Nemcsak a párt régi oligarcháját, Simicska Lajost dobta el Orbán Viktor. Más, egykor befolyásos és hiteles vezetőket is ügyesen használt a Fidesz saját céljaira, és mielőtt terhes lett volna a számára, jó érzékkel szabadult meg tőlük. Emlékszik még, hogy Gaskó István egyetlen szavára hetekre leállt a vasút? Vagy hogy Éger István hogyan akadályozta a tb-privatizációt? És hogy Szász Károly milyen ügyesen kente rá a Kulcsár-ügyet a baloldalra?
A pankrátor: Gaskó István
Nemcsak MÁV-ügyekben szervezett ellenállást Gaskó István, a legharciasabb vasutas-szakszervezet, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ) 24 év után tavasszal megpuccsolt vezetője. Gaskó (aki a Liga szakszervezeti konföderáció elnöke is lett 1996 után) 2007-ben például a Gyurcsány-kormány egészségbiztosítási privatizációja ellen is tüntetett, valamint sikeres népszavazási kezdeményezést vitt végig, amely épp egybe esett a vezető ellenzéki párt, a Fidesz akkori törekvésével. Később a vasútvonalak bezárása, a MÁV átszervezése elleni tiltakozásul ún. gördülősztrájkot hirdetett, de 2010 elején is demonstráltak a BKV-sok sztrájkjával is szolidarizálva. A folyamatos tüntetések a Gyurcsány–Bajnai-kormányok intézkedései ellen mind csökkentették a kormánypártok legitimitását.
Bár Gaskó folyamatosan tagadta, hogy nagypolitikai játszmákban vesz részt és mozgósít, akkoriban arról is pletykáltak, hogy kormányváltás esetén szociális miniszter lehet a következő Orbán-kormányban. Az, hogy Orbán mindenesetre leült akkoriban tárgyalni Gaskóval, hatalmas fordulatnak számított a korábbiakhoz képest. 2000-ben, az első Orbán-kormány idején Gaskó szervezte ugyanis minden idők leghosszabb folyamatos magyarországi sztrájkját – a 329 órás munkabeszüntetést – a követelések teljesítésével csak akkor függesztették fel, amikor az okozott kár már majdnem elérte a béremelési követelés kétmilliárdos összegét.
A második Orbán-kormány megalakulását követően a munkavállalókat hátrányosan érintő kormányzati tervek (új Munka törvénykönyve, a korengedményes- és korkedvezményes nyugdíj megváltoztatása stb.) miatt a Liga sztrájkot és félpályás útlezárásokat is hirdetett országszerte - igaz, a sztrájkjog szabályainak módosításával az országos munkabeszüntető akciót a bíróságok ellehetetlenítették. Az útlezárások ennek ellenére folytatódtak, mire a kabinet kiegyezni kényszerült: a vasutasok azt követően zárták le a 2007 óta tartó gördülősztrájkujukat, hogy a kormány hároméves részletben ötmilliárdot adott a bérfejlesztésükre, ami Gaskó értelmezése szerint azt jelentette, a kormány teljesítette a MÁV Cargo eladásával kapcsolatos követeléseiket. Orbán amellett, hogy tárgyalt a Ligával a munka törvénykönyvének módosításáról is (a Liga nagy sikernek tekintette, hogy számos pontban puhítani tudta a kormányzati elképzeléseket), a sztrájktörvény módosításával elérte, hogy gyakorlatilag ne lehessen törvényesen munkabeszüntetéseket kezdeményezni.
Gaskó állítólagos ügyeiről már 2008 előtt is folyamatosan jelentek meg cikkek a jobboldali lapokban: így többmilliós jövedelméről, zuglói négyszintes villájáról, a villa ellenére megtartott szolgálati lakásáról, vagy arról, hogy a Medgyessy-kormány idején kamuposztot kapott a MÁV személyzeti főosztályán. (A Gaskó házépítését részletező cikkek miatt indult sajtópert a Magyar Hírlap elveszítette, ami miatt milliós kártéírtést is kellett fizetnie - szerk.) A VDSZSZ új vezetése feljelentést tett Gaskó ellen, miután olyan több millió forint értékű költségelszámolásokat (hotelszámlák, vacsorák, üzemanyag-elszámolások) találtak a könyvelésben, amire nem találtak magyarázatot. Emellett szerintük uniós pályázati pénzek felhasználása sem volt szabályszerű a volt elnök korszakában.
