Vona Gábor túl magasra tette a lécet, és a Jobbik néppártosodása erőltetett folyamatnak hat – mondja Török Gábor politikai elemző, aki nem tartja elképzelhetőnek, hogy horrorkoalíció jön létre, azt már inkább, hogy kormányon a Fidesz áll össze az MSZP-vel. Évnyitó interjúnk 2. részét olvashatják.
Kedden már olvashatták Török Gáborral készült választási nagyinterjúnk első részét (ide kattintva el is éri), amelyben a politikai elemző arról beszélt, hogy mi a választás valódi tétje, miért kellene az ellenzéknek erről őszintén beszélnie, milyen eredményt jósol Karácsony Gergelynek és Gyurcsány Ferencnek.
Az interjú második részéből kiderül, hogy Török Gábor szerint:
- Az MSZP koalícióra léphet a Fidesszel
- Vona Gábor elérhetetlenül magasra tette a lécet
- Az LMP és a Momentum okozhat meglepetést
- Nevetséges egy 8 százalékos pártnak kormányzásról beszélni
Török Gábor: A kampány hivatalos indulásával valószínűleg megváltozik majd a politikai verseny dinamikája, logikája. Eddig mindenki a saját hasznosságát kereste, a torta újra felszeletelésében volt érdekelt, de ahogy közeledik a választás, a Fidesz túlhatalmától való félelemmel együtt az egyéni választókerületekre vonatkozó megállapodás igénye erősödni fog az ellenzéki pártoknál. Számítok meglepetésre az együttműködéstől eddig elzárkózó LMP-től vagy a Momentumtól is, akik szerintem elő fognak állni önkéntes felajánlással, javaslattal arra vonatkozóan, hogyan lehet megakadályozni a Fidesz kétharmadát. Hogy a Jobbik ebbe bekapcsolható-e, az nagy kérdés, feltételezésem szerint nem. Sem a baloldalnak, sem a Jobbiknak nem érdeke egy ilyen formalizált együttműködés.
Hvg.hu: Egy baloldali politikustól hallottuk, mattot adhatna a Jobbik azzal, ha bejelenti, 20 helyen visszalép a baloldali jelölt javára. Úgyis nyit a baloldal felé, ezzel a többi körzet szavazóját is megszólíthatná.
T. G.: Ennek azért komoly következményei lennének. Egyrészt jelentős anyagi veszteséggel jár, már egy választókerületi visszalépéssel is buknak 100 milliót. A Jobbik mostani pénzügyi helyzetében eleve érdemes meggondolni, hogy lemondanak-e bármennyi kampánytámogatásról.
Hvg.hu: Úgyis viszi az állam.
T. G.: Azt talán nem viheti, hiszen a büntetés az állami támogatásra vonatkozik, a kampánytámogatásra nem. De a lényeges kérdés nem ez, hanem az, hogy egy ilyen formalizált választási együttműködés az egyébként is nagyon messzire szaladt Jobbik esetén egy olyan vonal átlépése lenne, amit végképp nehezen lehetne megmagyarázni azoknak a választóknak, akik még most is kitartanak a Jobbik mellett. Azért még elég sokan vannak a régi szavazótáborból.
Hvg.hu: Nyertek bármi újat?
T. G.: Egy időben igen, de aztán sokat veszítettek is. A közvélemény-kutatások szerint a Jobbik nagyjából most tért vissza ugyanoda, ahonnan elindította a néppártosodási folyamatot. Azt a mérések nem mutatják, hogy szavazócsere is lezajlott-e. Azért én azt feltételezem, hogy részben igen. Nagy valószínűséggel nem arról van szó, hogy jöttek újak, akik aztán elmentek, hanem inkább arról, hogy a Jobbiknak sikerült egy időben újabb szavazókat hoznia, de a néppártosodást olyan mértékben és olyan gyors ütemben folytatta, ami miatt a régi szavazóik egy részét elveszíthette. Ha a Jobbik politikai változásával kapcsolatban valami – nem elvi alapon, hanem technikai szinten – kritikaként felvethető, az szerintem leginkább a tempó. Ehhez a sebességhez a választó nehezen tud alkalmazkodni.
Hvg.hu: Néha kéne pár emlékeztető cigányozás a bocsánatkérő üzenetek mellé?
