Hosszú évek óta próbálták elérni szakértők és civil szervezetek, hogy több európai uniós tagállamhoz hasonlóan a magyar kormány is törölje el, vagy csökkentse a női higiéniai termékek áfáját. A menstruációs szegénység növekvő veszélyére eddig mégsem reagált a kormány. Most úgy tűnik, az „indokolatlan áremelések” és az infláció elleni harc miatt mégis fontos lett, hogy olcsóbbak legyenek a betétek és a tamponok.
Az élelmiszerek után a háztartási vegyiárukra is kiterjeszti az árrésstopot a kormány – jelentette be a kormányinfón Gulyás Gergely. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az intézkedés május 19-től lép életbe, és 90 napig biztosan marad, és az sem kizárt, hogy meghosszabbítják.
A kormány már azt is közzétette, hogy milyen termékeket érint majd az árrésstop: a listán szerepelnek többek között szappanok, tusfürdők, tisztítószerek, és persze tamponok, egészségügyi betétek is. A tapasztalatokból kiindulva ezeknek nemsokára valóban csökkenni fog az ára, de hogy pontosan mennyivel, az majd csak a bevezetéskor derül ki.
Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy az utóbbi két tétel (vagyis a női higiéniai termékek) esetében civil szervezetek évek óta figyelmeztettek a magas árak, és ezzel együtt a menstruációs szegénység növekvő veszélyére. A kormány azonban elmúlt 5-10 évben ezeket az érveket folyamatosan lesöpörte az asztalról, és más európai országokkal ellentétben nem csökkentette a tamponok és a betétek áfáját. Amikor viszont az „indokolatlan áremelés” és a multik elleni harcról van szó, hirtelen megtalálták a módját annak, hogy olcsóbbak legyenek a női higiéniai termékek.
Az eredmény ettől még természetesen fontos, hiszen az intézkedés sok nőnek jelenthet könnyebbséget, de hasonló intézkedést már 2022-ben meg lehetett volna hozni.
Lett volna rá lehetőség
Az Európai Unió 2022 áprilisban hagyta jóvá annak az irányelvnek a módosítását, aminek segítségével a női egészségügyi termékek bekerültek abba a körbe, melyek esetében a tagállamok alkalmazhatják a nullaszázalékos áfát. Ezt többen is alkalmazták, és nemcsak az EU-ban. Az első ország, ahol áfamentes lett a tampon, Skócia volt, majd az egész Egyesült Királyság követte a példát, de sok más ország is így döntött már, köztük olyan államok is, mint India, Kenya, Uganda vagy Tanzánia, a teljes lista ebben a BBC-cikkben megtalálható.
Az ok minden esetben a menstruációs szegénység enyhítése volt. A kifejezés azt takarja, amikor valakinek nincs pénze menstruációs higiéniai termékeket vásárolni. Sok helyen az is problémát okoz, hogy emiatt a fiatal lányok minden hónapban több napra kimaradnak az iskolából, és így lemaradnak a tanulásban.
Magyarországon eddig még nem készült hivatalos kutatás arról, hogy pontosan hány nőt érinthet a menstruációs szegénység, de a megkérdezett szakemberek szerint egyáltalán nem olyan ritka, mint ahogy azt sokan gondolnák. A Magyar Vöröskereszt 2019-es Lányból Nővé projektje indulásakor anonim kérdőívet töltöttek ki a felmérésben részt vevő iskolás lányok, amelyben arra a kérdésre kereste a szervezet a választ: előfordult-e, hogy egészségügyi eszköz hiányában hiányzott az iskolai tanítás alól.
A kérdőívek kiértékelésekor mintegy 10 százalékos érintettség volt látható a megkérdezett 4300 fő körében. Fontos azonban megjegyezni, hogy a felmérést hátrányos helyzetű térségekben végezték. Ráadásul nemcsak a termékek, hanem a fájdalomcsillapításra használt gyógyszerek is sokba kerülnek.
A hazai szakemberek figyelmeztetése ellenére a kormány eddig elutasította, hogy áfacsökkentéssel próbáljon segíteni az érintetteken.
Az akkori Nemzetgazdasági Minisztérium az Origónak 2015-ben azt válaszolta, hogy alapvetően a munkát terhelő adókat akarja csökkenteni, az áfán pedig csak akkor változtatnak, ha azzal a gazdaság kifehérítését vagy a feketekereskedelem visszaszorítását érhetik el.
A női egészségügyi termékek áfájának csökkentése adócsalási szempontból nem indokolt
– írták akkor.
Néhány évvel később a Pénzügyminisztériumot hiába kérdeztük, tervez-e a jövőben hasonló lépést, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak kérdéseinkre. Hasonlóan nem reagált megkeresésünkre a Belügyminisztérium, melyhez a szociális ügyek tartoznak. Sok más országban ugyanis éppen a kormány kezdeményezésére indultak el azok a programok, melyek ingyen betéthez juttatták az arra rászorulókat.
Civilekre maradt
Állami támogatás nélkül Magyarországon így eddig a civilekre hárult, hogy valamilyen szinten próbálják segíteni az érintetteket. Az évente megrendezett #nemluxustáska kampányban például 2020-ban már több mint 17 ezer megunt táskát adományoztak átlagemberek, tele higiéniai termékekkel. A csomagokat ezután a Magyar Máltai Szeretetszolgálat juttatta el az arra rászorulóknak.
Még ennél is célzottabban próbált segíteni a Magyar Vöröskereszt, mely 2018-ban először pilot projekt keretében kezdett foglalkozni a menstruációs szegénység jelenségével, majd a visszajelzések alapján 2019-ben országos szinten is kiterjesztette „Lányból Nővé” programját.
Ennek keretében 4350 lány kapott ingyen többcsomagnyi betétet az országban, 19 megyében és a fővárosban. (A támogatást a programhoz már akkor is egy nagyvállalat, a Procter&Gamble adta.) A lányok emellett megkapták a Magyar Vöröskereszt menstruációs felvilágosító kiadványát, és védőnők is tartottak beszélgetéseket az iskolákban.
A program sikerét – és szükségességét – jól bizonyította, hogy a projekt a 2021/2022-es tanévben is folytatódott, méghozzá jelentősen kibővítve. A Magyar Vöröskereszt munkatársai ezúttal már országszerte 500 iskolába juttatták el a brit mintára készült, #RedCrossBox elnevezésű – stílusosan piros – ládájukat, tele ingyen menstruációs termékekkel.