Állami támogatások szétosztásával, valamint alapszabály-módosítással készült Gyárfás Tamás elnök a vasárnapi úszószövetségi közgyűlésre, melyen az is előfordulhat, hogy bizalmi szavazást kér maga ellen. Emellett sürgős személyi és szervezeti ügyekben is dönteni kell, hogy ne működjön törvénytelenül a szövetség.
Ha ma bárki rákeres az interneten a "bizalmi szavazás Magyarország" szócsoportra, két eset ugrik fel az első találatok között: egy már megtörtént (Gyurcsány Ferencé az öszödi beszéd után) és egy nagyon is aktuális lehetőség (Gyárfás Tamásé most). Előbbi nem volt túl szerencsés a megerősítését remélő exkormányfő szempontjából: ugyan Gyurcsány Ferenc a parlamentben 207-165 arányban megkapta a szocialista-liberális többség támogatását, ez megmenteni hosszú távon már nem tudta, így két és fél év után a koalíció konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal lecserélte őt Bajnai Gordonra.
Attól, hogy egy vasárnapi bizalmi szavazáson elbukik, Gyárfás Tamásnak, a Magyar Úszószövetség elnökének nem igazán kell tartania. Ráadásul egy olyan társadalmi szervezetnél, mint a Magyar Úszószövetség (MÚSZ) nincsenek kikövezve az alapszabályban ehhez hasonló jogintézmények. Így, amikor Gyárfás Tamás esetleg azon morfondírozik, hogy kérjen-e maga ellen bizalmi szavazást, nehéz megmondani, hogy ez miképp nézhetne ki. Mond egy nagyívű beszédet, amelynek végén drámai bejelentést tesz, hogy ha nem szavaz rá a küldöttek több mint fele (kétharmada / háromnegyede / 99 százaléka), akkor lemond? Ha ez történik, felveszi a közgyűlés a javaslatot a napirendbe, vagy inkább leszavazza, így erősítve meg Gyárfást? Nyíltan vagy titkosan szavaznak? Utóbbi csak akkor lehetséges, ha valaki ezt külön beterjeszti, és a jelenlevők többsége támogatja. De ki meri ezt megtenni? Csupa kérdés!
Az, hogy egyáltalán bizalmi szavazásról szó eshet, azért van, mert Orendi Mihály, a MÚSZ Ellenőrző testülete januárban lemondott elnökének eszébe jutott. Tíz nappal ezelőtt elsőként a HVG-nek nyilatkozott arról, hogy a sportág körül kialakult viharok miatt Gyárfás helyében bizalmi szavazást kérne, mégpedig titkosat. Egy héttel később úgy pontosított az mti-nek, hogy valójában a legjobb magyar sportági elnöknek tartja Gyárfást, aki hatalmas eredményeket mutatott fel, csak hogy a jövőben végre nyugalomban dolgozhasson, érdemes újra támogatást kérnie, amit szerinte elsöprő többséggel meg is fog kapni.
Minek ez a cirkusz?
Ha megnézzük a magyar úszósport utóbbi éveinek gazdag eredményeit, azt, hogy 10 év alatt három úszó Európa-bajnokságot rendezhetett Magyarország, jövőre pedig Budapesten lesz a vizes világbajnokság, akkor nehéz megérteni, hogy a tavaly egyetlen ellenszavazattal újraválasztott Gyárfásnak, akit pár hónapja a Nemzetközi Úszószövetség a legnagyobb érdemrendjével tüntetett ki (FINA Gold Pin), miért kellene maga ellen bizalmi szavazást kérnie. Csakhogy az év eleje óta nyilvánvalóvá vált, hogy a női úszás jelenkori legnagyobb alakja, Hosszú Katinka nem egészen tisztán kivehető okokból úgy berágott a Gyárfás megszemélyesítette MÚSZ-ra, hogy jelenleg nulla közöttük a párbeszéd.
Aztán jött a Kiss László-ügy, ami nemcsak a szövetségi kapitány lemondásához vezetett, hanem újra felszínre hozott más, régi ügyeket. Megmutatta, hogy a MÚSZ nem szívesen néz szembe a sportág nem az aranyakról szóló, (nem is oly rég)múltjával. Emlékeztetett egyebek mellett arra is, hogy 3 évvel ezelőtt miként nem lett ügy az évtizedes hagyományokra visszanyúló uszodai erőszaknak a kivizsgálásából, amelyről Szepesi Nikolett, korábbi úszó a könyvében írt. És most is a lecsendesítésben érdekelt, nehogy előjöjjenek a történeteikkel azok, akik az erőszakot elszenvedték.
