Lenézik az angolok? Élére állítják a németek? Üvölt az olasz főnöke, éjfélkor hívja a kínai? Itt a remek alkalom, hogy megtudja, ön is úgy utál-e, mint mások. Külföldi cégeknek dolgozó és külföldön dolgozó magyarok meséltek a tapasztalataikról.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2013-ban több mint 17 ezer vállalkozás állt külföldi irányítás alatt. Több százezren dolgoznak tehát külföldi tulajdonú vagy vezetésű cégeknek, és szintén százezrek mentek a világ minden tájára, hogy ott szintén külföldieknek dolgozzanak. A magyar munkaadók és munkavállalók csörtéiről a vasárnapi nyitvatartás mellékzöngéjeként hallottunk eleget. Lássuk, mit szólnak a magyar munkavállalók külföldi főnökeikhez.
Cikkünk közel sem reprezentatív, helyenként végtelenül általánosító és sztereotip körkép arról, melyik külföldi népség hogyan bánik a magyar munkaerővel. A megkérdezett munkavállalók a legkülönbözőbb szektorokban dolgoznak külföldi irányítású cégek alkalmazásában, vagy egyszerűen külföldön. A végén pedig előkerül egy kakukktojás is. Ön kinek utál legjobban dolgozni, avagy hol önti el a legjobban tenni akarás és a csapatszellem?
Izlandiak: hűvös nyugalom
“Az izlandiak általában kicsit hidegek, de nekem ez nem okozott problémát, én sem haverkodni akarok a főnökömmel” – mondta Zoltán, aki kutató-fejlesztő munkát végez egy egészségügyi cégnél Rejkjavikban. A 30 éves férfi azt mondta, az ő izlandi főnöke diplomatikus, de mindig próbál nagyon lazának tűnni. Viszont úgy tudja rávenni többletmunkára, hogy Zoltán szinte észre sem veszi. Azt mondta, hallott negatív példákat is ismerősöktől, főleg az Izlandon mostanában felpörgő turizmus területéről. “Ott tényleg picit túlhajtják az embert, néha előfordul trükközés a pénzekkel, óraszámokkal. Hallottam már stresszes, csapkodós főszakácsról, és kelet-európai módszerekkel olcsósítós kishotelfőnökről is” – mondta az északon szerencsét próbáló szakember.
Előny: nyugisak, nem stresszelik sem magukat, sem a munkavállalókat.
Hátrány: hidegek, néha trükköznek.
Brazilok: Bírsz te még többet is!
“Én korábban arra számítottam, hogy a brazilok lazák lesznek és jó fejek, ehhez képest az első brazil főnököm egy igazi állat volt” – mondta a Gábor, aki azt meséli, mindig sürgették őket, és szinte szlogen volt a “Bírsz te még többet is!”, vagy az “Aki hat után nem dolgozik, egyáltalán nem dolgozik”. A főnök abszolút hangulatfüggő volt, és összevissza irányította őket. A 33 éves Gábor hozzátette, hogy az itt élő brazil ismerősei szerint minden brazil cég ilyen. “Mondjuk szeretnek nevetni, de nincs karneváli hangulat, az biztos.” Kiemelte még, hogy a brazilok nagyon összetartóak, márpedig neki van tapasztalata holland, angol, sőt argentin cégvezetőkkel is.
Előny: ha brazil vagy, kiállnak melletted.
Hátrány: ha nem, akkor teperned kell.
Ausztrálok: ‘No worries mate’
“Take it easy, no worries hangulat van állandóan” – meséli a 28 éves Réka, aki a vendéglátásban dolgozik Ausztráliában, Sydney-ben. Azt mondta, ha gond van a munkájukkal, az ausztrálok leülnek és megbeszélik velük, közösen oldják meg. Nem okoz problémát, ha elnyúlik a kávészünet, nem ellenőrzik percenként a beosztottjaik munkáját. Azt is pozitívumként emelte ki, hogy a magánélet szent, senkit nem hívogatnak a szabadidejében munkahellyel kapcsolatos dolgok miatt. Ezzel szinkronban viszont teljesen elérhetetlenek is hétvégén. Szombaton hétvégi bónuszt, vasárnapi műszakért pedig dupla fizetést adnak. “És ami a legfontosabb, hogy itt van előrelépési lehetőség. Ha ügyes, vagy és sokat dolgozol, simán lehetsz üzletvezető is.” Az ausztrálok ráadásul keresik az angolul jól beszélő külföldieket, mert a túlságosan belazult aussiekhoz képest keményebben dolgoznak. Hozzátette, hogy a nagy lazasággal jár az egyik hátrányuk is: mindig késnek.
