A csernobili atomkatasztrófa 30. évfordulójára készülve ráakadtunk egy érdekességre. Az Index.hu még 2011-ben írt a Csernobil ügyében 1986-ban készült állami, hatósági dokumentumokról, és kisült, hogy a többségüket az állam 30 évre titkosította. A Honvédelmi Minisztériumban két ilyen dokumentum készült, az egyik A csernobili reaktorbaleset tanulságai és következtetései a fegyveres erők számára címet viseli. A Magyar Közlöny szerint a titkosítást 2007-ben feloldották, innentől tehát ez a dokumentum nem számít titkosnak.  

Egy újabb netes keresés során kisült azonban, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai műszaki karának Katonai Műszaki Doktori Iskolán futó A katonai műszaki infrastruktúra; a haditechnika; a védelmi elektronika; a környezetbiztonság és katasztrófavédelem; a katonai közlekedési rendszertechnika tudományszakok előakkreditált doktori programjának neten is fellelhető témajegyzékének végén az ajánlott olvasmányok között ott szerepel a fenti dokumentum címe is. Csakhogy a képzés 2002-es, azaz ekkor még bőven titkos volt az ajánlott olvasmányok között az első helyen szereplő tétel.

Hogyan lehetséges ez? Hogy a jó kis magyar okosság újabb megnyilvánulásával állunk-e szemben, és egyáltalán, történt-e államtitoksértés az ügyben, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem utódjához, az NKE-hez fordultunk, és a Honvédelmi Minisztériumot is megkérdeztük az ügyben.

Az NKE-től érkezett válasz, az egyetem azt állítja, nem történt titoksértés, mivel „az a hallgató, aki a tantárgyat felveszi és szükségét látja a minősített adat elolvasásának, megismerésének, annak 1988-ban is, 2002-ben is és most is rendelkeznie kellett, illetve rendelkeznie kell a minősített adat megismeréséhez szükséges nemzetbiztonsági bevizsgálással, és az adatok hozzáféréséhez szükséges engedéllyel”.

Vagyis aki ilyen doktori képzésen akar részt venni, mindig átesik a megfelelő nemzetbiztonsági átvilágításon, és meg kell szereznie a szükséges engedélyeket.