A Magyar Helsinki Bizottság reagált lapunk értesülésére, miszerint a kormány külföldről finanszírozott szervezetként regisztráltatná a kipécézett civileket. Három régi érvet vettek újra elő: a közcélú fejlesztések túlnyomó része itthon amúgy is uniós (külföldi) pénzekből valósul meg; a külföldről is támogatott civilek az állam által teljesíthetetlen, sokszor népszerűtlen közcélokat szolgálnak; ezeknek az ügyeknek a kezelése nélkül még vadabb és élhetetlenebb hely lenne az ország.
"Külföldről finanszírozott szervezetként" kellene regisztráltatnia magát minden olyan civil tömörülésnek, amelynek külföldről kapott támogatásai meghaladják a később megállapítandó értékhatárt vagy össztámogatásukon belül a külföldi források aránya magasabb egy bizonyos aránynál – tudta meg a hvg.hu kormányközeli forrásokból.
A Magyar Helsinki Bizottság kedd délután reagált a hvg.hu értesülésére. Azt írták, 2013-ban nagyon hasonló javaslattal állt elő a Jobbik, csak ők "ügynök szervezetként" akarták regisztrálni az ilyen egyesületeket, alapítványokat. Oroszországban már ez a gyakorlat – írták.
A 2013-ban tett "megbélyegzés elleni" nyilatkozatukat idézték fel: Egy olyan országban, amelyben gyakorlatilag a közcélú fejlesztések mindegyike uniós (külföldi!) pénzekből valósul meg, ahova a következő európai költségvetési ciklusban is (2014–2020) akkora támogatás érkezik, amivel – mint a miniszterelnöktől tudhatjuk – hat vagont lehetne megtölteni húszezresekkel, ahol ezek szerint a legnagyobb „külföldről finanszírozott szervezet” maga a kormány, szóval egy ilyen országban, tán csak nem számít bűnnek a külföldi támogatás elfogadása. Különösen akkor nem, ha azok az állam által teljesíthetetlen vagy nehezen teljesíthető, sokszor népszerűtlen közcélokat szolgálnak. Ráadásul – bár azok az Alaptörvényben nevesített alapértékek – sem a magyar társadalom, sem az állam nemigen költ rájuk, noha azok védelme nélkül kiiratkoznánk a civilizált világból, még vadabb és élhetetlenebb hely lenne az ország – írták.
A Helsinki Bizottság tevékenységének dokumentumai mindenki számára megismerhetőek. Ezekből kiderül, hogy a Soros Györgyhöz köthető donorszervezetek az előző kormányok alatt is támogatták szervezetünk tevékenységét, amely sok esetben okozott kellemetlenséget az előző kabineteknek is – állt a közleményben.
A Magyar Helsinki Bizottság két évtizede foglalkozik gyakorlati jogvédelemmel, és tevékenységét szakmai szempontok alapján, autonóm módon alakítja, nem pedig az aktuális kormány vagy egyenesen az ország „lejáratása” érdekében. Büszkék vagyunk eddigi teljesítményünkre és hálásak vagyunk támogatóinknak, legyenek azok hazai magánszemélyek, európai intézmények, kormányszervek vagy külföldi magánalapítványok – írta a Helsinki Bizottság.
