Körülményeik javulásáért tüntetnek a tompai tranzitzónában a bentlakók. Van min javítani: hemzsegnek a fegyveres őrök, a muszlim bentlakók sértésmájkrémet kapnak enni, a konténerekben nem megy a légkondi, és a murvával fedett udvar is felforrósodik. A kormány ide helyezné el a kvótaperben érintett 1200 menekültet is - a bentlakók pedig egyre borzalmasabb körülményekre panaszkodnak.
Tüntetést szerveztek a tompai tranzitzóna lakói, mert elfogadhatatlannak tartják a körülményeiket, értesült a Migration Aid. A szervezet felvételén jól látszik, ahogy a gyerekek a szögesdrótok és kerítések előtt Help, Freedom feliratú papírlapokkal demonstrálnak. De mi is a problémájuk? Kovács Tímea, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvéd munkatársa rendszeresen jár a tranzitzónába, és ő is alátámasztja: rosszak a körülmények. A Migration Aid egy másik, drámaibb üzenetet is tolmácsol: a bentlakók betegségekkel küszködnek, kevés a hely. "A hőség elviselhetetlen, a fémkonténerek átforrósodnak. Sehol nincs árnyék."
A tranzitzónában mi is voltunk, szögesdrót, murvával felszórt udvar, kék és fehér konténerek a hozzávalók. A létesítmények április elején kezdték meg működésüket, és sok olyan menedékkérő került oda, aki Bulgáriában léptt be az EU-ba, a dublini egyezmény értelmében pedig oda kéne visszaszállítani őket. Az odautaztatás ellen lehet úgymond fellebbezni, erről 8 napon belül kellene döntenie a hatóságoknak. Úgy tudjuk azonban, vannak, akik már április elejétől várnak ügyük elbírálására. Ez a tétlen várakozás - amennyiben valóban van rá példa - mindenkit megvisel, nyilván különösen nehéz lehet kisgyerekekkel vagy állapotosan elviselni.
Főleg úgy, hogy a táborban egyre rosszabbak a körülmények. A kinti murva közel sem ideális: ha például a gyerekek azon futkározva elesnek, automatikusan megsérülnek. A murva ráadásul fel is forrósodik ezekben a napos időkben. így vissza kéne menni a konténerekbe, de azokban nem működik a légkondicionáló (úgy tudjuk, csak a közösségi célra működő konténerekben van működő klmíberendezés). Internet hol van, hol nincs - igazából nehéz felfedezni a logikát abban, miért ne lehetne egész nap biztosítani.
A kormány már a bangladesi ügy apropóján is folyton hangoztatta, a tranzitzóna nem fogva tartás - ennek ellentmond a rengeteg fegyveres őr, a szögesdrótok, az, hogy a táboron belül kialakított zónák közt nincs átjárás, még akkor sem, ha valaki az ismerősét akarja is meglátogatni. Volt olyan gyerek, mondja Kovács, aki azzal vádolta a szüleit, hogy egészen biztosan elkövettek valamit, és emiatt börtönbe zárták őket:
Mondjátok meg, mit csináltatok!
A bentlakók teljesen logikusan érzik magukat börtönben: ha orvoshoz mennek, 5-6 őr kíséri őket. De, mint tudjuk, Németh Szilárd is szívesen lakott volna ilyen körülmények között.
Ami az élelmezést illeti, tápértékre biztosan megvan a törvényben előírt mennyiség, de kulturálisan a magyar állam nincs tekintettel arra, hogy a muszlimok nem esznek sertéshúst. Márpedig rendszeresen előfordult, hogy disznómájkrémes konzervek szerepelnek az ellátmányban. Hűtőt és mikrohullámú sütőt nem használhatnak, tehát ha valaki nem a kirendelt időben akar enni (mondjuk egy gyerek), később már csak hidegen fogyaszthatja el az aznapi egyszeri meleg ételt. Vásárolniuk pedig nem lehet semmit, ha van pénzük, ha nincs - korábban még megbízhattak vásárlásokkal segélyszervezetek munkatársait, ma már nem..
A stanfordi börtönkísérlet óta tudjuk, ha egy helyen valakik felveszik a börtönőr-rab szerepeket, előbb-utóbb így is fognak bánni egymással. A tranzitzónákat így is értelmezhetjük: országos börtönkísérletnek. Ráadásul mind több ember érkezik, egyre nagyobb az esélye, hogy az összezárt, tétlenségre kárhoztatott menedékkérők - akik amúgy szinte mindig elutasításban részesülnek - között valami konfliktus lesz, esetleg az elégedetlenségüknek adnak nagyobb hangot. Egyelőre napi öt ember léphet be a tranzitzónába, de mi lesz akkor, ha Magyarország kénytelen lesz befogadni a kvótaperben is érintett 1200 embert? Az amúgy elismert menekültekről ugyanis Lázár János azt mondta, csakis a tranzitzónás elhelyezésben tud a kormány gondolkodni.
Még árulkodóbb, hogy a Magyar Helsinki Bizottság 2002 óta monitorozhatja a menekültügyi szállásokat havonta, egyeztetett időpontokban bejárhatta az intézményeket. Ezt a megállapodást az állam június 1-jével felmondta, így a tranzitzónába - amely a kormány szerint nyitott szállás, igaz, csak Szerbia felé lehet belőle távozni - már nem monitorozhatja a civil szervezet, csakis egyéni ügyekben léphet be ügyvéd a területre. A bentlakók csak annyit kérdeznek: "Azt akarják, hogy itt haljunk meg?"
