A Fővárosi Közgyűlés kedden úgy döntött, támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpia megrendezésére. Egyetlen ellenszavazattal fogadta el a szándéknyilatkozatot a testület. Az ülésen olimpikonok is megjelentek.
25 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, valamint 1 nem szavazattal, amelyet az LMP-s Csárdi Antal adott le, a Fővárosi Közgyűlés kedden úgy döntött, támogatja, hogy Budapest pályázzon a 2024-es olimpia megrendezésére – jelentette tudósítónk a helyszínről.
Az előterjesztést itt olvashatja.
Mint arról beszámoltunk, a közgyűlés elé került megvalósíthatósági tanulmány jelentős haszonnal kecsegtet. A 2024-es budapesti olimpia összesen 2984 milliárd forint többletjövedelmet jelentene, ez áll szemben a világverseny nettó 774 milliárd forintra becsülhető költségével. A dokumentum szerint a Duna-parti Kvassay-zsiliphez tennék az olimpia központját, de vidéki helyszínekkel is számolnak. A terv szerint Magyarország malmára hajtja a vizet, hogy az új alapelvek takarékos olimpiaszervezést írnak elő.
A keddi ülésen olimpikonok is megjelentek, őket Tarlós István főpolgármester köszöntötte. Felolvasta azok névsorát, akik már aláírtak egy budapesti olimpiát támogató szándéknyilatkozatot (Kovács Kokó István, Kovács Ágnes, Berki Krisztián, Kozák Danuta, Gyurta Dániel, Erdei Zsolt, Szilágyi Áron, Kemény Dénes).
Borkai: "Nemzeti olimpia"
Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke azt mondta, ha nincsenek céljai egy városnak, nem tud megújulni és sikeres lenni. Az olimpia megadja a lehetőséget, hogy egy város vágyai teljesüljenek. A Nemzeti Olimpiai Bizottság tavaly decemberben elfogadta az Agenda 2020-at, ezzel vége a drága gigaolimpiáknak, így olyanok is pályázhatnak, akiknek ez korábban nem adatott meg – tette hozzá. "Egy központi városhoz már vidéki települések is csatlakozhatnak, így az egész ország rendezhet nemzeti olimpiát" – fogalmazott.
Fürjes Balázs kormánybiztos az ülésen azt mondta, hogy a kormány még nem tárgyalta az olimpia ügyét, így nincs kialakult kormányzati álláspont. Majd az után alakítják ki álláspontjukat, korábbi döntésüket is figyelembe véve, ha a NOB, a főváros és az Országgyűlés döntött a kérdésről – tette hozzá. Elkészült egy 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmány, amit a többi lehetséges pályázó (Boston, Hamburg és Párizs) még nem tett közzé, Fürjes szerint azért, mert nem akarnak egymásnak muníciót adni, tudják, hogy éles lesz a verseny. 2015 és 2030 között 3000 milliárd forintos bevétellel számolnak tisztán olimpiai bevételekből, miközben a teljes kiadás az időszakban a költségvetés fél százalékát sem haladja meg – tette hozzá Fürjes.
A kormánybiztos a kockázati tényezők között említette a csúszásokat és a határidő-növekedéseket, és az ilyen nagy beruházásoknál mindig megjelenő korrupciót. Ezen szerinte a megfelelő szabályok, az átlátható versenyeztetés és az összefogás segíthet.
Horváth Csaba igennel szavazott
Gy. Németh Erzsébet, a DK politikusa tartózkodott a szavazáson, mert mint mondta, nem tartja alkalmasnak az olimpiára Budapestet, és a jelenlegi gazdasági helyzet sem kedvez a világverseny megrendezésének. Horváth Csaba, az MSZP politikusa viszont igennel szavazott, és ezt azzal indokolta, hogy az olimpia azon kevés alkalmak egyike, "amikor emelkedett hangon beszélhetünk". "Merjünk közösen álmodni" – tette hozzá.
Az LMP-s Csárdi Antal azt a magyarázatot fűzte nem szavazatához, hogy az olimpia ötlete nem életszerű, a megvalósíthatósági tanulmány pedig "propagandisztikus anyag". Szerinte Budapesten most vannak fontosabb fejlesztések is. "Ne borítsuk fel a sorrendet, Budapestnek van így is elég baja" – fogalmazott.
Tarlós István a szavazás előtt szólalt fel. Azt mondta, korábban szkeptikus volt, de most már inkább óvatosan optimista. Szerinte Budapest csak nyertes lehet, és a magyar sportolók is megérdemlik a hazai olimpiát. "2028-ban nem lesz esélyünk, ha 2024-ben európai város nyer" – tette hozzá. Az összefogás a fő szlogen, mondta a főpolgármester, majd arra kért mindenkit, hogy fogadják el a szándéknyilatkozatot.