Az azóta lemondott felügyelőbizottság, a MOB és az Országgyűlés illetékes szakbizottsága is rendkívül dicsérte korábban a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) munkáját, amely immár hetek óta támadások kereszttüzében áll. A cikksorozatunk szerdán megjelent első részére válaszul ügyvédi levelet már kaptunk, de kérdéseinkre még várjuk a választ, például arra, hogy mit csinál a Környezetvédelmi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottság Deutsch Tamás alelnök vezetésével az MPB kebelén belül.
Évek óta folyamatosan panaszkodtak a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) elnökségi ülésein és közgyűlésein amiatt, hogy mennyire kevés támogatásból kell gazdálkodniuk, mégis telt kamatmentes hitelre a dolgozóknak vagy arra, hogy 1,2 millióért kibéreljék az Iparművészeti Múzeum termeit egy „gálavacsorára” – többek között erről olvashattak a paralimpiai bizottság működéséről szóló cikksorozatunk első részében. A hvg.hu kikérte a Fővárosi Törvényszéktől a MPB hivatalosan nyilvántartott aktáját, amelyben egy sor további érdekességet találtunk a civil szervezet gazdálkodásáról, és sokat megtudhattunk a vezetők hozzáállásáról is.
Szerdai cikkünk megjelenésével egy időben – ahogy ezt abban írtuk is – részletes kérdéssort juttattunk el a paralimpiai bizottságnak a felmerült problémákról, és kikértük azoknak az elnökségi üléseknek a hangfelvételeit is, ahol a Gömöri Zsolt elnök és kollégái hiteleinek végtörlesztéséhez nyújtott vissza nem térítendő támogatásról, illetve kamatmentes hitellehetőségről döntöttek. (A szervezet szabályzatából kiderül az is, hogy jegyzőkönyv és hangfelvétel is készül a nyilvános ülésekről – szerk.) Az első cikk kizárólag a bírósági akta közhiteles adataira épült, a válaszoknak és a hangfelvételeknek egy külön cikket készülünk szentelni.
Kérdeztünk = felesleges munkát adunk az MPB-nek
Csütörtök reggel már egy ügyvédtől érkezett levél „a Magyar Paralimpiai Bizottság képviseletében”, amelyben azt kérték számon, hogy hogyan jelenhetett már meg róluk egy cikk a reagálásukat be sem várva, ezzel ugyanis a hvg.hu „ visszaélésszerűen alkalmazta sajtószabadsághoz való jogát”. (Ismételjük: a cikk kizárólag a bírósági akta közhiteles adataira épült). Ráadásul a keddi cikkünknek „már a címe is felháborító, sértő és valótlan” volt szerintük, mert az 1,2 millióba kerülő gálavacsorán nem a címben szereplő „fejesek” voltak ott, a bizottság itt „köszöntötte a sikeres paralimpia után a sportolókat, tehát a sportolók, edzőik, klubjaik képviselői vettek részt a rendezvényen”.
Gömöriék ügyvédje megkímélt bennünket attól, hogy a sorok közt kelljen olvasni, mint írta, megbízója jogi úton lép fel „minden olyan sajtótermék ellen, amely valótlanságokat közölt a Magyar Paralimpiai Bizottságról, „hiszen nem hagyhatja következmények nélkül a sajtóban folyó rosszindulatú lejáratókampányt”. Természetesen részletesen válaszolnak a felmerült kérdéseinkre, de ezek „komplexitására tekintettel” ez hosszabb időbe telik. Ugyanakkor Gömöriék ügyvédje azt is közölte: kérdéssorunkkal „Megbízóm munkatársait felesleges munkával terhelik, Megbízómnak és munkatársainak nem az a fő feladata, hogy a sajtó sorozatos alaptalan megkereséseire válaszoljon, hanem az, hogy a Magyar Paralimpiai Bizottság feladatait elvégezze”.
Hitelt vettek fel, csak így tudtak működni
Pont a bizottság feladatvégzését szerettük volna megismerni, amikor kikértük a törvényszéktől a szervezet összes nyilvántartott iratát, ezek közt találtuk meg az MPB 2013. májusi közgyűléséről készült jegyzőkönyvet. Ahogy szinte minden egyes ülésen és beszámolóban, Gömöri itt szó szerint azt mondta: a szervezetnek „komoly likviditási gondjai” vannak. Ezt megint arra vezette vissza, hogy nehezen jutnak hozzá az államtól kapott támogatásokhoz. A helyzet annyira rossz, hogy kértek előleget a MOB-tól, mert „csak így tudnak működni”, illetve a bank megnövekedett hitelkerettel lesz a segítségükre. (Ezért is kérdeztünk rá az MPB-nél, hogy pontosan milyen hiteleket vettek fel, miközben a dolgozóknak meg kamatmentes hiteleket nyújtottak – szerk.)