A jövő álmodója: Demján Sándor
Amikor már látszott, hogy Gaskó korábbi érdekérvényesítő ereje megszűnt, a változásokat szintén vesztesként megélő oligarchával, Demján Sándorral, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökével közösen indított népszavazási kezdeményezést a vasárnapi boltbezárás ellen, amit aztán elbuktatott a Nemzeti Választási Bizottság. Pedig Orbánnal korábban Demján is jól együtt tudott működni.
Az egykori Skála-, majd Magyar Hitel Bank-vezér Demján Sándor és Orbán Viktor bimbózó kapcsolatát leginkább az 1996-ban alapított Arcadom Zrt. gyors felfutása jellemezte az első Orbán-kormány idején. Demján Sándor ekkor vált a „nemzet építőjévé”: a kereskedelmi-szolgáltató központok (Pólus Center, Bank Center, Westen City Center) felhúzását követően a piacra lépő nagyvállalkozó cége építhette meg a Nemzeti Színházat, majd a Művészetek Palotáját. Az ingatlanfejlesztésből milliárdossá váló Demján nem mellesleg jó alkukat is kötött: a Müpa magánberuházásként épült ugyan meg, de azzal a megállapodással, hogy a tömböt az állam részletekben megvásárolja, a Lágymányosi híd tövében pedig Demján egyik cége további 11 expotelekhez is hozzájutott. Orbánnal az is összekötötte, hogy mindketten nagy focirajongók.
Demján, mint a VOSZ elnöke, még a szocialista kormányzás idején az egyik kezdeményezője volt a Reformszövetségnek, amely az ország társadalmi-gazdasági bajaira kívánt olyan szakértői választ adni, amihez szélesebb politikai támogatást lehetett volna megnyerni. Orbán akkor azt mondta, hogy a Reformszövetség javaslatai egyáltalán nem illeszkednek a pártja programjába, és akkor hangzott el az az állítása is, miszerint az új gazdasági rendszerben a pénzintézeteknek legalább az ötven százaléka magyarországi központtal kell, hogy rendelkezzen. Mindez a második és harmadik Orbán-kormány idején vált realitássá.
Demjánt túlzás lenne túlzott jobboldali szimpátiával vádolni, ha kellett, épp úgy jóban tudott lenni Kádárral és Gyurcsánnyal, mint Orbánnal. Utóbbival akkor szakított látványosan, amikor az belegázolt az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) elnöki tisztét is betöltő üzletember érdekeltségébe azzal, hogy rohamtempóban államosították a Takarékbankot.
Ezután Demján felháborodott levelet írt Orbánnak, egy sajtótájékoztatón pedig azt mondta: „Nagy baj van abban az országban, ahol a lopást a törvény rangjára emelik”. Később az államot is beperelte az ügy miatt, kevés sikerrel. Demjánon innentől kezdve átnéztek, ő pedig a népszavazási kezdeményezéssel és menekültgyerekeknek adott 1 millió euróval kezdett gyenge ellentámadásba. A vasárnapi boltzár miatt új adókkal riogató Demján májusban kénytelen volt komolyan magánvagyonához nyúlni a felszámolás alatt levő Arcadom miatt, az viszont az év üzletének számított, hogy eladta a birodalma ékköve, a TriGranit portfóliója jelentős részét egy amerikai kockázatkezelőnek.
Fehér tenyér: Éger István
„Ott fogunk betartani nekik, ahol tudunk” – a Magyar Orvosi Kamarát (MOK) 2003 óta vezető Éger István ilyen elszántsággal vette fel a harcot a Medgyessy-, Gyurcsány-kormányok egészségügyi átalakításaival szemben. Éger lázasan fúrta a liberális elképzeléseket (több biztosító, vizitdíj stb.): törvényjavaslatot írt, tüntetést szervezett, ellen-egészségügyi fórumot hozott létre. Nem csoda, hogy rögtön megvádolták, titkon egészségügyi miniszter szeretne lenni, amiről ő maga is megengedően írt a kisalfold.hu csetszobájában.
Nemhogy nem lett miniszter, minisztérium sem lett az új kormánystruktúrában, csak egy egészségügyi államtitkárság. Ha mást nem, legalább a törvényalkotásban egyetértési joggal rendelkező, erős kamara létrehozását szerette volna kiharcolni, de ez is naivitás volt. Amit el tudott érni, hogy 2011-től ismét visszaállt a Gyurcsány-kormány által 2006-ban eltörölt kötelező kamarai tagság, de csak véleményezési jogkörrel.
