Itthon hvg.hu 2017. február. 24. 09:45

Kemény Dénes küzdött volna tovább az olimpiáért

Kemény Dénes nem adta volna fel, Cseh László szerint nem ártott volna megkérdezni az embereket az olimpiai pályázatról.

"Én nem adtam volna fel, meccsen sem tettem ilyet soha" – mondta Kemény Dénes, a háromszoros olimpiai bajnok férfi vízilabda-válogatott volt szövetségi kapitánya a Magyar Nemzetnek a budapesti ötkarikás pályázatról, amelynek a kormány, a főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság is a visszavonását javasolta.

A Magyar Vízilabda-szövetség elnöke azt is mondta, másfél éve még látta volna értelmét egy népszavazásnak a kandidáció ügyében, de ma már nem. „Nem akkor kell, hogy széthúzást mutassunk, amikor ezzel a javuló esélyeinket rontjuk” – idézte a lap.

A többszörös olimpiai ezüst- és bronzérmes Cseh László nagyon sajnálja, hogy vissza kellett vonni a pályázatot, és reméli, hogy lesz még esély olimpiarendezésre. Azzal kapcsolatban, hogy kellett volna-e népszavazást kiírni róla, úgy fogalmazott:

Az sosem árt, ha megkérdezik az emberek véleményét egy ilyen horderejű ügyben."

Szász Emese, Rió párbajtőröző olimpiai bajnoka és Márton Anita, olimpiai bronzérmes súlylökő is szomorú, hogy szertefoszlott az olimpiai álom. Előbbi szerint sajnálatos, hogy politikai színezetet kapott az ügy, utóbbi pedig úgy látja, nagy lehetőséget szalasztott el Magyarország.

A riói ezüst- és bronzérmes párbajtőröző Imre Géza nem akar politizálni, így nem válaszolt arra a kérdésre, jól döntött-e a kormány, amikor a pályázat visszavonását javasolta. Szerinte az olimpia ügye itthon elsősorban politikai kérdés volt, „a sport valahol hátul kullogott a sorban”.

Hirdetés
hvg360 Medvegy Gábor 2024. november. 30. 15:00

Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak

Harcolhattak volna robotzsaruval Horthy Miklós merénylői ellen száz évvel ezelőtt? A válasz meglepő módon majdnem igen, de ez még semmi. Az 1924 novemberében megjelent lapok meghökkentő híreiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a vasútra mindig lehetett panaszkodni, a parlamenti zsidózás pedig nem sértett illemet akkoriban. A templomba járó nők kivágott, áttetsző ruhái ellenben igen.