Ami az üléseket illeti, a végignézett 2012–2013-as „határozatok tára” alapján úgy tűnik, ezeken rendszerint egyhangúan, ellenszavazat nélkül bólintottak rá a legkülönfélébb ügyekre. Ezen az ülésen azonban az egyik hozzászóló kötözködni kezdett, hosszan sorolta a problémákat, elsősorban azt, mennyire szűkös minden sportágban a költségvetés. „A diáksportra nem lehet költeni, egyéb helyekre is jóval több pénz kellene”. Az asztaliteniszt emelte ki, ahol nincs elég pénz se versenyekre, se edzőtáborra vagy szakmai programokra, de még az edzők kifizetésére sem. „Az edzők alul vannak fizetve, nem lehet elvárni, hogy hosszú időn keresztül társadalmi munkában végezzék a feladatukat” – fogalmazott.
„Ne oltogassák egymást a Facebookon”
Hozzászólása pontosan megfelelt annak, amiről az elmúlt hetekben megszólaló paralimpikonok többsége beszélt. „A sportolók hónapok óta nem kaptak ösztöndíjat, amit sérelmeznek, ahogy sérelmezik azt is, hogy nincs esélyegyenlőség. Mert a para sportolók nem ugyanazt az ösztöndíjat kapják, mint az épek, és ezen jó lenne változtatni” – mondta. Újra előjött az egyik visszatérő kérdés, ugyanis a 2012-es londoni paralimpia után „a sportolóknak megígérte a felső vezetés”, hogy a jutalmazási keretük csökken ugyan, de ezt tulajdonképpen megkapják, mert hozzáteszik a felkészülésük támogatásához. „Ez nem történt meg, úgy érzik a sportolók, hogy át lettek verve” – jelentette ki egyértelműen, de azt is hozzátette: „a honlapra feltett elnökségi ülések jegyzőkönyve alapján úgy érzik, hogy az új elnökség nem képviseli megfelelően a sportolóikat”.
Erre a jegyzőkönyv szerint Becsey János úszó paralimpikon – akit pár hónappal később megválasztottak az újonnan létrehozott Paralimpikonok Klubja elnökének – védelmébe vette Deutsch Tamás „alelnök urat és az elnök urat”, hiszen "látta a MOB elnökségi ülésein, milyen keményen küzdenek a para sportolók érdekeiért, illetve hogy be tudják tartani az ígéretüket”. „Nem az elnökséggel van a probléma, nem az elnök úr és az elnökség hibája” – jegyezte meg, hiszen a MOB döntött a pénzről. Becsey azon is mérgelődik, miért kell egyáltalán nevesíteni, ki mennyi pénzt kap, ezt sportágon belül „úgyis megbeszélik”. „Inkább arra hívná fel a sportolók figyelmét, hogy ne oltogassák egymást a Facebookon keresztül”, korábban tárgyjutalmak voltak csak, onnan jutottak el a mostani „komoly anyagi és társadalmi elismertséghez” – tette hozzá.
Ha nem tetszik, menjenek az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz
A jegyzőkönyv szerint minderre Gömöri válasza többek közt az volt: „minden sportág fel tudná sorolni, hogy a rendelkezésre álló keret milyen kevés”. „Nem tudunk mit tenni (…), kevés az összeg és minden feladatot nem tudunk maradéktalanul elvégezni és támogatni” – jelentette ki. „A sportolók valóban elégedetlenek” – ismerte el Gömöri, de a jegyzőkönyv szerint egyértelműen zokon vette a kritikát. „Minden sportoló, aki úgy gondolja, hogy nem tudtuk hatékonyan képviselni az érdekeit”, forduljon a MOB-hoz vagy az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, hogy „ezt a méltatlan állapotot magyarázza meg” – mondta.
Deutsch is megszólalt, ő is az állami pénz hiányát hozta fel. Mint mondta, 2002-ben a fogyatékossport támogatása az állami költségvetésben nominálisan meghaladta az 1 milliárd forintot, most nem éri el a félmilliárdot. Ez nincs jól, ez láthatóan egy alulfinanszírozott terület – szólt az alelnök.
Nem tudtak mosakodni a versenyzők: egy akadálymentes szoba van a paralimpiai „centrumban”
Arról előző cikkünkben már írtunk, hogy az egyik külföldi versenyen a parasportolóknak a szűkös anyagi keretek miatt olyan külvárosi motelben kellett megszállniuk, ahonnan akadálymentes busz híján alig tudtak bejutni a nemzetközi verseny helyszínére. A bírósági anyagból az derül ki, hogy a „beszámolókban büszkén emlegetett” egri paralimpiai centrummal is akadnak gondok, ott ugyanis mindössze egy mozgáskorlátozott részére teljesen akadálymentes szoba van. „Ha ezt kinevezzük paralimpiai centrumnak, akkor ez nem elegendő, mert ezeken a versenyeken súlyosan mozgáskorlátozottak is részt vesznek. Például az asztalitenisz-versenyen több sportoló nem tudott önállóan tisztálkodni” – hozta fel az előbbi hozzászóló.
