Mélypontra zuhant a magyarországi egyetemi és főiskolai hallgatók létszáma, utoljára az 1998/99-es tanévben tanultak háromszázezernél kevesebben. Az állam nagyot spórol a kevesebb hallgatóval, viszont kevesebb lesz a diplomás emberek száma, de a középfokú képzés is gondban van.
Mindössze 295 ezer hallgató végez felsőfokú tanulmányokat az országban – írja a KSH adataira hivatkozva a Világgazdaság. A kormány elsősorban a középfokú, szakképesítéssel rendelkező dolgozók számát kívánja növelni. Ennek ellenére a sikeres szakvizsgások száma 48 ezerre csökkent, ami megdöbbentő, 13 százalékos csökkenés. Az intézkedések meglátszanak az felsőoktatáson, a lapnak nyilatkozó Radó Péter kutató szerint kétszer nagyobb mértékben csökkent a hallgatók létszáma, mint azt a fiatalok csökkenő száma indokolta volna.
Összesen 210 ezren tanulnak nappali képzésben, ami 7 ezerrel kevesebb, mint az előző évben – a létszám megfelel egy közepes egyetem eltűnésének. Radó szerint további csökkenésre lehet számítani, ugyanis némileg lassabban jelentkeznek a változások, mint ahogy a kormány meghozza a szektort zsugorító intézkedéseket.
A középiskolákban 5 százalékos a létszám visszaesése, összesen 446 ezren folytatják nappali tanulmányaikat. A demográfiai változások következtében egyébként is csökkent volna a létszám, azonban a tankötelezettség 16 évre történő leszállítása következtében még kevesebben kezdték meg a szeptemberi tanévet – ez összhangban volt a szakértői aggodalmakkal. Idén mindössze 72 ezren tettek sikeres érettség vizsgát, ez 5 ezerrel kevesebben, mint tavaly.
Az oktatásra fordított összegeket a magyar nemzeti össztermék 4,75 százalékáról 3,93-ra csökkentette a kormány, így nem csak a fejlettebb gazdasághoz képest, hanem régiós szomszédainkhoz mérten is keveset költünk a fiatalok oktatására.
