A Népszabadság belügyi forrásai szerint a vizsgálat nem arról szól, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal eljárása kifogásolható, hanem arról, hogy az újságíró megkörnyékezése nem tudott titokban maradni. A Belügyminisztérium egyébként kitart amellett, hogy G.-t nem a titkosszolgálatok, hanem ártó szándékú idegenek figyelték meg, az állam csak tőlük akarta megvédeni az újságírót.
Miután a lapokban megjelent, hogy a titkosszolgálat zsarolással próbált beszervezni egy újságírót, a Belügyminisztérium vizsgálatot rendelt el – adta hírül a Népszabadság.
A minisztérium az ügy kirobbanása után közleményben azt írta, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) törvényesen végzi munkáját. Az akció tényét nem ismerték el, de közölték: a külföldi titkosszolgálatok azokat keresik meg, hogy kémkedjenek, szándékosan vagy gondatlanságból informácót adjanak át külföldieknek, akik a legjobb információbázissal rendelkeznek: ilyenek például a kutatók, az újságírók, a politikusok, a társadalmi szervezetek vezetői. A titkosszolgálatok kötelessége felderíteni és megelőzni az ilyen törekvéseket – tették hozzá.
A cikkekben G.-nek nevezett újságírót tavaly év végén magánéletének intim titkairól készült kép- és hangfelvételekkel próbálta rávenni arra az Alkotmányvédelmi Hivatal, hogy dolgozzon a számára. Azzal keresték meg, hogy "valakik" adatokat gyűjtöttek a magánéletéről, mégpedig ártó szándékkal. A titkosszolgálat védelmet ígért neki, mintha csak az ellene szövetkező ismeretlenek szándékait próbálnák kifürkészni, és azt kérte, írja össze nekik, az utóbbi időben milyen témákkal foglalkozott, és kik segítették a munkáját információkkal.
Mivel a beszélgetés folyton akörül forgott, hogy kiktől szerzett információkat, G.-nek kezdett gyanús lenni, hogy valójában azok gyűjtöttek róla adatot ártó szándékkal, akik védelmet ígértek neki.
Az újságíró szerint nem léteznek az ismeretlenek, hanem az Alkotmányvédelmi Hivatal gyűjtött róla adatokat a megzsarolásához. Miután a titkait megosztotta otthon, magánéletében nagy árat fizetett ezért.
G.-vel már az első találkozón aláírattak egy titoktartási nyilatkozatot, amely arról szólt, hogy ha nem hallgat, könnyen kiderülhet róla, az is, hogy kém.
A lap által megkérdezett nemzetbiztonsági szakértők szerint az AH üzenete minden politikusnak, tudósnak és újságírónak szól: a titkoszolgálat bárkit, bármikor megfigyelhet, kifürkészve intim életének titkait.
Belügyi források szerint ugyanakkor az akció nagyon is indokolt volt: egyikük szerint az AH akkor sértett volna törvényt, ha nem lép kapcsolatba a megfigyelt személlyel. A minisztérium, ahogy a titkosszolgálat is, továbbra is fenntartja, hogy mások akarták megzsarolni G.-t, nem ők. Az AH csak védeni akarta az újságírót, és kideríteni, mi célból figyelték meg a rosszakarók. Azt azonban még mindig nem tudni, hogy kiktől vagy mitől akarták megvédeni – erről csütörtökön tájékoztatják a képviselőket.
A Népszabadság forrrásai szerint
az AH-nál nem azért indul belső vizsgálat, mert az eljárás kifogásolható, hanem mert nem sikerült elérni, hogy a G.-vel való találkozás titok maradjon.
Ezzel – a belügyi verzió szerint – ellehetetlenül az a nyomozás is, amely azt térképezte volna fel, hogy kik azok az ártó szándékú idegenek, akik lehallgatták G.-t.