2010 után Éger aztán nem is állt le, tovább kritizálta a forráshiányt, a bérek rendezésének elmaradását, az életpályamodell torz bevezetését, amikor egy rezidens többet keresett, mint az őt oktató orvos. De az orvoselvándorlás megállítására kitalált röghöz kötést (az orvosok több pénzért cserébe vállalnák, hogy nem mennek külföldre dolgozni, és nem fogadnak el hálapénzt) sem tartotta hatékony és jó eszköznek.
Ezután több támadás is érte Égert: nagy nehezen kiderült, kamaraelnöki fizetése több mint havi 1 millió forint, majd 2014-ben a MOK felügyelőbizottsága is lemondott, mivel állításuk szerint az elnökség nem engedte feltárni az általuk feltárt gazdálkodási szabálytalanságokat. Ma már egy kiábrándult, csalódott, olykor tán még cinikusnak is mondható Éger Istvánt látunk, aki a partvonalról kiabál egyre hangosabban a kormányzati intézkedések és elképzelések láttán. A 2016-os költségvetés vonatkozó számai „kiábrándítóak”, nincs érdemi bérfejlesztés, ami pénz jön, az zömében EU-s támogatás, és új épületeket-felszerelést hozott, de a működtetők bére nincs megoldva. Olyannyira, hogy az ATV-ben már arról beszélt Kálmán Olgának: „nem az átalakításon, a fennmaradáson kell gondolkodni”.
A belső ellenálló: Illés Zoltán
Sokáig, ha a Fidesz és a környezetvédelem szóba került, mindenkinek a 19-es párttagkönyv tulajdonosa jutott az eszébe, aki hosszú évtizedekre visszamenőleg elhivatott környezettudatos aktivista volt. De Illésre gyakorlatilag leginkább akkor volt szüksége pártjának, amikor a választások előtt hatni kellett a szavazókra. Az Orbán által mindig is balos témának számító környezetvédelem párton belüli képviselője 2014 nyarán távozott, miután kiderült, megszűnik a környezetvédelmi államtitkári posztja – Szijjártó Péter egy dél-afrikai nagyköveti poszt felajánlásával még meg is alázta a politikust.
Illés már az első Orbán-kormány (1998-2002) idején is csak a másodhegedűsi szerepig jutott: először Pepó Pál, majd Túri-Kovács Béla államtitkára lett. Már akkor is botrányos személycserék jellemezték az akkor még kisgazda minisztériumot. Ez azonban csak fokozódott, amikor a szakterület első embere lett: régóta a helyükön lévő, sokszor nemzetközi tekintélynek örvendő szakembereket távolított el, legtöbbször indoklás nélkül, mert, ahogy ő maga mondta: „…hála istennek a törvény úgy szól, hogy nem kell indokolni semmit sem”.
Illés harcos környezetvédő megint csak az után lett, ahogy kikerült a kormányból: leváltása után kritizálta a napelemekre kirótt termékdíjat, Pak II.-t és a római-parti mobilgátat. Így azóta ellenzéki médiumok kedvelt riportalanya lett.
A keményfejű: Szász Károly
Szász Károlyt az első Orbán-kormány nevezte ki 2000-ben a megújult bankfelügyelet (PSZÁF) élére. A Medgyessy-kormány arra hivatkozva, hogy nem pártatlan, a kezdetektől fogva össztűz alatt tartotta a hivatalt. Kapott hideget-meleget a Magyar Fejlesztési Bank átvilágításának elmaradásáért, de nagy erőkkel vizsgálta a működését Keller László „üvegzsebügyi” államtitkár és a Kehi is, egyebek mellett egyes külsős beszállítói szerződéseket (pl. Defend Kft.) és a bankfelügyeleti magas juttatásokat is kifogásolva. Szász ezt mind úgy vette, hogy politikai támadás alatt van, valamint hogy azért támadják, mert a korábbi bankfelügyelettel szemben az általa vezetett szervezet nagyon is komolyan vette a munkáját, és sok bírságot osztott ki.
