A hálapénzes veszprémi onkológus-nőgyógyász ügye után újabb orvosper zajlott a napokban; Vereczkey Attila és két társa csalásért állt bíróság elé. A szülésznek nem ez volt az első zűrös ügye.
Nagy felzúdulást keltett a napokban annak az onkológus nőgyógyásznak az ügye, akit másodfokon öt év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a Veszprémi Törvényszék, miután bebizonyosodott, hogy pénzt kért betegeitől életmentő műtétekért, vizsgálatokért: operációkért 150 ezer, vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot.
A veszprémi orvoshoz hasonló, ha nem súlyosabb ügyben hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék csütörtök délelőtt. Vereczkey Attila szülész-nőgyógyász szakorvos 2003 és 2005 között összesen 88 nőt károsított meg a fővárosi Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrumának főorvosaként.
Első fokon felfüggesztett, másodfokon csak pénzbüntetés
Vereczkeyt első fokon bűnösnek találta a bíróság, és 2014 júniusában 1,8 millió forint pénzbüntetésre és 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Társait, Fülöp István szülész-nőgyógyász szakorvost 1 millió forint megfizetésére ítélték ugyancsak csalásért, míg Mikó Zsuzsanna védőnőt csalás és bűnsegédlet miatt három év próbaidőre bocsátotta a bíróság. Az ügyész szigorításért, a vádlottak enyhítésért fellebbeztek, így került az ügy másodfokra.
A csütörtöki ítéletben a felfüggesztett börtönbüntetést elengedték Vereczkeynek, csak a pénzbüntetést hagyta meg, Fülöpnek viszont három év próbaidőt állapítottak meg, Mikó büntetése nem módosult.
Miben állt a csalás?
A vádirat szerint a Vereczkey érdekeltségébe tartozó Medifert Kft. 2003-ban együttműködési szerződést kötött a Nyírő Gyula Kórházzal. Ennek értelmében a cég a kórháznak használatba adta a tulajdonában lévő endoszkópos beavatkozások elvégzéséhez szükséges speciális eszközöket és műszereket.
Ezenfelül azt is vállalták, hogy cserélik és karbantartják az eszközöket, illetve hogy betanítják a kórház dolgozóit azok használatára. Mindezt a kórháznak a műtétek után fizetett OEP-támogatás 40 százalékáért.
Ezzel még nem is lett volna probléma. Azzal már inkább, hogy miközben az úgynevezett lézeres laparoszkópiás nőgyógyászati műtéteket a kórház – a Vereczky cégétől bérelt eszközökkel – elvileg az egészségbiztosítással rendelkező betegek részére ingyen végezte, Vereczkyék ugyanezekért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott beavatkozásokért mégis súlyos százezreket kértek el a betegektől, azt a látszatot keltve, hogy magánrendelésen látják el őket. A vád szerint így az évek alatt több millió forinttal károsították meg a betegeket.
Kizárhatják a kamarából az elítélt hálapénzes nőgyógyászt
A veszprémi orvos operációkért 150 ezer, a vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot kért el a betegektől, de csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
Kiszolgáltatott betegeket csaptak be
A Heti Válasz két éve egy olyan esetről is beszámolt, amikor egy nőnek azt állították Vereczkeyék, hogy daganata van a méhében, meg kell műteni. Ezért 200 ezer forintot kértek el. A nő férje vette észre, hogy feleségét egy másik beteg ultrahangfelvételére hivatkozva akarták megműteni. Az esetet jelentették az OEP-nek, és mint kiderült, mások is hasonló panaszokkal keresték fel az egészségbiztosítót, amely ezért 2006-ban feljelentést tett.
Az első fokú bíróság 2014-es ítéletében súlyosbító tényezőként vette figyelembe, hogy a csalásokat folyamatosan, nagy számban követték el, meg azt is, hogy az első és a másodrendű vádlott a sorozatos csalásokat orvosként, “az egészségügyről szóló törvény, a szolidaritás és egyenlő hozzáférés alapelveivel ellentétesen kiszolgáltatott helyzetben lévő betegekkel szemben követték el”.
Hisztériakeltés
A mai tárgyaláson az ügyész elmondta, a megállapodás értelmében a Medifert Kft. csak járóbeteg-ellátásra volt jogosult, műtétek elvégzésére nem. Ugyanakkor a betegek nem kaptak számlát Vereczkeyéktől, de ha mégis, akkor azok teljesen más műtétekről szóltak. A vád szerint a fogyóeszközök (pl. szike, lézer) értéke sem indokolta, hogy pénzt szedjenek be a betegektől. Már csak azért sem, mert ezeket amúgyis a kórház fizette. Az ügyész ezért a korábban kiszabott pénzbüntetés felemelését, illetve a börtönbüntetés meghosszabbítását kérte.
Móritz Balázs, Vereczkey Attila védője azzal érvelt, hogy az ügyészség azon gyerekek megszületésének jogosságát vonja kétségbe, akik a Vereczkeyék által használt speciális, korszerű műtéti technikának köszönhetik megszületésüket. Úgy fogalmazott: évek óta “hisztériakeltés” zajlik az ügyben. Azt is kétségbe vonta, hogy a szakértő vélemény jól határozta meg a fogyóeszközök árait.