Előny: lazaság, jó fizetés
Hátrány: pontatlanok
Izraeliek: Semmi lazsa
A Magyarországon, főleg Budapesten relatíve nagy számban jelenlévő izraeli cégekről érkeztek a legeltérőbb tapasztalatok. A 34 éves Miklós azt mondja, “a cégirányításhoz és az állomány menedzseléséhez, a munkaerő szervezéséhez nagyon értenek, ez azért általánosságban elmondható”, több forrás is rámutatott ugyanakkor, hogy rengeteget dolgoznak, és ugyanezt várják el a beosztottjaiktól is. “Sokszor keményen kellett alkudni velük minden forintról” – mondta Miklós. A 30 éves Mártának viszont negatív élménye fűződik az izraeli főnökökhöz, ő egy budapesti izraeli modellügynökségnek dolgozott. "Az ügyfélnek a céget és munkákat kötelező volt jobb színben feltüntetni, és nem volt szabadnap. Heti hét nap munka, semmi lazsálás. Igaz, minden órát szép summával jutalmaztak, de rabszolgahajcsárok voltak” – állítja. Lilla (35) szerint viszont díjazzák a határozottságot és az őszinteséget. “Az izraeliekkel nekem jók a tapasztalataim. Tény, hogy nagyon követelnek, de ha megbíznak benned, akkor jó munkaviszony tud kialakulni.”
Előny: szervezett munkaerő, célorientált hozzáállás
Hátrány: hajtás, hajtás, hajtás
Indiaiak: Átmentett kasztrendszer
Lukács (35) számos nációból kapott főnököt egy multinál. A legérdekesebb az volt, amit az indiai vezetőiről írt. “Az alacsonyabb beosztásokat gyakran olyanokkal töltik be, akik félnek attól, hogy hibáznak, félnek a felelősségtől és a felettesektől” – mondta. Szerinte egy ügyfélszolgálati kolléga akkor sem tér el az előtte lévő szabályzattól, ha a józan ész ezt megkívánná. “Például egy teljes áramszünet esetén – a szabály miatt – megkért arra, hogy egy bizonyos parancsot gépeljek be, de nem érti meg a helyzet abszurditását, vagyis hogy semmit nem tudok begépelni, hosszas magyarázat után sem.” Azt mondta a felelősebb beosztású kollégák viszont általában jobban kezelik a racionalitást, képesek döntéseket hozni és kiállni mellettük. Ahogy az ember halad felfelé a ranglétrán, egyre több tiszteletet kap, és egyre nagyobb lenézéssel kezeli a beosztottjait, a karrier felsőbb szintjein viszont egyre könnyebb és hatékonyabb velük a kommunikáció.
Előny: egy bizonyos szint felett határozottság és racionalitás
Hátrány: a kasztrendszer nyomai
Dánok: Hadd szóljon!
Csaba (29) IT-specialistaként dolgozott több külföldi cégnek is itthon. Ő leginkább a dánokat dicsérte. Azt mondta, egyetlen történetből kiderül, miért volt jobb úgy dolgozni, hogy közvetlen magyar felettesei fölött még a dánok is ott álltak. “Lett egy új irodánk, a többi IT-specialistával egy szobában voltunk, és hát szerettünk zenét hallgatni, néha hangosan. A fal másik oldalán lévő másik cég munkatársai levélben panaszoltak be minket a főnökeinknek, át is jött a magyar HR-vezető, hogy leteremtsen és bepanaszolt minket a dán főnököknél is. Szerencsére, a dánok irtózatosan helyretették, hogy meg ne merje mondani még egyszer, hogyan végezzük a munkánkat, ha tisztességgel elvégezzük.” Aztán egy hét múlva előzetes bejelentés nélkül megjelent egy munkásbrigád, és egy több millió forintos beruházás keretében hangszigetelő réteget húztak fel az említett falra. Csaba hozzáteszi viszont, hogy ezt ki is kellett érdemelni magas színvonalú munkával.
