Tényleg úszóelnök lesz az ember, aki mindenhez ért, vagy éppen annak ágyazott meg a kormány egy törvénymódosítással, hogy Szabó Tünde az államtitkári pozíció mellett szövetségi elnök lehessen?
Vihar előtti csend – ezzel írható le legjobban a magyar úszótársadalomban tapasztalható hangulat. Szerdán délelőtt 11-kor találkozik Gyárfás Tamás a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) elnökségével, hogy tájékoztassa a testületet lemondásának hátteréről és jogilag hivatalosan is benyújtsa lemondását. Ezután fog az elnökség – még aznap, vagy később – dönteni arról, hogy mikorra írja ki az elnökválasztó közgyűlést. Elnökválasztás lesz ugyanis, nem teljes tisztújítás, legalább is nagyon úgy néz ki, hogy az elnökség nem mond le.
A kormány elmúlt hatévi törvénykezési és kinevezési gyakorlatát figyelve elméletileg kevés kétség maradhat afelől, hogy a küszöbön álló úszószövetségi elnökválasztás előtt a kormány saját embereinek akar megágyazni azzal a kedden elfogadott törvénymódosítással, amely lehetővé teszi, hogy a jövőben miniszterek és államtitkárok is betölthessenek sportszövetségi vagy sportegyesületi tisztséget. A posztra kezdettől Seszták Miklós fejlesztési minisztert és Szabó Tünde sportállamtitkárt emlegették esélyesként, s bár mindkettőjük esetében elhangzott a cáfolat is, könnyen lehet, hogy közülük kerül ki a befutó.
Az 1992-es barcelonai olimpián 100 háton Egerszegi Krisztina mögött ezüstérmes Szabó Tündével kapcsolatban például beszédes, hogy a hírek szerint maguk az úszók is szívesen látták volna Gyárfás Tamás helyén, esélyeit a Fideszen belül azzal igyekeztek tompítani, hogy minisztere – Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter – nem engedi el. Maga Szabó pedig a hvg.hu-nak nem azt zárta ki, hogy elnök legyen, csak azt hangsúlyozta, hogy államtitkári posztja összeférhetetlen a szövetség vezetésével. Balog Zoltán – igaz viccesen – a hvg.hu-nak még hétfőn is azt mondta, hogy nem engedi el az államtitkárát, a keddi törvénymódosítás után viszont nem is kell elengednie, hiszen posztján maradhat akkor is, ha mellette elnyeri az úszóelnöki tisztséget.
A hvg.hu információi szerint időközben azonban új favoritot talált a kormány a papíron tőle természetesen maradéktalanul független tisztségre: az áprilisban létrejött Magyar Turisztikai Ügynökséget felügyelő kormánybiztost, Bienerth Gusztávot. (Bár miatta elvileg nem kellett volna átírni a jelenlegi jogszabályokat, hiszen kormánybiztosként nem számít kormánytagnak.)
Bienerth újabban amolyan jolly jokernek, fregoliembernek számít kormányzati körökben. Ahogy azt korábbi cikkünkben megírtuk, kormánybiztosi kinevezése előtt azért ment sokáig a sakkozás a poszttal, mert Bienerth neve közben tokiói nagykövetként is szóba került. „Úgy tűnik, ez az ember mindenhez ért” – jegyezték meg róla akkor forrásaink, különösen, hogy nemcsak lehetséges nagykövetként emlegették, de még Fürjes Balázstól is „ki kellett kérni”, mert Bienerth a budapesti olimpiapályázatnak is az egyik gründolója. Bienerth Gusztáv korábban a PricewaterhouseCoopers magyarországi vezérigazgatója és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke is volt, a legutóbbi időkig pedig a Roland Berger Zrt. gazdasági tanácsadó céget vezette, de az FTC-nek is igazgatósági tagja.
Befuthat-e Bienerth?
A MÚSZ elnökségéből senki nem kommentálta Bienerth indulásának pletykáját, ahogy azt sem, mit gondolnának az indulásáról. A hvg.hu által megkeresett elnökségi tagok közül többen is úgy nyilatkoztak, hogy a szerdai elnökségi megbeszélés fényében fogják kialakítani az álláspontjukat az elnökjelöltekről. Bienerth kormánybiztos környezetéből is olyan hírek érkeztek el hozzánk, hogy ő is vár a megszólalással.
Az egyébként logikus, hogy az elnökválasztást az elnökségnek kell levezényelnie, ezért addig nem is mond le a testület, de van olyan vélemény, nevezetesen a Széles Sándor Úszó-Nevelő Műhely elnökéé, Hornyák Viktoré, amely szerint a legfontosabb az lenne, ha visszaállítanák a régi alapszabályt, és bevezetnék a titkos szavazást. Most ugyanis az egyes klubok különböző szempontok szerint többletszavazatokhoz jutnak, így van olyan sportegyesület, amelynek öt szavazata van, és van, amelynek csak egy. A nyílt szavazás pedig – még ha az eddigi voksolások idején Gyárfás Tamás kiment is a szobából – több érintett szerint leginkább arra volt jó, hogy az elnökség, a vezetés presszionálja a tagságot a döntéshozatalban.
És saját jelöltjének sikere érdekében presszionálhatja a kormány az úszókat is. Sárdi Ákos, a Hullám 91 Úszó és Vízilabda Egyesület elnöke szerint az állam, a következőképpen érheti el, hogy a kormány jelöltje legyen a befutó a MÚSZ-közgyűlésen. Minden úszóegyesület függ valahogyan az önkormányzattól: valamiféle bérbe adói, fenntartói kapocs mindenhol van. A jellemzően fideszes önkormányzatok ezek után "jelzik az igényüket", hogy kire kéne szavazni a közgyűlésen. Avagy azt választják, hogy inkább maguk küldenének egy embert a klub képviselője helyett, mert a MÚSZ alapszabálya szerint delegált is szavazhat. A klubok elvileg összeakaszthatnák a bajszukat az önkormányzatokkal, de inkább engednek azoknak, mert senki nem fogja kockáztatni a támogatásokat, amikor több száz gyerek sportolása a tét.
Bár Gyárfás lemondása után többen is hangoztatták: fontos, hogy megmaradjon az úszótársadalomban kialakult egység, most, az elnökválasztással kapcsolatban ilyen nem látszik ilyen kialakulni, Sárdi például eddig nem hallott erről. "Goromba beavatkozásra számítok", mondja a nem túl optimista Sárdi.
Okosabbak szerda délután 2 óra után leszünk, ekkor tart sajtótájékoztatót ugyanis a MÚSZ.
