A Jobbik EP-képviselőjének kémgyanús orosz kapcsolataira a francia, a német és a lengyel titkosszolgálatok is felhívták az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) figyelmét 2014 elején. Az AH az év áprilisában tett feljelentést, az Európai Unó intézményei ellen folytatott kémkedés alapos gyanúja miatt, Kovács mentelmi jogát azonban csak másfél év után függesztette fel az EP, akkor is azzal, hogy kényszerintézkedést nem lehet alkalmazni vele szemben. A kémkedés büntetési tétele 2-8 évig terjedő szabadságvesztés – emlékeztetett a napilap.

A költségvetési csalás miatt az unió csalás elleni hivatala, az OLAF tett feljelentést tavaly nyáron. Kovács mentelmi jogát csak idén májusban adták ki. Az ellenzéki politikust csak július 20-án másodszori nekifutásra sikerült jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával meggyanúsítani. Ismert, az első idézésre Kovács nem jelent meg, mert az abház tengerparton kagylóba lépett és vérmérgezést kapott. Az idézés napjára nem mutatott be orvosi igazolást, ám ez már nem befolyásolja az ügy végkimenetelét.

Az alapos gyanú szerint a jobbikos politikus 2012-ben és 2013-ban négy emberrel fiktív gyakornoki szerződést kötött négy, illetve hat hónapos időtartamra. Ezért több mint 28 ezer eurót, vagyis nyolc és fél millió forintot meghaladó összeget vett fel az Európai Parlamenttől. Az ügyészség szerint a gyakornokok gyakorlatilag nem léteztek, érdemi munkavégzés nem történt, ezek fiktív szerződések voltak. A költségvetési csalás ügyében még három személyt gyanúsítanak, Kovács Bélán kívül, a három gyakornokot. Amennyiben a bíróság előtt bizonyítást nyer a bűncselekmény, 3 évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik az érintetteket - írta a Magyar Idők.