Előny: lojalitás a munkavállalók felé
Hátrány: távolságtartás
Németek: Egyre lazább a precizitás
Csabának a német pontosságról van konkrét tapasztalata. “Egy autógyártó világcég közép-kelet-európai központjában dolgoztunk. Egyszer lehalt egy programunk, emiatt egész Európában nem lehetett eladni autót. A szerver Németországban volt, de nekünk is be kellett szállni, ezért egész nap telefonon keresztül kerestük a hibát, de nem igazán jutottunk semmire. A német kolléga viszont délután négykor megszólalt “Ó, már délután 4 van, bocs mennem kell, sziasztok!”, és egyszerűen hazament, mert lejárt a munkaideje, miközben az autóeladás továbbra is szünetelt az egész kontinensen. Lukács szerint viszont jellemzi a németeket a laza öltözet és stílus, a nyers őszinteség, a kitartó munkavégzés és a határozottság is. “A precizitás egy általánosan elfogadott nézet a németekről, de ezt egyre kevésbé tapasztalom. Nagyon gyakran idegesíti őket a mellébeszélés és az angolos udvariasság.”
Előny: precizitás
Hátrány: precizitás
Franciák: Tradition!
A franciáknál ide is, oda is kileng a mérleg. Szintén Lukács mondta róluk azt, hogy nagyon specifikus elvárásaik vannak, de ezeknek az okait általában az sem tudja elmagyarázni, aki támasztja őket. “Igen gyakoriak a hagyományra ('mert így szokott lenni') való hivatkozások a szakmai érvek helyett”. Szerinte nagyon nehéz őket megnyerni egy olyan ügynek, ami nem érinti őket közvetlenül, de ha egyszer valakinek bizalmat szavaztak, akkor kiállnak mellette. Lillának viszont kifejezetten jó tapasztalatai vannak a franciákkal. “Lazák, és sokat adnak a jó hangulatra a munkahelyen” – meséli. Azt viszont hozzáteszi, hogy a célország nyelvét általában nem beszélik, a kiváló angol nyelvtudás még vezető pozíciókban sem mindig alapfeltétel, így a kommunikáció nem mindig gördülékeny. “Én például jártam úgy, hogy 30 percig magyarázott nekem a nagyfőnök franciául (elég gyenge a franciám), és azóta sem tudom, hogy miről.
Előny: jó hangulat, kiérdemelt bizalom
Hátrány: nyelvtudás hiánya, ragaszkodás a megszokotthoz
Kínaiak: Milyen magánélet?
“Fel kéne mondanom, jaj!” – reagált a megkeresésünkre Andrea, mikor a kínai munkaadójáról szóló panaszáradata végére ért. A kínai vezetés alatt álló ügynökségnél dolgozó 31 éves nő azt mondja, hogy a főnöke halálra dolgozza magát, gyakorlatilag nincs szabadideje. “Reggel 7-8-kor, ágyban kezdi a munkát, és sokszor éjjel 2-3-ig dolgozik. A többiektől is azt várná, hogy ne legyen megállás (persze pluszpénz nélkül). Andrea szerint főnöke nem nagyon tiszteli a magánéletet. “Mi egy ügynökség vagyunk, és előfordult, hogy kerestünk valakit munka miatt, de az illető nem ért rá. Szerintem ezt el kell fogadnunk néha, a főnök viszont megkérdezte, miért nem ér rá. Mikor kiderült, hogy azért, mert a 20 éves házassági évfordulójára van asztaluk foglalva egy jónevű étterembe, a főnök megkérdezte, nem tudná-e esetleg áttenni a foglalást máskorra. A főnöke mikromenedzselése is fárasztó Andrea szerint, és a munkát is hátráltatja. “Mindent ellenőriz, a munka fele azzal megy el, hogy ő ellenőrzi a mi munkánkat, és persze majdnem mindent jobban is tud. Emellett szűkmarkú is. Lukácsnak ezen a téren is van tapasztalata, és sokkal pozitívabb. “Teljes fegyelem, szorgos munka, a mindenkori vezető rituálisan kiemelt szerepet kap, ahogy az udvariasság és a gyors kommunikáció is. Az ügyfél boldogsága őszinte vágya az embereknek, és mindent el is követnek azért” – mondta.
