Itthon MLF 2015. szeptember. 02. 15:20

Lőhet-e a magyar katona a kerítést átvágó bevándorlóra?

Tudnak-e tömeget oszlatni a katonák, képesek lesznek-e higgadtan kezelni a feszült helyzetet? Mikor használhatnak éles lőszert, és mikor csak gumilövedéket? A magyar honvédség az egyik legnagyobb bevetésére készül, a hvg.hu pedig összegyűjtötte, hogy milyen szabályok kötik a háborús övezeteket is megjárt, sokat látott katonák kezét.

Fognak-e lőni a menekültekre a katonák, vagy tilos lesz az éles lőszer használata? – talán ez a kérdés foglalkoztatja a közvéleményt a leginkább, amióta kiderült, hogy a Fidesz a honvédeket is bevetné a déli határszakasz védelmében a migrációs hullám megfékezésére.

A Jobbik erre vonatkozó javaslatával egy időben, múlt hét szerdán jelentette be az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke, Németh Szilárd, hogy a hadsereget a kerítés építésén túl is munkára fognák a szerb-magyar határon.

Mi lesz a honvédek küldetése?

A parlament elé került kormánypárti törvénytervezet szerint a kabinet válsághelyzetet hirdetne a határnál, majd bevetné a katonákat, akik

  • kisegítik a rendőröket a tömeges bevándorlás kezelésében, együtt járőröznek velük
  • lezárhatják és biztosítják a helyszínt
  • autókat állíthatnak meg
  • fegyveresen őrzik a hadsereg objektumait és létesítményeit
  • részt vehetnek a tömegoszlatásban
  • s bár a törvény nem fogalmaz elég világosan, utal arra is, hogy részt vehetnek az illegális határátlépők, szökevények elfogásában (a tervezet engedélyezné az „elfogó háló” használatát).

Ezt Hende Csaba honvédelmi miniszter keddi parlamenti meghallgatásán még ezekkel a feladatokkal egészítette ki:

  • logisztikai,
  • egészségügyi,
  • katonai rendészeti feladatok
  • drónok bevetése
  • a migránsok nyilvántartásba vétele.

Milyen fegyvert használhatnak?

Arra a kérdésre, hogy lőhetnek-e a katonák, a tervezet alapján nehéz pontos választ adni. A honvédek bizonyos feladatokat jelenleg is fegyverrel, másokat – például az árvízi védekezést – csakis fegyver nélkül látnak el. Ebben a tevékenységüket szabályozó 2011-es törvény határozottan fogalmaz tételesen felsorolva a különböző feladatokat.

A Fidesz most úgy módosítaná a honvédelmi törvényt, hogy „a tömeges méretű migráció kezelését” azon feladatok közé illesztené, melyet „a katonák fegyverhasználati joggal láthatnak el”. Tehát adott volt egy olyan lehetőség is a honvédelmi törvényben, hogy a katonák új, határvédelmi feladatát a fegyver nélkül teljesítendő funkciói közé illesszék, mégsem ezt a megoldást választották a tervezet kormánypárti szövegezői. Bár fideszes források cáfolták, hogy ezzel a Jobbiknak tennének engedményt, tény, hogy a kormánypártnak már nincs kétharmada a parlamentben, így rászorulnak az ellenzék támogatására a szavazásnál. A Jobbik pedig jelezte, kész kisegíteni a Fideszt, de csakis akkor, ha a kormánypárt támogatja azt a múlt csütörtökön beterjesztett javaslatukat, melyben szintén fegyverhasználatot írnának elő.

Ugyanakkor a kormánypárt javaslata leszögezi: akármilyen kényszerítő eszközt vetnek be majd a honvédek, úgy kell eljárniuk, hogy a fegyver „ne irányuljon az emberi élet kioltására”. Fel is sorolja a gumilövedéket, a pirotechnikai eszközt, a könnygázgránátot és az elfogóhálót, mint olyan eszközöket, melyeket a lőfegyverek helyett használhatnak. Egyébként ebben a honvédek egy része felkészültebb lesz, mint azok a próbaidős végzős rendészeti szakközépiskolások, akiket a belügy küld a határvadász századok részeként a határra. Ugyanis a katonákat – a külföldi missziókra, például az afganisztáni vagy a koszovói bevetésre is készülve – kiképezték tömegoszlatásra. Ám ez nem zárja ki, hogy nagyon kivételes helyzetben mégis elsüljön egy karabély.