Amikor a Pannonplast-ügyben folytatott felügyeleti vizsgálat közben Szász Károlyt 2003-ban ismeretlenek megverik, a PSZÁF elnöke a kórházi ágyán politikai támadásról beszél. Szász úgy kerül be a történelembe, mint aki leginkább hozzájárult a 2000-es évek legnagyobb csalási ügyének, a brókerbotránynak a leleplezéséhez. Az akkor ellenzékben lévő Fidesznek pedig igencsak jól jött, hogy a Kulcsár-ügyet a közvélemény inkább az MSZP-hez kötötte. Orbánék hálája nem is maradt el: Szászt 2010-ben újra a felügyelet vezetőjévé tette a Fidesz, és a PSZÁF megszüntetéséig – 2013-ban beolvadt a Magyar Nemzeti Bankba – annak vezetője is maradt. Szász nem szeretett volna Matolcsy György alatt dolgozni: közös megegyezéssel távozott, később a SOTE kancellárja lett, a munkáját idén magas rangú állami kitüntetéssel jutalmazta a második Orbán-kormány. Egyesek szerint a pártérdekek miatt Orbán ejtette Szászt, mások szerint kész szerencse, hogy a Buda-Cashnél történtekkel már nem kell foglalkoznia.
A fantaszta: Doubravszky György
Doubravszky György 2011 októberében tűnt fel ötletgazdaként a devizahiteleseket tömörítő Hiteltársulás civil fórum élén. A társulás célja az lett volna, hogy kedvező forinthiteleket harcoljanak ki a devizakárosultak, akik így kifizethetik a végtörlesztésüket. A motivációs sikerkalauzokban utazó Bagolyvár könyvkiadót vezető Doubravszky azzal sétált be az akkori illetékes miniszterhez, Matolcsy Györgyhöz, hogy egy állami és civil vegyes tulajdonú bankot kellene létrehozni, ami aztán kedvező hitelt nyújtana a devizásoknak.
Matolcsynak az ötlet és Doubravszky is nagyon megtetszett: míg a webbank.hu egy cégbejegyzésnél megállt, Doubravszkyból 2012 decemberében pénzügyi biztost csinált a nemzetgazdasági miniszter. 2013 októberében a Matolcsyt követő Varga Mihály megszüntette az új ombudsmani posztot, Doubravszkyt azonban vitte magával patrónusa az MNB-hez: ő lett a Fogyasztóvédelmi Központ vezetője, de csak 2014 februárjáig. Doubravszkyval feltehetően csak azért állt szóba a Fidesz, hogy a hangulatot ne az utcán keltse. De ahogy megtehette, máris megszabadult tőle. „Ha úgysincs esély arra, hogy befolyásoljam a közügyeket, akkor egyszerűbb, ha hátat fordítok nekik” – írta nem sokkal ezek után Doubravszky, aki visszahúzódott saját MLM-rendszereket, szkítákat, „magyaros észjárást” ötvöző világába, és inkább vállalkozásaira helyezi a hangsúlyt: a NAV-eljárás alatt álló Bagolyvár Kft. évek óta veszteséges, más cégei pedig végelszámolás alatt vannak.
| Ki maradt ki? |
| A sorba bevehetnénk még Töröcskei Istvánt, a 2001-ben tartós bérletbe juttatott piszkos tizenkettő egyik kedvezményezettjét, a korábbi jobboldali médiabirodalom (Hír Tv, Lánchíd Rádió) egyik finanszírozóját, aki állami hivatali pozícióban is kipróbálhatta magát (az első Orbán-kormány alatt a Magyar Export-Biztosító Zrt. elnökeként, 2010 után az Állami Adósság-kezelő Központ vezetőjeként.) Csak azért nem írtunk róla részletesen, mert ő is Simicska-ember, illetve bukása részben az általa alapított, milliárdos adóssághegyet maga után hagyó Széchenyi Bank felszámolásával függ össze. De ugyanígy írhattunk volna Nagy Elekről is, aki az első Orbán-kormány idején még a nemzeti bajnoknak kitalált Vegyépszer-csoportot vezette. Jelenleg pedig kisebb cégeket igazgat, illetve nemrég vette meg a gyalui várkastélyt. Hol van már Fellegi Tamás, a második Orbán-kormány fejlesztési minisztere, akitől már az egyesült államokbeli diaszpórának szánt propagandamunkát, Magyarország barátainak a megszervezését is elvették? Vagy Faragó Csaba, az ÁPV Rt. egykori, Fideszhez kötődő elnöke, akiről legutóbb akkor lehetett hallani, amikor szingapúri nagykövetnek nevezték ki. |