Előny: szorgalom, gyors kommunikáció
Hátrány: folyamatos ellenőrzés, a magánélet szürke zóna
Hollandok: Késtél!
“A lehető legegyenesebb emberek” – mondja Ági, aki projektmenedzser egy egészségügyi szolgáltatásokkal foglalkozó cégnél. A 31 éves nő szerint ez a fajta egyenesség magyar szemmel sokszor agresszívnek is tűnhet. Nem tolerálják a késést, és nem csak hivatalos eseményekről, mint például egy megbeszélés, hanem adott esetben egy csapatépítő sörözésre beesve is szúrós holland szempárokkal találkozhat, aki késik. Ráadásul ha ebből nem szűri le, hogy mit követett el, akkor pár perc után úgyis a szemébe mondják.
Előny: gyors kommunikáció
Hátrány: időnként túlságosan is egyenesek
Amerikaiak: Lényegre...
Az amerikaiak Ági szerint a hollandokhoz hasonlóan nem kerülgetik a forró kását, kimondják, ha valami nem tetszik nekik a munkafolyamattal kapcsolatban, viszont igyekeznek becsomagolni a mondanivalójukat és kerülni a közvetlen konfliktust. Lukács szerint kitartóak, határozottak és nem beszélnek. “Amikor velük tárgyalunk, nagyon hamar a lényegre térnek, nem félnek kifejezni az érzéseiket és a véleményüket. A németekhez hasonlóan rosszul viselik a mellébeszélést és gyorsan átlátják a komplexebb helyzeteket, rávilágítva a lényegre. Ha valamit el kell intézni, én hozzájuk fordulok elsősorban.”
Előny: gyorsan átlátják a helyzetet
Hátrány: konfliktuskerülés
Végül, de nem utolsó sorban, a magyar, aki úgy amerikai, hogy közben megmaradt közép-európainak.
Amerikai magyar: Európából jöttem
Ákos (40) az Egyesült Államokban dolgozik. Neki nem az amerikai, hanem az amerikai magyar munkaadókkal van szoros kapcsolata. Ami igazán megkülönbözteti őket szerinte az amerikai átlagmunkaadótól, az szerinte az Európából hozott hozzáállásuk a munkavállalókhoz. “Amerikában az az alapállás, hogy nincs pótolhatatlan ember. Ha nem jól dolgozol, nem érsz rá, túl sokat kérsz, akkor egyszerűen keresnek mást. A kinti magyarok, akiknek én dolgoztam, ebben mások. Sokkal fejlettebb szociális érzékenységgel rendelkeznek, lojálisak az embereikhez” – mondta az elsősorban építkezéseken dolgozó magyar férfi. “Az egyik építkezésen nem kellett annyi ember, amennyi a cégnél volt, a tulaj megtehette volna, hogy közli Ákossal, hogy akkor most három hétig nincs munka, ne gyertek. Ő viszont inkább kivette a csapatból, és átküldte egy parkolópályás, szinte felesleges munkafolyamatra New Jerseybe. Még az utazási költségeit is kifizette. Ez kint egyáltalán nem jellemző, ahogy az sem, hogy még a túlórabért is úgy fizette, hogy “ha félórát tettél rá, akkor megkaptad érte a pénzt. Máshol ez úgy működik, hogy tovább dolgoztatnak, de csak akkor kapsz pénzt, ha egy teljes órát letöltöttél”. Hozzáteszi, hogy ettől jelentősen eltérő mentalitású magyar munkaadókról is hallott kint, akik általában a kevésbé kvalifikált munkaerőt zsákmányolják ki.