T. G.: Létezik politikai amnézia – ez fontos elem a választói gondolkodásban –, de csak hosszabb távon működik. Most még nagyon is közeliek a Jobbik korábbi politikájára vonatkozó emlékek, ráadásul a politikai ellenfelek értelemszerűen abban érdekeltek, hogy erre nap mint nap emlékeztessék is a közvéleményt. A változás ráadásul nem egy szerves, evolutív folyamatnak látszik, hanem inkább egy erőltetett átalakulásnak, ami mögött sokan a választásokhoz időzített, politikai-hatalmi szempontokból meghozott döntést sejtenek.
Hvg.hu: Mi garantálja a választó felé, hogy a Jobbik a szavazatát megszerezve is marad „cuki”, néppártos formáció, és nem tér vissza a cigányozó, félnáci retorika az ahhoz kapcsolódó politikával?
T. G.: Garancia semmire nincs a politikában, a választás nem erről, hanem a bizalomról és a hitről szól. Pontosan itt van a lényeg: a megcélzott választók hisznek-e abban, hogy a Jobbik valóban megváltozott. Ehhez hiteles kommunikáció és cselekvés kell, nem véletlen, hogy pontosan ezen a téren támadják a politikai ellenfelek leginkább a pártot. Van egy magyarázat Vona Gábor részéről, hogy miért indult el ez az átalakulás, de mintha nem lenne mögötte sem kellő kommunikációs támogatás, sem egységes kiállás. Persze lehet, hogy a Fidesz kilencvenes években tett vándorútjához hasonlóan egy folyamat elején vagyunk, és csak később érdemes eredményt hirdetni, de azért a 2018-as választások szempontjából a kilátások ma nem túl kedvezőek a Jobbik számára.
Hvg.hu: Vona Gábornak van még négy éve?
T. G.: Ez attól függ, milyen lesz az eredmény a 2014-eshez képest. Ha nem érik el azt a szintet sem, Vona Gábor biztosan nem tud a helyén maradni, ennél jobb eredmény esetén értelmezési vitát várok. Miután a pártelnök szinte elérhetetlenül magasra tette saját maga számára a lécet, még egy kifejezetten jó eredmény után sem biztos, hogy könnyű lesz számára a választás utáni időszak.
Hvg.hu: Rendre felmerül, hogy ön a Jobbik tanácsadója, Zárug Péter Farkas az Alfahírnek adott interjúban utalt is erre.
T. G.: Pétert kifejezetten tisztelem, az egyik legjobb és legszabadabb elemzőnek tartom, de ha valóban erre utalt, akkor tévedett. Szívesen elmondom ezredszer is: legutóbb Sólyom László elnöki tanácsadó testületének voltam a tagja, azóta nem voltam és ma sem vagyok egyetlen politikus tanácsadója sem. Azaz sem a Jobbiknak, sem Vona Gábornak nem dolgozom.
Hvg.hu: Ha van egyrészt négy közepesen érdektelen kihívó, és nem igaz az ellenzék által vázolt négy toposz, hogy ha megint nyer a Fidesz, nem lesz újabb választás, totális diktatúra jön, eladjuk magunkat az oroszoknak, kilépünk az EU-ból, akkor mivel kampányoljanak?
T. G.: Nem vagyok kampánytanácsadó, de azt tartanám jobbnak, ha reálisabb politikai kommunikáció zajlana. Egy 8-9 százalékos pártnak, különösen, ha senkivel sem akar együttműködni, hülyeség azzal etetni az embereket, hogy ők fognak kormányozni. Nevetségesnek tartom, amikor a Szél-kormányról és hasonlókról hallok, és szerintem még a pártok szimpatizánsai is így vannak ezzel. A realitások talaján viszont volna miről beszélni, például, hogy még mindig ott a lehetőség, hogy kiüssék a Fidesz kezéből az abszolút többséget, vagy elérjenek fontos politikai célokat. Az abszolút többség elvesztése elég jelentős változást hozna a politikában, csak valószínűleg úgy érzik az ellenzéki politikai szereplők, hogy ennél valami nagyobbat kell mondani. De amiről beszélnek, az annyira távol áll a valóságtól, hogy hitelességi problémákat vet fel, és a választókat sem motiválja.
Hvg.hu: Ön fölvetette, ha kisebbségbe kerül a kormány, az MSZP-vel köthet koalíciót. Erősen pislogunk.
T. G.: Azt második opcióként vetettem fel. A kérdés úgy hangzott, hogy kivel köt koalíciót a Fidesz, ha esetleg szüksége lenne rá. Azt válaszoltam, hogy szerintem senkivel, inkább előrehozott választások felé mozdulna. A második kérdés az volt, hogy ha mégis valakivel, mit mondanék. Erre feltételeztem, hogy ma az ellenzéki pártok közül az MSZP van leginkább abban a helyzetben, hogy egy ilyen ajánlatot elfogadjon.
