Még nem tudni, hány kanadai nyárfa van a fővárosban, a Főkert annyit tud egyelőre, hogy a majdnem 30 ezer kiemelt fasori fa közül négy ilyen van. A cég csak a főváros negyedén illetékes, a többi helyen a kerületek döntenek, amelyekre nem vonatkozik a fakivágási-pótlási rendelet. És akkor még nem beszéltünk a magánterületi kanadai nyárfákról – a jobbikos rendelet elfogadása valószínűleg nem segítene sokat a szöszök megjelenésén.
Válaszolt a Főkert a kanadai nyárfák kivágására kapott kérdésekre (elég egyedülállóan a Főkert nem bíbelődött, hogy minden médiumnak külön válaszoljon a kérdésekre, az egészet elküdték mindenkinek, aki kérdezett). Mint mi is írtuk csütörtökön, nem lehet tudni pontosan, hogy a fővárosban hány fát érint pontosan a kivágási tervezet. A Főkertnek a kiemelt fasorok fái vannak összeírva, azaz ezekről rendlekezik fakataszterrel. Ez sem kevés fa: 28 264 fa van lajstromban – találják ki, ebből mennyi kanadai nyárfa.
Négy, azaz 4 darab.
(Arról nem ír a Főkert, hogy ebből hány porzós és hány a termős, utóbbi szöszöl, előbbi nem.)
A Főkert kezelésében lévő parkokban és közutak mentén összesen 147 329 fa található, de nem tudni, ebből mennyi a kanadai nyárfa termős változata. Ezt fel kell mérni, a cég szerint az utak mentén vannak tömegesen.
A kivágási rendelet egyébként csak a Fővárosi Önkormányzat területeit érinti, amely a főváros egynegyede – a többi kerületi. Rájuk nem vonatkozik a fakivágási rendelet, csak ha ők is megalkotják a saját rendeletüket.
És akkor még nem is beszéltünk a magánterületen lévő kanadai nyárfákról.
Erősen kérdéses tehát a fakivágás-pótlás eredményessége. A költségvonzata ugyanakkor nem kicsi: bár a fakivágás és -pótlás ára sok mindentől függ, hol van a fa, mekkora, van-e fölötte és alatta közmű, légvezeték stb., a Főkert szerint 100-tól 500 ezer forintig terjed.
