A hvg.hu információi szerint immár biztos, hogy megszűnik a konstrukció. Kivezetéséről akár 2 hét múlva szavazhat is a parlament, talán – elébe menve a Jobbik követelésének – még a migrációellenes alaptörvény-módosítás előtt.
Már a kormánypártok szeptember eleji, balatonfüredi frakcióülésén belengette a letelepedési kötvény megszüntetését a miniszterelnök. Igaz, Orbán Viktor nem az ellenzék által emlegetett nemzetbiztonsági vagy a párton belüli aggályokban megfogalmazott politikai kockázattal indokolta a lépést, hanem azzal, hogy a megváltozott gazdasági környezetben már nincs feltétlen szükség az addig szerinte egyébként hasznos, de a 2013 óta változatlan kamatfeltételek miatt az államnak egyre drágább konstrukcióra. (Az állam helyett az átláthatatlan hátterű kötvényforgalmazó cégeknek kedvező konstrukció működéséről lásd keretes írásunkat.) Mindez egy héttel azelőtt történt, hogy a Standard&Poors nemzetközi hitelminősítő öt év után a bóvliból a befektetési ajánlású kategóriába emelte vissza a magyar államadósság-besorolást.
A felminősítés után logikusan még kevesebb ok maradt fenntartani a közvéleményt is egyre inkább irritáló, a korrupció és a haverok feltőkésítésének szinonimájává vált megoldást. A rendszer felülvizsgálatát – amiben nyáron még csak a feltételek átírása, és a kötvények kamatának esetleges csökkentése szerepelt – azonban nem kapkodták volna el: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek december közepére kellett volna egy az államkötvénypiac egészét érintő javaslatcsomaggal előállnia, amelynek részleteiről valamikor jövő év elején született volna döntés.
| Élt négy évet? |
| A letelepedési kötvények rendszerét 2012-ben a parlament gazdasági bizottságát akkoriban vezető Rogán Antal találta ki. Lényege, hogy tehetős külföldiek 2013-ban és 2014-ben 250 ezer, 2015-től pedig 300 ezer euróért magyar államkötvényeket vásárolnak, ezért cserébe pedig előbb tartózkodási majd letelepedési engedélyt kaptak. A magyar papírokkal aztán akadálytalanul mozoghatnak és üzletelhetnek az egész EU-ban. A külföldi befektető a magyar államot hitelezi, a magyar állam pedig öt év után visszafizeti az összeget, vagyis az állam igazából nem keres, sőt a 2013-ban rögzített és azóta változatlan 2 százalékos kamatszint miatt inkább bukik az üzleten (ez ugyanis négyszer magasabb az aktuális, a 0,5 százalékos piaci hozamnál). Nem úgy a kötvényeket értékesítő, ismeretlen, zömmel offshore hátterű közvetítők: ők tranzakciónként 30-60 ezer euró (9-18 millió forint) díjat kapnak, az eddigi három és fél év alatt a kötvénycsomagok névértéke (ennyit fizet érte a közvetítőknek a külföldi) és a kötvénycsomagok ellenértéke (ennyit fizetnek érte az ÁKK-nak a közvetítő cégek) közötti különbségből pedig mintegy 32 milliárd forint bevételre tettek szert. A letelepedési kötvénnyel foglalkozó ügynökökről korábban az is kiderült, hogy személyes szálak fűzik őket a miniszterelnök tanácsadójához, Habony Árpádhoz, illetve magához Rogán Antalhoz, az egész kötvényrendszer megálmodójához. |
Bár a témában azóta megszólaló kormánypárti politikusok a Miniszterelnökséget vezető Lázár Jánostól a kötvényeket hétfőn többedszerre is megvédő miniszterelnökig azóta is csak a rendszer felülvizsgálatáról beszéltek az elmúlt hetekben, információink szerint már eldőlt, hogy év végéig beszüntetik a kötvények forgalmazását és – a már megvásárolt papírokat nem bolygatva – 2021-ig kivezetik a befektetési piacról a konstrukciót.
A megoldás technikai részleteiről kedden tárgyal a stratégiai kabinet, szerdán pedig a kormány, az egészet pedig bele is pakolják rögtön az államháztartási törvény NGM-ben készülő, jövő héten amúgy is benyújtani tervezett módosításába.
A folyamatot a Jobbik múlt heti ultimátuma miatt kellett felpörgetni, nehogy úgy tűnjön, hogy a kormány beadja a derekát az ellenzéki párt zsarolásának. (Vona Gábor, a Jobbik-elnöke ugyanis – ahogy arról beszámoltunk – a letelepedési kötvények megszüntetéséhez kötötte pártja támogatását a Fidesznek fontos, de kétharmad híján egyedül kivitelezhetetlen alaptörvény-módosításhoz.)
A Jobbik reakciója elsőre egyébként nem kis zavart okozott a kormánypártok kommunikációs gépezetében: Tuzson Bence, a Miniszterelnöki kabinetiroda kommunikációs államtitkára a találkozó után még méltatlannak nevezte a kialakult helyzetet, és azt mondta, nem lehet "kufárkodásnak tekinteni" ezt az ügyet, egy nappal később viszont már arról beszélt, hogy a kormány megfontolja a letelepedési kötvények megszüntetését.
Egy biztos, a Fidesz – ahogy azt Orbán Viktor is tette hétfői, azonnali kérdésre adott válaszában – a kitartóan azt kommunikálja majd, hogy a döntést a Jobbik zsarolásától függetlenül hozta meg.
Kommunikációs szempontból a kormánynak értelemszerűen az lenne a legjobb, ha a kötvények kivezetését még azelőtt megszavaznák, hogy sor kerülne az alaptörvény módosítására, a Jobbiknak így nem marad oka, hogy ne nyomjon igent a tartalmilag általa egyébként támogatott változtatásra, miközben kommunikációs adu ásza is romba dőlt, amiről egy hete még azt hitte, hogy sakkban tarthatja a Fideszt.
Az alaptörvény-módosításról szerdán egyeztetnek egyébként újra a frakciók. Kérdés, bejelenti-e addigra a kormány hivatalosan is a letelepedési kötvények megszüntetését, és ha igen, hogyan fog a Jobbik kikecmeregni a saját maga állította kommunikációs csapdából.
Itt az első lépés a letelepedési kötvény eltörléséhez?
Legkésőbb november közepéig a parlament elé kerül az államháztartási törvény módosítása, ebben lehet majd állást foglalni a letelepedési kötvényről - mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn délután újságíróknak Budapesten. Az Orbán Viktor esetleges lemondásáról szóló felvetést hülyeségnek, a vasárnapi ünneplésen való fütyülést pedig mérhetetlen bunkóságnak nevezte.
