Áll a bál a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapok (MMIA) körül, a különböző formában 20 éve működő EU-s pénzek a menekültek és harmadik országból érkezettek integrációját, lakhatását, a kínzások traumájától szenvedőknél annak feldolgozását és egyebeket segítik. A pénzek elosztását, pályázatok kiírását legutóbb a Belügyminisztérium kezelte, de a 2017 decemberében kiírt pályázatok közül január végén többet visszavont, amivel számos civil szervezet és persze az érintett külföldiek, menekültek, bevándorlók is nehéz helyzetbe kerülnek.

Mivel a pénz az EU-ból érkezik, és a migrációs stratégiák alapján a kormány az EU-s migrációs politikai alapelvek szerint osztja el őket, megérdeklődtük az Európai Bizottságnál is, hogy mit szólnak a kormány radikális lépéséhez – amit azután léptek meg, hogy kiderült, a kormány áttételesen olyan civileket is támogat ebből a pénzből, amelyek Soros-pénzeket is kapnak, menekültekkel foglalkoznak, mint a Menedék Alapítvány vagy a Jövőkerék Alapítvány.

Az Európai Bizottság a következő, dodonai választ adta kérdésünkre:

Tudomásunkra jutott, hogy a magyar kormány visszavont több MMIA pályázatot. A Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot a magyar hatóságok kezelik Magyarországon. Ezért a magyar hatóságok felelőssége a pályázatok tervezése, kiírása és visszavonása.

Ez egyfelől arra utal, hogy az alapok pénzelosztása a magyar kormány kezében van, ami logikus: nem Brüsszelnek kell eldöntenie, hogy egy ország épp milyen területen igényel több vagy kevesebb pénzt, az aktuális helyzet mit diktál.

De az is ott áll, hogy a magyar kormány felelőssége a pályázatok kiírása és visszavonása, amivel adott esetben el is kell számolni. Úgy tudjuk, hogy a kormányzati mozgástér nem teljes, bizonyos arányokat meg kell tartani a pénzosztáson belül, például az integrációra szánt pénz az integrációs alapban nem mehet 30 százalék alá – most pedig teljesen visszavonták az ilyen pályázatokat. Tehát az EB valamilyen formában később akár kérdőre is vonhatja a magyar államot.