A déli határon felépített kerítést nem említi Szabó Marcell, de felhívja a figyelmet, hogy a földikutya eltűnésének fő oka élőhelyeinek átalakulása a gépesített mezőgazdasági művelés, illetve a legelők elvadulása folytán, és hogy az alaptörvény értelmében az államnak és mindenkinek kötelessége a honos növény- és állatfajok védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.
A Kárpát-medencében őshonos, mára a kihalás szélére került délvidéki földikutya-populáció megóvására hívta fel a figyelmet Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes pénteken az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában.
A tájékoztatás szerint délvidéki földikutya - néhány szerbiai példánya mellett - csak Magyarországon található, így a faj fennmaradása kizárólag Magyarországon biztosítható. Az alaptörvény értelmében az államnak és mindenkinek kötelessége a honos növény- és állatfajok védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése - írta Szabó Marcel.
Az ombudsmanhelyettes javasolja a délvidéki földikutya különlegesen értékes bajai populációja élőhelyének védelem alá helyezését, tudományos földikutya-rezervátum létrehozását, valamint ismeretterjesztő központ felállítását Baján, és a faj hungarikummá minősítését.
A földikutya eltűnésének fő oka élőhelyeinek átalakulása a gépesített mezőgazdasági művelés, illetve a legelők elvadulása folytán. Fennmaradását leginkább a gyepterületek megőrzése, a kisebb élőhely-foltok összekötése, és a legeltetéses gyepgazdálkodás szolgálja a délvidéki földikutya élőhelyein.
A délvidéki földikutya a genetikai vizsgálatok szerint önálló állatfaj, amely csaknem kétmillió évvel ezelőtt alakult ki a Kárpát-medencében - áll az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának tájékoztatásában.
A hvg.hu még júniusban írt arról, hogy akadályozhatja a vadállomány szabad mozgását, valamint védett élőhelyeket vág ketté a szerb határra akkor még csak tervezett kerítés, ami egyúttal a több évtizedes szerb-magyar természetvédelmi együttműködésnek a végét is jelentheti.
