynevezett előtétfalat építettek a válaszfal elé a hangszigetelés érdekében. Szerinte a „korábbi állapothoz képest” egyértelműen jobb lett a helyzet, viszont „a történeti épületek összeépülése” műszaki adottság, vagyis nincs mit tenni, ha egyszer közös a tűzfal.
„A Pallasz Athéné ház felújítása kezdettől kérdéseket vet fel, most, hogy a vége felé közeledik, egyre nyilvánvalóbb, hogy az épület átalakítása több kárt okoz, mint hasznot” – mondta Váradiné Naszályi Márta, az MSZP–Párbeszéd országgyűlési képviselő-jelöltje. A kerület jelenlegi önkormányzati képviselőjeként ezért megkeresi az építési hatóságot, hogy kiderüljön, az építési, illetve a használatbavételi engedélyezési eljárás során milyen előírásokat alkalmaznak a lakók védelmében. „Ha nem lesz kielégítő válasz, feljelentést fogunk tenni. A szabályokat mindenkivel be kell tartatni, még a közpénzekről sajátosan gondolkodó jegybankelnökkel is” – tette hozzá.
Váradiné Naszályi Márta szerint itt, a főváros történelmi városmagjában ugyanis különösen fontos az egyensúly megtartása, hogy „ne szakadjon ki a Vár és a Várkerület a város szövetéből, ne váljon belőle egyfajta skanzen, ahol csak idegenforgalom és vendéglátás létezik, és nem élnek hétköznapi emberek, csak kormányzati funkciók és funkcionáriusok”.
