Emailben, telefonon, Skype-on, vagy Facebook-lájkkal szavazzanak a határon túli magyarok, esetleg eleve egyetlen pártlistára, a Fidesz–KDNP-re adhassák szavazatukat? – tettük fel a kérdést nemrég olvasóinknak, miután Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes egy csütörtöki konferencián felvetette, hogy az állampolgársági, illetve honosítási eljárások egyszerűsítése mellett akár a határon túli magyarok szavazását lehetővé tevő választási szabályokon is változtatna a kormány.

A cikkhez érkezett kommentek alapján Semjén Zsolt szavai finoman szólva meghökkentették olvasóinkat, ironikus szavazásunk válaszai közül legtöbben pedig amellett tették le a garast, hogy határon túlról eleve csak a kormánypártokra lehessen szavazni. A döbbenet és az irónia nem véletlen: a határon túli magyarok már most is jóval egyszerűbben szavazhatnak, mint bármely magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár: levélben. Nem is beszélve a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a voksolás idején külföldön tartózkodó – mondjuk a külföldön dolgozó vagy tanuló – magyarokról, akik csak az adott ország magyar nagykövetségén adhatják le a szavazatukat, már ha hajlandók ezért akár több száz vagy ezer kilométerre utazni lakóhelyüktől.

Kormányzati forrásokból délutánra megtudtuk: nem a módszer további könnyítését tervezi a kormány, csak azokat a – technikai jellegű – bürokratikus akadályokat akarja megszüntetni, amelyek miatt nagy számú érvénytelen voks született a korábbi választásokon. Ilyen például, hogy mivel számos – főleg nyugati – országban nem tartják nyilván a személyazonosító adatok között az „anyja neve” kategóriát, ezt sokan nem is tudják pontosan. Nem arról van szó persze, hogy valaki még azt sem tudja, hogy hívják az édesanyját, hanem hogy – mivel az adott országban nem volt jelentősége –, nem tartja pontosan nyilván, hogy például nem Tóth Anna, hanem Tóth Anna Lujza szerepel az anya okmányaiban. A voksok ellenőrzésekor viszont nem fogadható el a szavazat, ha a személyazonosító adatok valamelyike nem egyezik. A kormány ez alapján az anyja neve kategória elhagyását javasolja, mert álláspontja szerint a szavazó személyazonossága a neve, személyi száma (vagy adószáma), születési adatai, illetve lakcíme alapján is teljes pontossággal megállapítható.

Ugyanez lenne érvényes arra a – főként kárpátaljai szavazókat érintő – problémára is, amit a cirill betűk latinra történő átírásának zavara okoz: a H hang például H-ként, de G-ként is „átváltható”, a szavazat viszont érvénytelen, ha leadója neve vagy más adata nem egyezik a névjegyzékben adott esetben másként rögzített verzióval.

További esetleges könnyítések lehetnek a határon túli voksok feladásához kötelező dupla borítékkal kapcsolatban is: eddig például érvénytelennek számított, ha a belső boríték nem volt lezárva, a kormány szerint ez is olyan, felesleges bürokratikus akadály, aminek mérlegelhető a megszüntetése.

A fentieken túl egyszerűsítés várható a szavazási (és egyéb) tájékoztatók szövegében is, sok, a magyart kevesebbet használó, vagy iskola helyett mondjuk a szüleitől elsajátító határon túli állampolgárnak okoz gondot állítólag ugyanis az olykor az átlagember számára is nehezen érthető bikkfanyelven íródott útmutatók értelmezése.

Semjén Zsolt a csütörtöki rendezvényen azt kérte a határon túli fiataloktól: gyűjtsék össze az őket zavaró, vagy szavazásuk érvényességét veszélyeztető további adminisztratív akadályokat, a kormány pedig nyár végén egy csomagban megvizsgálja őket és dönt az esetleges változtatásokról.

A terv szépséghibája, hogy bár a módosítások némelyikét egy vezetői utasítással, netán miniszteri- vagy kormányrendelettel is végre lehet hajtani, a borítékok vagy a személyazonosításhoz szükséges adatok változtatásához a választási törvényt is módosítani kellene. Márpedig Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság fideszes elnöke nemrég azzal söpörte le az ellenzék kamupártok indulását akadályozó javaslatait, hogy ilyen kevéssel a jövő évi voksolás előtt már nem illő a választási szabályokon módosítani.