Ha a magyar menekültügy azzal utasítja majd vissza a menedékkérelmeket, hogy ezekben a szomszédos ország, Szerbia az illetékes, akkor az állam folyamatos jogsértésbe keveri magát, és várhatóan perek sorát bukhatja el. Egyre kínosabb a kormány menekültügyi maszatolása, még akkor is, ha Orbán valójában a német mintát követi.
Nem lehetett tudni pontosan, hogy Orbán Viktor miniszterelnök mire gondolt, amikor a Napi Gazdaság szombati számában a déli határ lezárásáról beszélt. Rogán Antal fideszes frakcióvezető is csak annyit árult el, hogy javaslatot tesznek majd Magyarország déli határának törvényi eszközökkel való lezárására.
Hétfőn ezzel kapcsolatban még kormányzati források sem tudtak az ügyben konkrétumot mondani. Többen arra gondoltak, hogy a megoldás a szerb–magyar határ behőkamerázása lehet, amihez azonban nemcsak eszközök, hanem járművek és emberek kellenek, ráadásul nem is kis létszámban. Megjegyezték, ha megvalósul, a cél leginkább az lehet, hogy másik útvonalra: Horvátország és Szlovénia irányába tereljék az embercsempészetet, hogy a probléma ott jelentkezzen. Aztán kiderült, nem erről van szó.
Kósa Lajos – szintén a Napi Gazdaságnak – kedden közölte, hogy nem vaskerítést vagy bármilyen fizikai határzárat szeretnének, hanem azzal intéznék el a kérdést, hogy Magyarország Szerbiát (újra) biztonságos harmadik országnak tekintené. "Ha valakit fenyegetettség ér abban az országban, ahol lakik, és Szerbiába megy, akkor ott kell menedékjogot kérnie. Szerbiában ugyanis senkinek nem fenyegetik az életét" – mondta a politikus, aki szerint ennek megfelelően, ha valaki Szerbia felől jön Magyarországra, már nem lehet menekült, csak illegális határátlépő. Kósa értelmezése szerint a magyar hatóságok ennek megfelelően mindenféle vizsgálat nélkül visszatoloncolhatják őket Szerbiába, mert Magyarország nem jogosult a menekültkérelmét elbírálni. Az alelnök emlékeztetett: az illegális határátlépők 99 százalékát a magyar határőrizeti szervek elfogják, de a jelenlegi jogszabály szerint nem lehet megakadályozni, hogy Magyarország területére lépjenek.
Biztonságos?
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény értelmében biztonságos harmadik országnak csak olyan állam tekinthető, ahol a menekültkérő életét és a szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási okból vagy nemzeti hovatartozása, valamely társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződés miatt. További feltétel az is, hogy a hozzá forduló kérelmezőt ne utasítsa ki olyan országba, ahol halálbüntetéssel, kínzással vagy más embertelen bánásmóddal veszélyeztethetik. Mindezeket a kötelezettségeket az állam az Alaptörvényben is rögzítette (XIV. cikkely 1-2.). A kritériumok között azonban még az is szerepel, hogy a biztonságos harmadik országnak biztosítania kell a menekültkénti elismerés kérelmezésének lehetőségét, és elismerés esetén a genfi egyezménnyel összhangban álló védelemről kell gondoskodni.
Szerbia hiába uniós tagjelölt ország, jelenleg nem minősül biztonságos harmadik országnak, mert egyáltalán nem működik a menekültügyi intézményrendszer, mutatott rá a hvg.hu-nak Gyulai Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője. "Az ország képtelen érdemben elbírálni a tömegesen beérkező kérelmeket, nincs is rá kormányzati akarat. A több ezer polgárháborús körülmények közül érkező szíriai, afgánvagy afrikai menekült ellenére 2008 óta mindössze egy tucat (!) menedékkérőnek adott védelmet Szerbia. Emellett nincs elég kapacitás a menedékkérők ellátására; se szállást, se élelmet, de még megfelelő papírokat sem kapnak az eljárás idejére." - mondta Gyulai. A programvezető arról is beszélt, hogy Szerbiában nagy a rendőri korrupció: a menekülőket több száz euró fejében sokszor futni hagyják, de előfordul az is, hogy a rendőrök durván bántalmazzák őket vagy erőszakkal veszik el a pénzüket.Ráadásul Szerbia az összes szomszédos országot biztonságosnak tekinti, tehát az oda visszaküldött menedékkérőket simán tovább is küldik majd - bármilyen vizsgálat nélkül – Macedóniába, ahol ugyanannyira nincs működőképes menekültügyi rendszer, mint Szerbiában.
