Az átalakítás után csak az értékelhet majd, aki szerepel az úgynevezett szaknévsorban, ám a pályázati pénz megnyeréséhez két egymástól független szakértői véleményre is szükség lesz. Az értékelőknek vállalniuk kell, hogy bármikor átvilágíthatják, lehallgatják őket – közölte Csepreghy.

A változásokról szóló jogszabály-tervezet már benyújtották a parlamentnek, a cél az, hogy nullára csökkentsék az olyan, valójában nem létező cégek befolyását a piacon, amelyek azt hirdetik, hogy „segítik" a brüsszeli pénzek megszerzését.

A politikus beszélt arról is, nem tartja problémának, hogy még nem kezdődött el az új uniós költségvetési ciklusban a források lehívása Magyarországon, úgy vélte, mivel évek óta stabil a magyar büdzsé, adott a pénzügyi mozgástér a források előfinanszírozásához. Az interjúból kiderül az is, hogy Magyarországnak hat ügyben van tíz vitája az Európai Bizottsággal a 2007-2010-es kifizetéseiről.

Csepreghy elmondta, három ügyben vitatják a bizottság igazát, ezek az ügyek várhatóan az Európai Bíróság elé kerülnek. Az úgynevezett aszfaltügyben bíróságon kívüli rendezésben állapodott meg Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Corina Cretu, az Európai Unió regionális politikáért felelős biztosa. Lehet olyan ügy, amelyben korrekcióra számíthat Magyarország. A vita várhatóan 2017 májusában záródik le, amikor befejeződik a teljes időszakra szóló elszámolás.

A parlamenti államtitkár hozzátette: ha a vitás ügyek miatt esetleg szükség lenne „büntetés" fizetésére, arra van 600 milliárd forintnyi számlaállomány. Ebből tud a kormány a vitás ügyek rendezéshez számlát benyújtani. „Ha az Európai Bizottság pénzt próbál meg visszatartani, akkor benyújtunk olyan számlákat, amelyek más projektekből származnak. A visszatartást úgy tehetik meg, ha konkrétan megjelölik a szabálytalanságok helyét a fejlesztésekben, ilyenkor a kormány visszaköveteli azoktól, akik elkövették a szabálytalanságot. Tehát közpénz semmiképpen nem kerül veszélybe" – közölte az államtitkár.