A Városliget Zrt. megtalálta az indokot, miért halasztja el a Városligeti Színház építését. Csak az a baj, hogy az nincs összhangban a korábban mondottakkal, illetve más megvilágításba helyezi azokat. Nevezhetjük öngólnak is.
Nem épül meg a Városligeti Színház a Liget projekt keretén belül, mondta ki a legutóbbi Kormányinfón Lázár János. A miniszter úgy fogalmazott, a színház építését elnapolják, és ez már nem az első eset – korábban egy üzemeltetési épület is hasonló sorsra jutott. Ugyanakkor a beruházó Városliget Zrt. korábban azt nyilatkozta a hvg.hu-nak, tartja magát a felépítendő épületeket felsoroló rendelethez, azaz azokat az épületeket fogja felépíteni, amelyek a rendeletben vannak. És abban bizony szerepel a Városligeti Színház is. Most akkor a kormány vagy a cég nem mond igazat?
Kellett találni egy olyan érvelést, amely megoldja, hogy se a Városliget Zrt., se a kormány ne szenvedjen jelentősebb arcvesztést. Ez meg is született: a Magyar Hírlap közölte, hogy a színház meg fog épülni, de a közlekedési kérdések tisztázásáig felfüggesztik a színház újjáépítését. Milyen közlekedési kérdéseket kell tisztázni? A Ligetben le fogják zárni az azt átszelő Kós Károly sétányt (a hír úgy fogalmaz, "tervben van a Kós Károly sétány autómentesítése", ami arra utal, ez még nem biztos, de hát a Városliget Zrt. és a kormány egyik alapérve a Liget projekttel, hogy megszüntetik az átmenő forgalmat a Városligetben, vagy akkor ez mégsem biztos?), ezért az azzal párhuzamos utakra nagyobb forgalom jut. Ilyen lesz az Ajtósi Dürer sor is, "így szükség lehet a Dózsa György úti kereszteződés átalakítására". A színház tervezése mindazonáltal zajlik.
Ez logikusan hangzik: ha az Ajtósi Dürer soron drasztikusan megnövekedik a forgalom, szélesíteni kell az utat, több sáv kellhet. Viszont ebből több probléma, kérdés is leágazik – egyik sem vet jó fényt a projektre és a Városliget Zrt.-re.
Nemrég készült el a Dózsa György úti mélygarázs előzetes vizsgálata a különböző, várható környezeti hatásokra a Liget projekt tekintetében (itt letölthetőek a jelentések), azaz egy olyan modell, amely azt vizsgálta, hogy változik a zaj-, por-, forgalom- stb. terhelés a helyszínen a beruházás megvalósulásának hatására. Ez azt mondta ki, hogy az Ajtósi Dürer sor forgalomnövekedése csak 3-4 ezer autó lesz naponta (most 19 ezer autó megy át mindennap itt), ennél sokkal nagyobb növekedéssel lehet számolni, ha nem épülnek meg az épületek, nem szervezik át a forgalmat. Ehhez képest sokkal jobban nő például a Vágány utca forgalma.
Ezek a megalapozó tanulmányok azt voltak hivatva demonstrálni, hogy a Liget projekt hatására sok tekintetben javul a helyzet a környezeti hatásokat tekintve. Ha most a beruházó arra hivatkozik, hogy emiatt a minimális forgalomnövekedés miatt át kell építeni a kereszteződést, akkor az arra enged következtetni, hogy vagy mégsem olyan csekélység az a napi növekedés (ezzel lényegében a cég megkérdőjelezi a Főmterv-felmérések hitelességét), és ennek a környékbeliek isszák meg a levét – vagy a magyarázat kifogás csupán, amellyel azt akarják elfedni, hogy nincs elég pénz és/vagy idő a színház megépítésére. Első esetben komoly kérdések merülnek fel a Dózsa György úti mélygarázs ügyében, és megalapozottabbnak tűnik a környékbeliek félelme az építkezésektől. A második eset pedig egyértelmű blama.
Ezt nevezik Puskás-díjas öngólnak.