Elfogytak
A közgyűlést egyébként már jóval április előtt össze kellett volna hívni, hiszen Orendi MIhály, az Ellenőrző Testület (a szövetség kvázi felügyelő bizottsága) elnöke tavaly december végével lemondott a pozíciójáról, amit januárban írásban is jelzett az elnöknek. Márpedig az alapszabály szerint rendkívüli közgyűlést kell összehívni legkésőbb 30 napon belül, ha ez a pozíció vagy az úszószövetségi elnök széke bármilyen okból megüresedik. Ráadásul a három fős ellenőrző testület már csak azért sem tud működni, mert január 13. óta Kézsmárki Éva fb-tag is az Emmi-ben dolgozik a Látvány-csapatsport támogatási főosztály vezetőjeként. A volt alelnök, sportért felelős államtitkár Szabó Tündéhez hasonlóan Kézsmárki jelenlegi funkciója mellett sem fér meg a társadalmi megbízatás.
A MÚSZ menedzsmenti szintje tavaly novemberben – tehát öt hónappal ezelőtt - strukturális átalakításon esett át: Szántó Éva főtitkár átvette a 2017-es vizes vb-t szervező nonprofit kft. ügyvezetői posztját, de a főtitkári posztot nem töltötték be (ide várják vissza Szántót), hanem kineveztek három új igazgatót (ügyvezető, sportigazgató, gazdasági igazgató). A szervezetben korábban ezek a posztok nem léteztek. A bevezetésükről az elnökség döntött, amelynek csak a szervezeti- és működési szabályzat (szmsz) átírására volt joga, de az alapszabályéra nem. Ez utóbbi a működés kereteit fekteti le, a társadalmi szervezet szmsz-énél is magasabb szintű szabályzó, amit csak a közgyűlés módosíthat.
Csendes gyűlés
Mivel a közgyűlést egybehívó elnökségnek egy héttel a megrendezés előtt ki kell küldeni a több mint 120 tagnak az elnökségi előterjesztéseket, belenézhettünk a javaslatokba: az új alapszabály szerint a vezető tisztségviselők munkaviszonyának létrehozása és megszűntetése is a közgyűlés hatáskörébe tartozna, ami feltehetőleg olyan eseteket simít el, mint az mostani igazgatóké, akik november óta dolgoznak az új tisztségükben úgy, hogy az alapszabályban nincs is ilyen tisztség lefektetve, és nem hívták egybe a rendkívüli közgyűlést, amely a státuszukat megteremtette volna, a kinevezésükre áldását adta volna. Az, hogy a módosítás az operatív vezetők munkaviszonyának a létesítését és megszűntetését is a közgyűlés hatáskörébe adná, egyébként azt eredményezheti, hogy nem lehet majd őket olyan könnyen megválasztani vagy épp elmozdítani. Mellesleg teljesen szokatlan, hogy egy sportági szakszövetség közgyűlése ilyen széles jogköröket kap az operatív vezetők munkaviszonyával kapcsolatosan.
A közgyűlés az utóbbi napokban leginkább a bizalmi szavazás miatt kapott figyelmet. Igaz, a MÚSZ nem is próbálta a kongresszust nagydobra verni: az alapszabály szerint legalább egy hónappal az időpont előtt a honlapon is közzé kell tenni a közgyűlés pontos helyét és idejét, de nem találtuk meg a közleményt a hírek között. A döntéseket megolajozhatja, hogy a tavalyinál korábban, szinte lóhalálában küldte ki a MÚSZ az ezévi támogatói szerződéseket az úszóműhelyeknek, hogy még a vasárnapi közgyűlés előtt a sikeresen pályázó tagegyesületek megkaphassák a részüket a Kiemelt Sportágfejlesztési Támogatásból. „Bár továbbra sem mindig árulkodik egységes szempontrendszerről, hogy kik, mekkora támogatást kapnak, idén kicsit több is jött, mint amit vártam”, mondta az egyik tagegyesület képviselője, aki elárulta, hogy bizony a MÚSZ már át is utalta a pénzt. Nem csodálkozott azon, hogy épp a közgyűlés előtt jött a támogatás – tavaly is így időzítve osztottak Gyárfásék, csak akkor májusban volt a MÚSZ rendes éves közgyűlése.
