A szírek békés, szorgos, alkalmazkodó emberek, nem terroristák, vélekedik az a bicskei orvos, aki hetekig segített a Keleti pályaudvaron, és ott volt azon az eltérített vonaton, amelynek Hegyeshalom helyett Bicskén volt a végállomása. Az 1981 óta nálunk élő, magyarul tökéletesen beszélő dr. Bourgla Ossamah a hvg.hu-nak beszélt arról is, hogy milyenek általában a szírek, és mit veszítünk az össznépi bizalmatlanság és pánik folytán.
Bourgla Ossamah egyike azon szír származású magyaroknak, akik évtizedek óta köztünk élnek, dolgoznak. A Bicskén praktizáló háziorvos 2008 óta az önkormányzat képviselő-testületének tagja, az MSZP színeiben választották be - olyasvalaki, aki agilitása folytán akár országos politikai karriert is befuthatna, neve mégis csak a szűk környezetében ismert.
Bourgla 1981-ben jött hozzánk ösztöndíjasként, letelepedett, megnősült, de sosem szakította meg a kapcsolatot az otthon maradottakkal, rendszeresen látogatta kinti rokonait. A szír polgárháború 2011-es kitörése óta egyszer ment haza Szíriába: egy menekülttáborban segédkezett orvosként, ahol földönfutó szírek ezrei tengődtek. Valamikor a Charlie Hebdo-merénylet után kezdte figyelni a magyarországi menekültügyi kommunikációt, amikor a kormány rákezdett a menekültellenes retorikára, melyen aztán fokozatosan tekerte fel a kapcsolót. Ekkoriban az orvos a felvilágosító munkát látta megfelelőnek: előadásokat tartott az ISIS-ről, hogy lássák az emberek, ki az igazi terrorista, ki az áldozat.
Akkor sem ült tétlenül, amikor kitört a menekültválság – járt ki segíteni a Keletibe, és ott volt az ominózus bicskei vonaton, amin az eltérített, becsapott, dühös és elkeseredett menekültek ültek. Meglátása szerint 40 százalékuk volt szír, a többi afgán és egyéb származású. Bourgla segített, tolmácsolt, amíg lehetett. Csakhogy miután a menekültek kérésére közölte a rendőrséggel, hogy az első kocsiban sebesültek vannak, a hatóság úgy döntött, műveleti területté nyilvánítja a vonatot, és neki is távoznia kellett.
A Keletiben rengeteg menekülttel és elképesztő sorsokkal találkozott – érkezett például egy törött lábú biológus, aki semmi esetre sem akart magyar kórházba menni, mert attól félt, a gyógyulás miatt itt ragad szeptember 15. után is, és nem hagyhatja el az országot. Végül sikerült eljuttatni Ausztriába. Ma már be se jutna Magyarországra.
Kiszűrhetőek az álszírek
Mióta Angela Merkel kinyilvánította, hogy nem küldik vissza azokat a szíreket, akik Németországban adják be a menekültkérelmüket, rengetegen próbáltak „felülni a szír vonatra”, azaz azt hazudni a hatóságoknak, hogy szírek. De vajon meg lehet-e állapítani valakiről a beszéde alapján, hogy Szíriából érkezett-e? Bourgla szerint nagyjából igen: bizonyos regionális dialektusok alapján beazonosítható, ki érkezik Szíriából és a környező vidékekről (amely ma háborús övezetnek tekinthető), illetve ki próbálja Egyiptomból, Marokkóból vagy más, távolabbi arab országokból érkezve szírnek kiadni magát. Bourgla a saját tapasztalatai alapján 10-20 százalékra becsülte az „álszírek” arányát, akik eljuthattak Németországba is.