Az egri centrumban valóban csak egy szoba teljesen akadálymentes, de „a többi is gyakorlatilag az” – mondta erre Gömöri elnökként, hozzátéve, hogy „különben sem tudnának más olyan helyszínt mondani, ahol ilyen körülmények vannak”. A hozzászóló sietett is leszögezni, hogy nem az egri versenyt akarta kritizálni, mert a rendezés kitűnő volt, de egy „paralimpiai centrumban” egy ilyen szoba kevés, négy vagy öt ilyen kellene.
Diáksportra 0 forint, működésre 65,5 millió
Az aktában találtuk meg a 2013-as költségvetési tervet, pontosabban egy táblázatot, amely rögzítette, mely feladatra mennyi pénzt szánnak. A két legnagyobb tétel: a szövetség működésére 65,5 millió forint, szinte ugyanannyi, mint amennyi abban az évben a „fő nemzetközi versenyekre” jut. Ehhez képest „gyermek és diáksport feladatokra” 0 forint lett betervezve, ahogy az „integrációs programokra” és speciális szakemberképzésre ugyancsak semmi.
Minden bizonnyal a működési kiadásokhoz tartozik a szervezet munkavállalóinak fizetése: a 2013-as beszámoló szerint az MPB összesen 5 főt és egy részmunkaidős alkalmazottat foglalkoztatott. Ehhez még hozzájön a „szerződéses jogviszonyban” álló könyvelő, könyvvizsgáló, jogász és kommunikációs PR-szakember. Egy elnökségi határozatnak köszönhetően Gömöri 2012-től már „főállású munkaviszonyban” irányította a bizottságot.
Csak viszonyításképpen: a parasportolók és edzőik a számukra elérhető Gerevich-ösztöndíjjal átlagosan 25 ezer forintos juttatásban részesülnek havonta, ami mindenki szerint nagyon alacsony. Létezik még az MPB-n belül a Reménységek Pályázat, az ezt elnyerő sportolók 80-80 ezer forintos támogatásban részesülnek. Csakhogy volt olyan év, amikor a Reménységek Pályázat egész keretösszege volt 1 millió forint.
Eddig is ellenőriztek, az eredmény: minden rendben
Gömöri Zsolt többször hangoztatta – ahogy az a nekünk küldött ügyvédi levélben is visszaköszön –, hogy egy „hazug lejáratókampány” zajlik ellene, a hitelének végtörlesztésére kapott támogatást is szabályosnak tartja, de azért később bejelentette, hogy visszafizeti az összeget. Ezzel együtt pedig felkérte az MPB saját felügyelőbizottságát, hogy tekintse át a szervezet gazdálkodást.
Nos, a szervezet gazdálkodásának áttekintése eddig is feladata volt a felügyelőbizottságnak – és az roppant elégedett is volt Gömöriék működésével. A 2013-as évről készült jelentésükben például megállapítják, hogy a szervezet gazdálkodásával minden a legnagyobb rendben, miután „áttekintették a gazdálkodást, szúrópróbaszerűen ellenőrizték a pénztárakat, a bankot, a ki- és beérkező számlákkal egyetemben”. A felügyelőbizottság „összegző megállapítása”: az MPB elnöksége jól végzi a munkáját, a működés, a gazdálkodás terén hatékony. (Annyit ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a Gömöri által vizsgálódásra felkért testület múlt csütörtökön lemondott, és rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte).
A végignézett anyagok alapján egyértelmű, hogy nemcsak a felügyelőbizottság ellenőrizte – és dicsérte – az MPB munkáját. Az egyik becsatolt 2013-as beszámoló szerint az Országgyűlés Sport- és Turisztikai Bizottságától is érkezett pozitív visszajelzés, mint írják, „működésünket és közzétételi kötelezettségünk példás betartását megdicsérték”.
2014 év elején az MPB felettes szervének tekinthető MOB munkatársai szintén vizsgálódtak, és ők is arra jutottak, hogy a paralimpiai szervezet „szakszerűen, a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően végezte a munkáját”.
Bizottságon belüli bizottságosdi
Az MPB anyagai közt egy nem teljesen világos szervezeti megoldásra is bukkantunk, ezért erre is rákérdeztünk. A paralimpiai bizottságon belül egy sor további bizottság van, például az elnök Gömöri Zsolt vezeti egy 2013-as határozat alapján az Edzői Bizottságot, az alelnök Deutsch Tamás pedig a Környezetvédelmi és Társadalmi Kapcsolatok Bizottságát. Utóbbiba ráadásul még tagokat sem választottak, hanem úgy határoztak, hogy Deutsch a bizottságon belüli bizottság vezetőjeként „mindig adott feladatra kérhet fel szakembereket”.
E bizottságok valószínűleg a paralimpiai bizottság adott feladatra rendelt szervei, mindenesetre részletesen kikértük tevékenységük adatait: egészen pontosan milyen tevékenységet végeznek, milyen gyakran ülnek össze, a tagoknak jár-e bármilyen díjazás, illetve milyen eredményeket tudnak felmutatni az elmúlt évekből. És ha már Deutsch Tamás mindig a konkrét projektekhez választhat szakembereket, arra is várjuk a választ, kiket vont be ilyen módon a parasportolók érdekeiért vívott harcába.
