Az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport tagjai több mint egy éve névvel vállalták, hogy nem fogadnak el hálapénzt. Megnéztük, mi változott a hazai egészségügyben az azóta eltelt időszakban.
"Egy reggeli értekezleten ültem, velem szemben a 15 évvel idősebb osztályvezető, amikor feltettem magamban a kérdést: én is ezt akarom, hogy majd élet-halál uraként, hálapénzből éljek?" – mesélte Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, aki 10 éve menekült el a magyar egészségügy korrupt és feudális viszonyai elől; a nagy magyar orvoskirajzás első etapjában vállalt munkát Angliában.
Ha a beteg elővesz egy borítékot, akkor abban nem pénz van, hanem köszönőlevél
– jellemezte a kinti állapotokat Hegedűs.
A sebész tavaly tért vissza Magyarországra, és egy percig sem volt számára kérdés, hogy csatlakozik az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoporthoz, amelynek tagjai deklaráltan nem fogadnak el hálapénzt. A csoport tagjai tavaly decemberben nyílt levélben fordultak Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkárhoz a hazai egészségügy kritikus helyzete miatt. Két nap alatt több mint 200 orvos csatlakozott az eredetileg 64 orvos által aláírt petícióhoz, ez a szám idén januárra már meghaladta a 700-at. A csoport most mintegy 2700 tagot számlál.
Van-e érdemi változás? Nem ítélkeznek
A közelgő egyéves évforduló apropóján olyan orvosokat kerestünk meg, akik az elsők között írták alá a petíciót és a mai napig aktív tagjai a csoportnak. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az utóbbi évek legjelentősebb egészségügyi kezdeményezésének mennyiben sikerült megváltoztatnia a magyar egészségügyet.
Lovas András intenzívterápiás-orvos, a csoport egyik alapítója szerint abban nem hozott áttörést a csoport, hogy hányan fogadnak el hálapénzt. Valószínűleg főleg olyanok csatlakoztak az 1001 orvoshoz, akik korábban is nemet mondtak a zsebbe csúsztatott pluszpénzre. Viszont a nyílt levél óta már "ciki" arról beszélni orvosi körökben, hogy ki, mikor, mennyi hálapénzt fogad el, számolt be az elmúlt egy év tapasztalatairól az orvos.
A csoport létrehozásával nem azok felett akartak ítélkezni, akik elteszik a hálapénzt, mert annak számos oka lehet – hangsúlyozta Lovas. Ezért sem az a csoport neve, hogy "orvosok a hálapénz ellen", magyarázta Álmos Péter pszichiáter, a másik alapító. Viszont a hálapénz jól szimbolizálja a magyar egészségügy problémáit (pl. béremelés szükségessége, átláthatóság, betegbiztonság, egyenlő hozzáférhetőség stb.), ezért is került bele a csoport nevébe – tette hozzá.
Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (ReSzaSz) elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy a Facebook-csoport petíciójának hatására kevesebb hálapénzt adnak a betegek, vagy jobban tisztában vannak azzal, hogy ez a korrupció egyik fajtája, de véleménye szerint az összképet tekintve nem történt érdemi változás. A kezdeményezés valódi jelentőségét abban látja, hogy a sajtó felkapta az egészségügy témáját, az emberek elkezdtek beszélni erről, ami főleg annak köszönhető, hogy a petíció aláírói nyíltan vállalták nevüket. A ReSzaSz elnöke szerint az augusztusban bejelentett szakorvosi béremelés is részben a csoport fellépésének volt köszönhető.
| Mi a baj a hálapénzzel? |
|
Az állam moshatja kezeit
Nem találtunk pontos adatokat arról, hányan utasítják el a hálapénzt, egyes becslések szerint az orvosok 15 százaléka mond nemet a paraszolvenciára. A KSH 2015-ös hálapénzzel foglalkozó kiadványából csak annyi derül ki, hogy a megelőző évben a házi- és szakorvosok több alkalommal, de kisebb összegben kaptak hálapénzt, mint a kórházi orvosok, illetve ezzel párhuzamosan nőtt a kórházi orvosok részesedése az összes hálapénzből: 2010 és 2014 között 46-ról 50 százalékra.
A statisztika szerint a házi- és szakorvosok tavaly egy-egy alkalommal átlagosan 3000, míg a kórházi orvosok 10 000 forint feletti összeget kaptak. Ápolóknak, orvosi asszisztensek, műtősöknek ennél jóval kevesebb jutott: átlagosan 2000 forint.
A hálapénz elterjedtségét jelzi, hogy Transparency International (TI) Globális Korrupciós Barométer című kutatása szerint a felmérésben részt vevők 63 százaléka vett igénybe valamilyen egészségügyi szolgáltatást, közülük minden ötödik válaszadó (22 százalék) fizetett hálapénzt.
