Végtelenül könnyelmű dolog azonnal megosztani olyan híreket a közösségi médiában, aminek az eredetét nem ellenőriztük megbízható hírforrásokból. Ezzel ugyanis nem csak saját hülyeségünket demonstrálhatjuk, hanem vírusként fertőzhetünk meg másokat is hamis információkkal, melyek könnyen csak indulatokat szülnek.

Egy Sketsagram nevű blogger készített egy okos kis animációt, hogy min is múlik a dolog: a tények ellenőrzésén. Mindenkinek lehetősége van néhány kattintással ellenőrizni az online keresőkben egy-egy hír forrását és valóságalapját, mindössze másfél percet vesz igénybe. Ha nem találunk semmi megbízhatót, illetve csak ismeretlen blogok és oldalak számolnak be kísértetiesen hasonlóan egy hírről, akkor könnyen kiszűrhető, hogy álhírrel van dolgunk.

A példa nagyon egyszerű: Látványos gyorsasággal terjedt el a Facebookon, hogy betiltják a közterületeken a karácsonyi izzókat, mert az sérti a muzulmán vallásúakat. A hírnek természetesen semmilyen alapja nem volt, ám rövid időn belül több tízezer emberhez jutott el egy megosztás által, ami utána tovább gyűrűzött.

A közösségi médiában terjedő álhírekre a Facebook is igyekszik megoldást találni, miután egyértelművé vált az amerikai elnökválasztás kapcsán, hogy ezek a felületek tették lehetővé valótlan hírek terjedését, melyek befolyásolták a szavazás kimenetelét.

Magyarországon is hódíthat a Trumpnál már bevált álhírgyár

Propaganda céljából vagy szimplán csak pénzért: programozott, fáradhatatlan robotok és kiirthatatlan hírhamisítások befolyásolják a közvéleményt több országban is.

Idevágó egy József Attila idézet:

Ős patkány terjeszt kórt miköztünk,
a meg nem gondolt gondolat,
belezabál, amit kifőztünk,
s emberből emberbe szalad.

(Ős patkány terjeszt kórt... - 1937. január)