Arról már a hvg.hu is sokszor írt, hogy jellemzően a képzettebbek, diplomások jönnek hozzánk, mégpedig egy olyan világias országból, mint Szíria. Ők, akárcsak egy magyar középosztálybeli család, hozzászoktak a jobb élethez, és ezt szeretnék biztosítani a családjuknak is. Négy éve tart az országukban az öldöklés: ezek az emberek háborús övezetből menekülnek, és alkalmazkodtak a körülményekhez, ameddig tudtak, de most már nem bírták tovább. A szírek egyébként hagyományosan jó alkalmazkodók, mondja Bourgla: a társadalom szorgos és hasznos tagjaivá váltak Szaúd-Arábiától és Kuvaittól kezdve (ahol sok százezren élnek) egészen Brazíliáig vagy Argentínáig. Utóbbi országnak szír származású futballkapusa, sőt államelnöke (Carlos Menem) is volt. A szírek alkalmazkodását mutatja, hogy a kegyetlen Aszad-rezsimet 1970 óta elviselték, és biztos sokak szisszennek most fel, de Bourgla azt is kijelenti „én terrorista szírrel még nem találkoztam”.
Az ide érkezők körében a nemzetiség és vallás terén is teljesen vegyes a kép, jönnek a nemrég még Bassár el-Aszad elnök pártján állt drúzok, keresztények (akik semmi különleges bánásmódra nem számíthattak, ellentétben a Balog Zoltán által említett, kimentett és letelepített szír keresztényekkel, akik kapcsán egyre zavarosabb a kép), de az autópályás gyalogmenetben Bourgla találkozott alavitákkal is – Aszad elnök is ennek a viszonylag zárt iszlám kisebbségnek a tagja. A szegényebbek nem jönnek, „ők tudják, hogy csak magukra számíthatnak”, erősíti meg Bourgla az Index riportjában tapasztaltakat, ők a törökországi, jordániai, libanoni menekülttáborokban tengetik majd életüket ezután is.
Az persze kérdés lehet, hogy egy szír menekült jogosan támaszt-e elvárásokat Európával szemben, adott esetben válogathat-e, hogy hová telepíthetik őket. „De semmit nem segíteni nekik” nem lehet, mondja a bicskei orvos.
Nem félni kellene tőlük
Jobban járna mindenki, ha az állam nem próbálná a menekültek ellen hangolni a közvéleményt - mondja Bourgla. Csak egy példa a menekültek démonizálására és kriminalizálására, amire az orvos a sajtóban is próbálta felhívni a figyelmet: a különböző menekültek terrorszervezetek tagjaiként, szimpatizánsaként való beazonosítása. Az ezekre szakosodott oldalak rendre aszadista propagandát folytató csoportokhoz tartoznak, a leleplezések pedig szimpla besározások, melyek aztán végigfutnak az interneten, és úgy rögzülnek, hogy "na, ez az 'áldozat' is valójában egy dzsihádista". A László Petra által felrúgott, gyerekét védelmező férfiról is "kimutatták", hogy terrorszervezetek szimpatizánsa, miközben más hírek szerint épphogy az Aszad-rezsim záratta börtönbe.
Magyarország, ha kicsit konstruktívabban és befogadóbbá állna a kérdéshez, és nem a terrortámadásoktól és egzotikus betegségektől félne, sok-sok dolgos és szorgos állampolgárt nyerhetne a menekültválsággal. Egy olyan országban, ahol a demográfiai mutatók (az alacsony születési mellett az egyre jelentősebb elvándrolás) előrevetítik a jelenlegi nyugdíjendszer finanszírozhatatlanságát, ez több mint felelőtlenség.
Ami az itt élő szíreket illeti: Bourgla szerint, ha az állam igényt tartana az itt élő szír származású magyarok segítségére, akár csak a tolmácsolásban, sokkal kevesebb félre- vagy alulinformált, embercsempészek által becsapott, kifosztott menekült utazott volna el Magyarországról. Bourgla maga is többször felajánlotta a segítségét a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a bicskei menekülttáborban, ám nem találkozott túl konstruktív hozzáállással – végül embercsempész-ügyekben a rendőrség vette igénybe a segítségét.
