Itthon hvg.hu 2016. november. 03. 11:45

Első fokon pert nyertek a népszabisok a Mediaworks ellen

Megsértette a munka törvénykönyvének szabályait a Mediaworks Zrt., mert nem kérte ki a munkavállalók képviselőinek előzetes véleményét, mielőtt a Népszabadság bezárásáról döntött – ezt mondta ki elsőfokú végzésben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

A Népszabadság üzemi tanácsának elnöke, Danó Anna a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével indított pert a munkáltató Mediaworks ellen. A munka törvénykönyve (Mt.) kimondja, hogy a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedést megelőzően legalább tizenöt nappal ki kell kérni az üzemi tanács véleményét. Danó és a TASZ azt kérték a bíróságtól, hogy mondja ki, a Mediaworks jogsértést követett el, amikor ezt elmulasztotta. A kiadó október 8-án előzetes értesítés nélkül szüntette meg a lapot.

A TASZ közleménye szerint a perben a Mediaworks azzal védekezett, hogy a Népszabadság bezárásáról szóló döntést a cég felügyelőbizottsága hozta meg, a munkáltatói jogokat gyakorló igazgatóság pedig csak végrehajtotta. Mivel a döntésről az igazgatóságot október 7-én késő délután tájékoztatták, így "fizikailag lehetetlen volt" az üzemi tanács véleményének a kikérése. Mint ismert, október 8-án reggel a Népszabadság munkavállalóinak motoros futár kézbesítette azt az aláírás nélküli levelet, amelyben a lap bezárásáról és a munkaviszonyuk felfüggesztéséről tájékoztatták őket.

A bíróság nem fogadta el a Mediaworks védekezését. Többek között kimondta, hogy a munkáltató "alappal nem hivatkozhat arra, hogy a döntéseket nem ő, hanem a felügyelőbizottság hozta meg", illetve hogy "amennyiben a felügyelőbizottság az igazgatóságot ilyen döntés meghozatalára utasítja, az érdemben nem befolyásolja azt a tényt, hogy a munkáltató a törvényi kötelezettségének nem tett eleget". Hangsúlyozta továbbá a bíróság: az iratok azt erősítik meg, hogy a munkavállalók felfüggesztéséről szóló döntést a Mediaworks mint munkáltató hozta meg, nem pedig a felügyelőbizottság.

Annak ellenére, hogy a Mediaworks és annak jogelődei sosem vitatták, hogy a Népszabadság üzemi tanácsa képviseli a lap munkavállalóit, és október 8. után is folyamatosan Danó Annával mint az üzemi tanács elnökével tárgyaltak, a bírósági beadványukban azt állították, hogy a Népszabadság üzemi tanácsát nem az Mt. szabályai szerint alakították meg, így nincs is joga annak pert indítani. A bíróság ezzel szemben megállapította, hogy a Népszabadság üzemi tanácsának joga van perelni, és ezzel kapcsolatban felhívta a Mediaworks figyelmét a tisztesség, jóhiszeműség és együttműködés Mt.-ben is rögzített elveire.

"A jogsértés óta a munkáltató immár negyedik hete tartja bizonytalanságban a dolgozókat, amikor nem nyilatkozik arról, hogy mi lesz a lap sorsa, mi a szándéka az újságírókkal és a Népszabadság egyéb alkalmazottaival. Az állományban tartott újságírókra látathatóan nincs szüksége, ugyanakkor gátolja, hogy hivatásukat gyakorolják és fel sem mond nekik" – nyilatkozott Danó Anna, a Népszabadság üzemi tanácsának elnöke.

"Bízunk benne, hogy a Mediaworks vezetősége végre elismeri az elkövetett jogsértéseket, és a munkajog szabályai szerint jogszerűen és méltányosan rendezi a hetek óta bizonytalanságban tartott munkavállalók helyzetét. A Népszabadság letarolásával a sajtószabadságon esett csorba már nem küszöbölhető ki, de a több tucat munkavállaló jogait köteles tiszteletben tartani az új tulajdonos vezette Mediaworks is" – mondta el Dojcsák Dalma, a TASZ szólásszabadság programjának vezetője.

Nem akarják újraindítani a Népszabadságot

Az új tulajdonosnak nem áll szándékában a hatvanéves Népszabadság újraindítása - mondta Hargitai Miklós, a lap szakszervezeti titkára, miután tárgyalt a Mediaworks kiadó elnök-vezérigazgatójával, Liszkay Gáborral.

Hirdetés
hvg360 Tornyos Kata 2024. december. 23. 10:54

Lehet, hogy már nem a magyarok a finnek kedvencei, de azért még mindig nagyon várnak minket – mi igaz a finn sztereotípiákból?

Állandó sötétség, télen-nyáron meg lehet fagyni, kiváló az oktatás, és nem utolsósorban a legboldogabb ország a világon. Nagyjából ezek a jellemzők jutnak eszébe a magyaroknak Finnországról, ahova meglepően kevesen költöznek közülünk, annak ellenére, hogy rokonok vagyunk, más skandináv országok pedig kifejezetten népszerű kivándorlási célpontok. A finn kormány szinte kampányszerűen próbálja beszippantani a külföldieket – hogyan segítik a beilleszkedésüket, és milyen a háborús készültségben lévő Finnországban élni?