Hvg.hu: Mi ebben a logika?
T. G.: Két magyarázatom van rá. Egyrészt a szocialista párt helyzete. Szerintem ők vannak leginkább rászorulva az ellenzéki oldalon, hogy prioritás legyen számukra a kormányzati pozíció közelébe kerülni. Másrészt, és ez a fontosabb, a szocialista párt az a politikai erő, amelynek a gondolkodására, döntéshozatalára a Fidesz a legnagyobb hatást tudja gyakorolni az ellenzéki pártok közül.
Hvg.hu: Ezt most úgy érti, ahogy Botka László: a politikai maffia megjelent az MSZP-ben?
T. G.: Ez nem politikai maffia. Egyszerűen a szocialista pártban van talán a legtöbb olyan politikus, akinek a döntését, viselkedését kormányzati oldalról befolyásolni tudják. Befolyásolni nem csak maffiamódszerekkel lehet.
Hvg.hu: Nem gondolja, hogy az ilyen véleményekkel alakítja is a politikát? Ezzel gyakorlatilag lenullázta az MSZP-t. Egy hiteltelen, gerinctelen bandának lettek beállítva.
T. G.: A véleményemet mondtam el a személyes tapasztalataim alapján. Azt elég régóta nem hiszem, hogy ezeknek a véleményeknek bármilyen komolyabb befolyásoló ereje lenne a választók gondolkodására. Nincs is ilyen célom, tudom a helyemet.
Hvg.hu: Hogy tudnák ezt megmagyarázni maguknak? Kövér László utálja a komcsikat, erre ott ülnek a kormányban.
T. G.: Kövér László az elmúlt hetekben azért mondott olyat is, hogy nagyon sajnálná, ha a szocialista párt kiesne a parlamentből, sőt, összehasonlítva az ellenzéki térfél újabb szereplőivel őket nevezte értékesebbeknek. Amikor ezt olvastam, azt gondoltam, hogy talán nem látom olyan rosszul a helyzetet. A Fidesz ma természetesen azt mondja, és szerintem valóban azt is gondolja, hogy senkivel nem kötnek koalíciót, legyen inkább egy ilyen helyzetben előrehozott választás, de más a világ, amikor ott állnak 95 mandátummal, és elég lenne már csak 5-6, hogy lehessen kormányozni. Akkor nagy a kísértés, hogy inkább valakivel állapodjanak meg. Mert mi van, ha az előrehozott választás mégsem a várt eredményt hozza. De tudom, hogy ennek iszonyatosan nagy a politikai-kommunikációs ára, rettenetesen nehéz lenne mindkét pártnak elmagyarázni ezt, de láttunk már azért ilyenre példát a világtörténelemben.
Hvg.hu: És ha a teljes ellenzék összefog a kisebbségbe került kormánnyal szemben, mennyit tudna lebontani a Fidesz rendszeréből?
T. G.: A kisebbségi kormányzás a Fidesz számára tarthatatlan konstrukció, kisebbségben eleve már kormányt sem lehet alakítani. A miniszterelnököt valakinek meg kell szavazni, onnantól meg szinte mindegy, hogy hivatalosan koalícióra lépnek-e velük. Mielőtt kérdezné: egyébként azt sem tartom elképzelhetőnek, hogy egy ilyen helyzetben az ellenzék a DK-tól a Jobbikig egyfajta horror-, vagy szebb szóval szivárványkoalícióra lépjen.
Hvg.hu: Mire számíthatunk Simicska Lajostól? A Ripost szerint mániás depressziós, ami február és április elején fog kitörni rajta, illetve a Magyar Idők szerint a G-nap évfordulóján két bombát ledob.
T. G.: Elkövettem azt a hibát korábban, hogy az állítólagos atombombák politikai hatásával kapcsolatban belementem találgatásokba, de ennek nincs igazán értelme. Amit eddig láttunk a történetből, az inkább kabaré, bohózat, de ezen a ponton tényleg nem tudhatjuk, hogy nem tudatos félrevezetésről vagy más egyébről volt-e szó. Én most már inkább megvárnám a történet végét.
Hvg.hu: Most össze tudna gyűlni annyi like, hogy ön elinduljon a választáson?
T. G.: Nem. Az egy nagy hiba volt, maradok a kaptafánál.