Lovas is úgy látja, hogy az orvosok között van egy olyan réteg is, amelyik kifejezetten abban érdekelt, hogy megmaradjon a paraszolvencia, mert ennek köszönhetően még a nyugat-európai béreknél is többet tehet zsebre. De mintha a döntéshozóknak sem az lenne az érdekük, hogy változzon a helyzet. Ameddig van paraszolvencia, addig a betegek attól várják a minőségi ellátást, akinek fizetnek, a körülményekért felelős állam pedig a háttérben maradhat, mutatott rá Álmos Péter.
| Van kórház hálapénz nélkül |
| A szegedi Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ több részlegén már majdnem egy éve gyakorlat, hogy az ott dolgozók deklaráltan nem fogadják el a hálapénzt. Ezek közé tartozik a Radiológiai Klinika, az Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet intenzív osztályai, a Pszichiátriai Klinika III.-as osztálya és a Sürgősségi Betegellátó Önálló Osztály. Azt javasolják a betegeknek, hogy aki ragaszkodik a pluszpénz megfizetéséhez, az támogassa azt az alapítványt, amelyen keresztül az adott klinika munkáját segítheti. |
Felszabadító érzés
Álmos Péter pszichiátriai osztályvezető azt tartja a csoport legnagyobb sikerének, hogy létrejött egy olyan platform, ahol az orvosok megoszthatják gondolataikat a hazai egészségügy válságáról. Lénárd Rita belgyógyász úgy fogalmazott: felszabadító érzés volt, hogy megalakult az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport, mert azelőtt még egymás között sem beszéltek a hálapénzről. "Ez a félelem bére, a korrupció egyik fajtája, semmi köze a hálához", mondta az immár 37 éve praktizáló orvos.
Legalább ekkora eredménynek tartja Álmos Péter, hogy régebben az egészségügyi dolgozókat tették felelőssé a bajokért, de fellépésüknek köszönhetően lassan változni látszik ez a trend. Ezt támasztja alá a Závecz Research legutóbbi országos közvélemény-kutatása is, ami kimutatta: a lehetséges kilenc hazai probléma (migráció, alacsony bérek, korrupció stb.) közül az egészségügy helyzetét tartják a legsúlyosabbnak a magyarok. A válaszadók 32 százaléka jelölte meg ezt az opciót. Álmos a csoport érdemének tartja azt is, hogy felszínre kerültek olyan fontos ügyek, mint például a kórházi fertőzések témája és a pszichiátriai ellátás helyzete.
Elcsendesítésre jó volt a béremelés
A nagy sajtóvisszhangot kiváltó petíciónak volt egy olyan hozadéka is, hogy könnyebb lett nemet mondani a betegeknek. Martin Dénes aneszteziológus az elsők között írta alá az államtitkárnak küldött nyílt levelet, ő azt mondta, korábban megijedtek a betegek, amikor visszautasította a borítékot, mert úgy gondolták, ha nem adnak pénzt, akkor nem kapnak megfelelő ellátást. "Megemlítettem egy betegnek, hogy egyike vagyok azoknak az orvosoknak, akik aláírták a médiának eljuttatott nyilatkozatokat. A meglepődöttség után bizalom és nyugodtság jelent meg az arcán, majd kezett fogott velem valóban 'hálásan' annyit mondott: köszönöm!" – mesélte egyik kollégája.
A rendszerszintű változásokat tekintve már kevésbé optimisták Álmosék. A megkérdezett orvosok egybehangzóan állították, hazugság, hogy a hálapénz tartja össze a rendszert. Ellenkezőleg, éppen hogy rombolja. Ahogy Álmos Péter fogalmazott:
A hálapénz olyan, mint egy drog, ez tartja meg olyannak a rendszert, amilyen.
Szerintük az augusztusban bejelentett kétlépcsős (októberi bruttó 107 ezres, 2017 novemberében további bruttó 100 ezres) szakorvosi béremelés csak "elcsendesítésre jó", de nem valódi megoldás. "Nem szünteti meg a hálapénz rendszerét, amikor bizonyos beavatkozásokért a betegek a havi nettó fizetésemelés többszörösét is odaadják borítékban" – mondta Lovas András. A ReSzaSz javaslata szerint a kezdő orvosoknak nettó 300, a szakorvosoknak 500, a főorvosoknak 700 ezres fizetést kellene adni; ez már közelítene a V4-es országok bérszintjéhez, és megállítaná az orvosok elvándorlását.
Kikopik a rendszerből? Vajon mikor?
Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkár tavaly októberében arról beszélt, hogy a hálapénz majd magától kikopik a rendszerből.
Mire kikopna a hálapénz, addigra összeomlik az egészségügy
– mondta erre Martin Dénes aneszteziológus. A KSH adatai is az államtitkárt cáfolják: a magyar lakosság több mint 8 milliárd forintot költött hálapénzre 2014-ben, ami reálértéken 18 százalékos növekedést jelent a 98-as adatokhoz képest. Hogy ezen a téren mennyire nem változott semmi az utóbbi 20 évben, jól jelzi, hogy míg 1998-ban jövedelmünk 0,09 százalékát fizettük ki hálapénzre, addig 2014-re ez alig változott: 0,08 százalék.
Hegedűs Zsolt már jóval optimistábban nyilatkozott.
Már repedeznek a falak,
állítja a sebész, akinek meggyőződése, hogy megfelelő mértékű és ütemű béremeléssel és a minőségi mutatók mérésével 4-5 év alatt ki lehetne irtani a hálapénzt.