Az ügyvéd álláspontja az volt, hogy a vádlottak által használt korszerű műtéti technológia és a hagyományos eljárás közti többletköltségeket jogosan szedték be a betegektől. Ezt a kórházzal kötött szerződés is lehetővé tette, mondta. A finanszírozási mód ugyan “feszegette a rendszer határait”, de nem lépte át azokat, ezért Vereczkey Attila felmentését kérte.
Csak a betegeket szolgálták
A másodrendű vádlott Fülöp István védője, Frank Andrea azt állította, hogy Fülöp semmit sem tudott a Medifert Kft. és a Nyírő Gyula Kórház együttműködésének részleteiről, és nem kapott pénzt a cégtől. Arra is hivatkozott, hogy védence csupán szaktudását akarta gyarapítani Vereczkey mellett.
Bakó Judit, a harmadrendű Mikó Zsuzsanna védője beszédében állította, a Medifert Kft. 2003 májusa és 2005 decembere között összesen 37 millió forintot kapott a kórháztól. De ezt az összeget nem a vádiratban szereplő 88 beteg, hanem 350 beteg után kapta a cég, vagyis szerinte Vereczkey számára ráfizetéses volt a megállapodás.
Az ítélethirdetés előtt Vereczkey Attila az utolsó szó jogán elmondta, feladata mindig is a betegek szolgálata volt, és büszke az elért eredményeire. Most is ugyanúgy tenne, mint akkor, jelentette ki az orvos.
"Nonszensz, vérlázító" ítélet
A bíróság szerint a Vereczkeyék által kezelt betegek mind a kórház betegei voltak, vagyis nem jött létre jogviszony a Medifert és a betegek között. Nyekita Györgyi bírónő hangsúlyozta, Vereczkeyéknek tudniuk kellett, hogy csak OEP-finanszírozott beavatkozásokat végezhetnek a kórházban. Igaz, hogy ki volt írva, “mi működik ott”, de ennek ellenére nem moshatták volna össze a kórház és a kft. működését. Arra is kitért, hogy a védőügyvédek által emlegetett többletköltségek minden esetben a kórházat terhelték, és nem a céget.
Ugyanakkor elismerte, hogy a két orvos munkássága társadalmilag és erkölcsileg hasznos volt. Enyhítő körülménynek nevezte azt is, hogy több év telt el a feljelentés és az első fokú ítélet között, illetve a vádlottak büntetlen előéletét is ide számította.
Álláspontja szerint az első fokban megítélt két év felfüggesztett börtönbüntetés túlzó volt, ezért ítéletében mentesítette az alól Vereczkyt, de az 1,8 milliós pénzbüntetés meghagyta. Ezzel az orvos mentesült a büntetett előítélet jogi hátrányai alól.
Fülöp István a csütörtöki ítélet értelmében a korábbi egymillió forintos pénzbüntetés helyett 3 év próbaidőt kapott. A harmadrendű vádlott védőnő büntetését nem módosította a bíróság.
Móritz Balázs, Vereczkey védője a tárgyalás után “nonszensznek” és “vérlázítónak” nevezte az ítéletet.
Elmarasztalta az orvosi kamara
Nem ez volt Vereczkey Attila első zűrös ügye, és nem is először állt bíróság előtt az orvos. A Pesti Központi Kerületi bíróság 2006 márciusában jogerős ítéletben mondta ki, hogy az orvos meghamisított orvosi működési bizonyítványát, majd egy közbeszerzési eljárás során a meghamisítottat nyújtotta be, ezzel a kétrendbeli magánokirat-hamisítás bűncselekményét valósította meg.
Úgy tudjuk, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai bizottsága is foglalkozott már Vereczky működésével. Két alkalommal – először 2004-ben, majd 2006-ban – el is marasztalták a nőgyógyász szakorvost.
Emberkísérlet?
Más szempontból is komoly vitákat váltott ki Vereczkey praktizálása. 2014-ben a Magyar Nemzet írta meg, hogy Vereczkey a Versys Klinika nevű meddőségi központ vezetőjeként olyan, a lombikbeültetés sikerességét növelő eljárást alkalmazott, ami az Egészségügyi Tudományos Tanács Humán Reprodukciós Bizottság (ETT-HRB) tagjának 2013-as szakvéleménye szerint klinikai kísérletnek minősül. Emiatt a betegek csak önkéntes alapon vehetnének részt abban. Viszont így a klinika nem kérhetne ellenszolgáltatást érte.
Az ETT-HRB 2011-es állásfoglalása még szigorúbban fogalmaz: eszerint az úgynevezett aCGH (előzetes embrionális genetikai szűrővizsgálat) eljárás megsérti az emberen végzett kutatás szabályait.
Ha ez mind nem lenne elég, a Magyar Nemzet cikke szerint Vereczkey az öt év alatt szerzett több százmilliónyi bevétele után egyáltalán nem fizetett adót. A lap akkor 140 millió forintra saccolta az orvos adótartozását. Vereczkey neve most is megtalálható a 10 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező magánszemélyek listáján.
Hogyan teszik tönkre a hálapénzes betegek a magyar egészségügyet?
A hálapénzről rengetegszer elmondták már, hogy bérfeszültséget okoz az orvosok között, felesleges vizsgálatokkal terheli az egészségügyet, hogy extrém esetben sürgős műtéteket is elhalasztanak a fizető betegek miatt. Arról is sokszor lehet hallani, hogy a hálapénz miatt a kezdő orvosok nem tudják begyakorolni a bonyolultabb műtéteket, mert a "jól fizető" operációkat idősebb kollégáik megtartják maguknak.
