Miskolci pedagógusok szerint bárhonnan indulhatott volna a tanárok mostani tiltakozása, mert országszerte súlyos a helyzet. A Herman Ottó Gimnázium tantestületének nyílt levele akkora üggyé dagadt, ami manőverezésre kényszerítheti a kormányt. Úgy tűnik, egy vezéráldozat már nem is elég.
Hol az utcán, hol tanári szobákban eddig is tiltakoztunk a köznevelési törvénynek nevezett dilettáns fércmű ellen
– mondta Trencsényi László, az ELTE PPK docense és a Hálózat a Tanszabadságért tagja, aki szerint nem a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyílt levele az első jelzés, hogy a tanároknak elegük lett.
Az egészségügy problémáira felhívó 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport akciója után a tanárokéra is csak akkor figyelt fel a közvélemény, amikor egy alulról szerveződő közösség fordult a nyilvánossághoz, miután a szaktárcánál süket fülekre talált.
Miért pont Miskolc?
Pilz Olivér, a Herman tanára szerint az ország bármelyik iskolájából indulhatott volna a tiltakozás, több tantestület hasonló levélen gondolkozott már egy ideje. Ezt támasztja alá, hogy két hét alatt több mint száz iskola, szakszervezetek, civil szervezetek és 14 500 magánszemély is támogatta aláírásával levelüket. „Ugyanazok keserítik mindenütt a tanárok mindennapjait, a Herman tantestülete esetleg csak gyorsabban lépett másoknál.”
Volt hermanos diákok arról beszéltek, hogy a fiatal, „nyitott gondolkodású” tanári kar lehet a kezdeményezés kulcsa. Illetve az, hogy az iskola tanári kara már a Klik megjelenése óta elégedetlenkedett, mert az évek során szabadabb szellemiségű iskolává alakították a gimnáziumot, mint az új keretek engedik.
Mások azt is felhozták, hogy 2013-ban nagy felzúdulás volt egy másik jó nevű miskolci gimnázium, a Földes Ferenc igazgatójának leváltása körül: akkor sikerült elérni, hogy helyén maradjon az igazgató.
A Herman Ottóba a Földeshez hasonlóan „a miskolci értelmiség járatja a gyerekeit", és szerintük most is az adhat plusz erőt a tiltakozásnak, hogy a szülők sem hagyják magukra a pedagógusokat. Pilz Olivér szerint is segít a jó tanár-szülő kapcsolat, de enélkül is kiálltak volna a nyilvánoság elé, mert a központi újításoknak köszönhetően fokozatosan lehetetlenül el a tanítás.
Mindenki a barikádon
A rengetegszer lesajnált új alaptanterv és tankönyvek, a felesleges plusz adminisztráció, a kötelező óraszám megemelése, a Klik rossz működésével járó ezernyi probléma, a diákok túlterhelése és a sok pontban még tisztázatlan új érettségi szabályok – sorolták a tiltakozó tanárok a lassan unalomig ismert gondokat.
Hiába érvelnek kormánypárti politikusok béremeléssel, életpályamodellel, a mostani tiltakozásban még csak nem is az alacsony tanári fizetés viszi a prímet, hanem a pedagógusi munka ellehetetlenítése. Lázár János szavai, miszerint a diákok teljesítményromlása a pedagógusok hibája, pedig csak fokozta a tanárok dühét és elkeseredettségét.
Már régen nem csak a forradalmi hevületéről ismert Trencsényi László, hanem a higgadtabb szereplők is forronganak:
Gallóné tőle szokatlanul olyan harcias, mint Marianna a párizsi barikádon
– bókolt Trencsényi a Pedagógusok Szakszervezete elnökének, aki a héten arról beszélt, hogy tanársztrájkról tárgyalnak a kormánnyal.
Trencsényi László szerint azonban „attól nem bénul meg az élet, hogy a gyerekek nem tanulhatnak Nyirő József legszebb műveiről és a kovalens kötésekről", ezért neki az iskolasztrájk a szimpatikusabb. Ez utóbbit Salamon Eszter, az Európai Szülők Magyarországi Egyesületének elnöke propagálja, és annyit jelent, hogy a szülők egyszerűen otthon tartják a gyerekeiket.
Fontolva haladók
A Herman Ottó nevében nyilatkozó Pilz óvatosabb azoknál, akik az Orbán-kormány oktatási reformjainak teljes visszavonásáig harcolnának, ugyanis szerinte tárgyalóasztalhoz kellene ülni. Első körben legalább azt elérni, hogy ne vezessék be 2017-tel az új érettségit, mert nem tudják pontosan, hogy mire készüljenek a mostani tizenegyedikesek.
Hosszabb távon a közalkalmazotti tanácsok országos szerveződésében látnak többen fantáziát és Miskolcon már egy ideje szervezik is ennek helyi megfelelőjét. Ez olyan szakmai és érdekvédelmi szervezet lenne minden közoktatási intézményben, amellyel törvényi kötelezettsége volna egyeztetnie a munkáltatónak.
Azt nem tudni, hogy erre az ötletre mennyire nyitott a kormányzat, azt viszont a kabinet közeléből többen is megerősítették, hogy a legfelső fideszes szinteket is beleértve Czunyiné Bertalan Judit köznevelésért felelős államtitkárral és a Klikkel szemben is nagy az elégedetlenség.
Egy vezéráldozat kevés lehet
Előbbiről már régóta mondják, hogy eltávolíthatják posztjáról, így Hoffmann Rózsa után rövid időn belül újabb államtitkár bukhat az oktatási területen történt tiltakozások eredményeként. Azonban most már az „egy mártír nem elég"-elv él, és egyre szélesebb körben követelik az oktatáspolitika újragondolását.
Csakhogy az évek alatt bebetonozott és ideológiával bőségesen átitatott rendszerből mind pénzügyileg, mind politikailag nehéz kihátrálni. A helyzet azért is kínos kormányoldalról nézve, mert az egészségügy mellett az oktatás a másik olyan nagy rendszer, amiről tudják, hogy csak százmilliárdos költésekkel érhető el érdemi eredmény. Ez viszont nincs betervezve, így ha tehetik, inkább kerülik a témát a kormánypárti politikusok.
A legvalószínűbb forgatókönyv ezért az lehet, hogy kisebb-nagyobb engedményekkel egyszerre hűtik a kedélyeket és osztják meg a most még egységesnek tűnő tiltakozók mérsékeltebb és radikálisabb csoportjait.
