Tarlós István a Fővárosi Közgyűlés elé terjeszti a Lányi András író, filozófus által a Római-partra tervezett mobil védműről készítetett tanulmányt, amelyben a főpolgármester szavai szerint alátámasztatlan állítások szerepelnek.
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. és a tervezők által a Lányi-féle anyagról készített hivatalos véleményezés szerint – a dokumentum állításaival ellentétben – a mobilfalas védekezés biztonsági kockázatai vállalhatók, és a talajtöréssel kapcsolatos megállapítás téves – közölte Tarlós István.
A főpolgármester arra biztatja a Fővárosi Közgyűlés tagjait, hogy majd a lelkiismeretük szerint szavazzanak az ügyben.
A civilek nemrégiben adták le a városházán Lányi András vezetésével azt a részletes tanulmányt, amely szerintük azt támasztja alá, hogy a Csillaghegyi-öblözetet védeni hivatott gátat nem közvetlenül a Római-partra lenne célszerű építeni, hanem beljebb, a Nánási–Királyok útja nyomvonalon, ahol most is áll valamilyen védmű.
Az előzmény az volt, hogy Tarlósék a Műszaki Egyetemmel készíttettek egy tanulmányt, amely történetesen arra a következtetésre jutott, hogy az árvízi védvonalat közvetlenül a parton a legcélszerűbb meghúzni. Ez volt a terv, amelyet a főváros eleve támogatni akart.
Ez alapján a közgyűlés áprilisban el is fogadta a part menti gátas verziót.
Tarlós István főpolgármester július végén azonban azt mondta Lányi András filozófusnak, ha augusztus 20-a előtt leadnak egy másik, kimerítően részletes tanulmányt, amelyet legalább egy vízügyi szakember is jegyez, akkor a kérdést hajlandó újra megfontolni, és ismét a közgyűlés elé terjeszteni.
A Tarlósék megbízásából készített tanulmány egyik legfőbb érve a parti verzió mellett az volt, hogy nem lenne indokolt a Nánási út és a part közti területet védelem nélkül hagyni.
A most készített vizsgálat szerint azonban a gátat azért a parttól távolabb vezetett nyomvonalon lenne helyes megépíteni, mert ott eleve átlagosan 1,2 méterrel magasabb a terep, ezért alacsonyabb gátat kellene építeni, ami sokkal biztonságosabbá tenné a védművet.