Kerülhet-e éles lőszer a csőbe?

A törvénytervezet egy esetben kivételt tesz, és engedélyezi az éles lőszert: ha olyan súlyos esetet, támadást észlelnek a bevetésen lévő katonák, amely az ő testi épségüket, életüket vagy vagy bárki másét veszélyeztetik. Ebben az esetben alkalmazhatnak olyan „eszközt” is, amely „az emberi élet kioltására” is képes. Egy példával illusztrálva: ha azt látja, hogy a vele járőröző rendőrt leteperte a földre egy illegális határátlépő késsel a kezében.

Ráadásul a katonák dolga lesz a honvédségi objektumok (a saját táboruk, járműveik stb.) védelme is a válságövezetben, amit fegyverrel látnak el. Márpedig a honvédségi törvény szerint akár lőhetnek is, ha ezeket valaki veszélyezteti.

Kerítést építő honvédek

„Az 1990-es évek közepén történt egy tragikus eset Pécsen. Egy honvéd egy lőszerraktárt őrzött, amikor az éjszaka leple alatt egy kerítéshez közeledő alakot vett észre. Felszólította, hogy térjen ki, leadott egy figyelmezető lövést, de az alak csak nem adta fel. Külön probléma volt, hogy a kerítés lyukas volt, át lehetett rajta törni, így a honvéd rászánta magát a lövésre, súlyosan megsebesítve az embert. Utólag derült ki, hogy a áldozat egy értelmi fogyatékos férfi volt, aki később bele is halt a sérüléseibe” – elevenített fel egy esetet Kovács Gyula nyugalmazott katona annak bemutatására, mikor használhatnak lőfegyvert a katonák, és ennek milyen kockázatai vannak.

A jogszabály leszögezi, ha már muszáj fegyvert használni, akkor így járjon el a katona:

  • előbb jön a felszólítás: álljon meg, térjen ki a „célszemély”
  • ha módja van rá, próbáljon segítséget kérni a honvéd
  • fegyver helyett próbáljon más kényszerítő eszközt használni, esetleg teperje le
  • jelezze: „állj vagy lövök!”
  • adjon le figyelmeztető lövést.

Lőhetnek-e a kerítést átvágó bevándorlókra?

Bár a drótakadályt – közmunkások közreműködésével – a honvédek telepítették, az államhatárról szóló törvény szerint az nem a hadsereg, hanem a rendőrség tulajdona. Nem katonai, hanem nemzetbiztonsági célú létesítmény, azaz a jogszabályok szerint nem a katonaság dolga ezt fegyveresen védeni – szemben például egy lőszerraktárral. De a pontos részleteket nem az elfogadásra váró törvény, hanem egy kormányrendelet fogja meghatározni, a törvény elfogadása utána a kabinet határozatja meg, hogy a honvédségi létesítményeket hogyan védik majd a katonák.

Hende Csaba miniszter egyébként a keddi parlamenti meghallgatásán igyekezett leszögezni, hogy a honvédek nem fognak lőfegyverrel tömeget oszlatni. Ehhez nem is kell miniszteri ukáz, a honvédelmi törvény ugyanis nem ismer pardont: kifejezetten tiltja lőfegyver használatát „a jogellenesen összegyűlt, vagy fegyvertelenül jogellenes magatartást tanúsító tömeg szétoszlatásánál”.

Tehát nem térnek vissza azok az idők, amikor a „vasfüggönyt” őrző határőrök – akik viszont nem tartoztak már akkor sem a honvédséghez – lelőhették a zöldhatáron menekülőket. Ennek ellenére a honvédség bevetése szokatlan megoldás. Mint arról a múlt héten beszámoltunk, a nyugati demokráciákban kerülik a katonák bevetését az ország határain belül, legfeljebb rendkívüli esetekben – árvíz vagy terrortámadás – segítik ki a rendőrséget. Még a pártállami rendszer idején is külön határőrség vigyázta a határokat, a belügy, és nem a Honvédelmi Minisztérium alá beosztva.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Hirdetés
Minden hír a koronavírus-járványról