2012-ben a Kúria iránymutatása megerősítette a Magyar Helsinki Bizottság tapasztalatait és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság országjelentésében foglaltakat, miszerint Szerbia nem nyújt biztonságos menedéket a menekülőknek. Az iránymutatásra azt követően volt szükség, hogy a bíróságok előtti menekültügyi eljárásokban eltérő állásponton voltak az illetékes törvényszékek a szerb menekültügyi helyzet megítélésében. Az iránymutatás kimondta, hogy a bíróságoknak hivatalból figyelembe kell venniük az ENSZ országinformációit – az UNHCR viszont továbbra sem tekinti Szerbiát a menekülők számára biztonságos harmadik országnak.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a Bevándorlási Hivatal illetékességi okokra hivatkozva utasít el menedékkérelmet (vagyis, hogy a kérelmet Szerbiában kellett volna benyújtania a menedékkérőnek), akkor ez a határozat elméletben sikerrel támadható meg a bíróságon vagy akár Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. A kormány jogalkotási tervei ugyanakkor – a Helsinki Bizottság információi szerint – szűkíteni fogják a jogorvoslati lehetőségeket, így erősen kérdéses, hogy a bíróságok képesek lesznek-e megakadályozni a jogsértő állami gyakorlatot. Ha a kormány ragaszkodik Szerbia "biztonságossá nyilvánításához", azzal a menedékkérelmek legalább 95 százalékát érdemi vizsgálat nélkül el lehet utasítani, amivel kiüresedne a magyar menekültügyi intézményrendszer – ezzel Magyarország lényegében kiiratkozna az Unió menekültügyi rendszeréből, és súlyos nemzetközi következményekkel is szembesülhetne.
A német minta |
Tavaly tavasszal Németország biztonságos származási országként sorolta be Szerbiát, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát annak érdekében, hogy az onnan érkező menedékkérők könnyebben visszatoloncolhatóak legyenek. Thomas de Maiziére (CDU) belügyminiszter is a hirtelen megugrott kérelmekkel magyarázta a döntést, mint elhangzott a menedékkérők egy harmada 2013-ban ezekből az államokból származott. A döntést élesen kritizálták a Zöldek és több civil szervezet is: a Pro Asyl szerint a tervek téves helyzetismereten és módszertanon alapulnak. Biztonságos származási országnak ugyanis csak olyan tekinthető, amelyről kellő alaposság és források ismerete mellett állítható, hogy politikai üldözés és megalázó, embertelen bánásmód nem fordul elő. A törvényjavaslatot azonban semmilyen ilyen vizsgálat nem támasztotta alá, az ENSZ-nek és más emberi jogi szervezeteknek épp ellentétes tapasztalataik vannak ezekben az országokban. A Német Emberi Jogi Intézet (Deutsches Institut für Menschenrechte) szerint különösen a romák helyzete katasztrofális, ezért ők is tiltakoztak a Bundestagnál és a Bundesratnál a törvény elfogadása miatt. |
A menekülteket be kell engedni
„Szerbia nem minősül harmadik biztonságos országnak, mert nem megfelelő a menekültügyi eljárása" – erősítette meg a Magyar Helsinki Bizottság érvelését a hvg.hu-nak Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, aki szerint hasonló a helyzet például Görögország esetében is. Görögország azért nem felel meg a biztonságos kategóriának – mint azt az Emberi Jogok Európai Bírósága (Strasbourg) és az Európai Unió Bírósága (Luxembourg) is kimondta –, mert mind az eljárása, mind a fogadási feltételek Görögországban "rendszertani hibáktól szenvednek”.
Nagy Boldizsár is hangsúlyozta, a nemzetközi egyezmények alapján a menekülteket be kell engedni az országba. Létezik egy speciális repülőtéri eljárás, amelynek során nyolc napon belül el kell dönteni, hogy a menedékkérő visszaküldhető-e harmadik biztonságos államba. Ez az egy kivétel, amikor az érintettet nem kell beléptetni, de ez is csak bizonyos megkötésekkel érvényes.
A nemzetközi jogász hozzátette, ha Magyarország kerítést akarna emelni a határra, azt is megtehetné, nem kell engedélyt kérnie hozzá az Európai Uniótól. „Ilyen megoldáshoz folyamodtak a görög–török és a bolgár–török határon is” – jegyezte meg. „A lényeg azonban nem ez, hanem az, hogy valóban a legszegényebb és a legnyomorultabb állam vagyunk-e az állandóan hangoztatott gazdasági fejlődés ellenére, hogy rászorulunk-e arra, hogy a biztonságot kereső embereket visszalökjük” – vetette fel Nagy Boldizsár. Szerinte amennyiben fizikai határzár lenne a szerb–magyar határon, akkor sem tehetné meg a magyar hatóság, hogy a kerítésen átkiabáló segítségkérőket nem engedi be. Egyszerűen nem tekintheti a nem biztonságos szomszéd országot illetékesebbnek az ügyükben.
Kerítés? |
Mivel a 174,7 km hosszú szerb–magyar határszakasz (amiből 15,9 km folyami) schengeni külső határnak számít, elvileg gond nélkül le lehet zárni műszaki módszerrel. Egy elektromos jelzőrendszer kiépítése infrakapukkal, jelzőrakétákkal, majd ennek az üzemeltetése olyan hatalmas költséget jelent, hogy ennek aligha van realitása. Bulgária egyébként egy ilyen rendszert kezdett építeni Törökország felé, a Gázai övezetben pedig létezik ilyen – azonban az alatt is átfúrtak, mondta a hvg.hu-nak Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. |
(A cikk megírásában közreműködött Bogár Zsolt, Csikász Brigitta, M. László Ferenc)