Az LMP-s pártalapítvány, az Ökopolisz rendezvényét Tölgyessy Péter a magyar válság okainak számbavételével kezdte. Mint ahogy azt már számtalanszor leírta, „Magyarország hallatlanul rosszul teljesített az elmúlt 25 évben”, Szerbia után hazánk teljesítménye volt a leggyengébb. A gazdaságpolitikai elemzések szerint távolabb vagyunk Ausztriától, mint a rendszerváltás idején. Az elemző szerint a lengyelek kedvezőtlenebb helyzetből indultak, de mégis sikerült mostanra felzárkózniuk, megelőzve ezzel minket is. Tölgyessy később is visszatért Lengyelországra, kifejtve: az ő példájuk igazolja egyben azt is, hogy nagyon mélyről is fel lehet emelkedni, így van remény Magyarország számára is.

Tölgyessy úgy látja, a 90-es taxisblokádtól kezdve egyre élesebb ellentét volt a két tábor között, mindkét oldal azt gondolta, hogy a kormányra kerülés érdekében bármit meg lehet tenni. Ezt túlzott polarizációnak lehet nevezni az elemző szerint, aki előadása végén már arról beszélt: ki lehet mondani, hogy Csurka István és Tamás Gáspár Miklós kijelentéseivel vette kezdetét az egész. Mint mondta, Csurka kijelentette, hogy az ellenfelei Kun Béla örökösei, míg TGM azzal adta meg a hangot: ha a jobboldal nyer, Horthy-rendszer jön, mucsa és diktatúra. Tölgyessy úgy látja, huszonöt év után ugyanitt tartunk, csak közben kiderült, hogy sokaknak épp ez kell.

Az elemző kifejtette: ezt a két feladatot próbálta a Fidesz megoldani, kilendíteni az országot a válságból, és lezárni a hideg polgárháborút. A Fidesz úgy gondolta eszerint, hogy vége a száz éve zajló háborúnak, végre szabályos, új honfoglalást lehet csinálni. „Ekkor már megvolt a nagy csalódás a húszéves demokráciában.” Tölgyessy kifejtette: a térségben a magyarok csalódtak a leginkább a kapitalizmusban, míg itt az elfogadottsága 8 százalék körül volt, addig a cseheknél-lengyeleknél 50 százalék felett.

Hallatlanul demokratikusnak hangzott, mondta Tölgyessy, hogy a Fidesz majd teremt egy olyan világot, ami az átlag magyar mezővárosi vállalkozónak tetszik. Emellett hozzájött szerinte az az ezeréves magyar eszme, hogy mi vagyunk a legjobbak, jobban tudjuk, merre kell mennünk, csak valaki mindig elnyom minket. „Egyfelől irigykednek a Nyugatra, de amikor nem sikerül közeledni, daccal, elutasítással válaszolnak.”

Irányított kapitalizmus és korrupció

Tölgyessy úgy látja, klienselven épített magyar kapitalizmusban élünk, a Fidesz irányított gazdaságot hozott, a jó és érdemes magyarok pedig azok lesznek így, akik táboron belül vannak. „Egy eltökélt jobboldali számára önmagában siker, ha egy jobboldalit neveznek ki a Nemzeti Színház élére” – hozott példát később a kultúra területéről, de szerinte így volt ez a XX. században a földosztásokkor is. Emellett az elemző szerint a nagy ellátórendszerektől és a szegényektől vontak el pénzt, kevesebb jutott felsőoktatásra, egészségügyre, kultúrára. Ugyanakkor a költségvetés tartósan egyensúlyba került, bár igen drágán. A „dzsentris túlköltekezés” ugyanis mindig benne volt a magyar kormányokban, de ezt a leginkább a baloldal járatta túl Tölgyessy szerint, például a száznapos programmal. „A hatalom legitimációt akart vásárolni fogyasztás által” – mondta. Most legalább öt évig alatta voltunk az elvárt számoknak – tette hozzá.

Rendszerszerűen benne van az irányított kapitalizmusban a korrupció, efféle rendszerben pedig hősnek kell lennie annak, aki nem korrupt, vélekedett Tölgyessy. „Vitatható működése ellenére” példaként említette itt Kövér Lászlót. Most viszont sorra buknak le a képviselők az elemző szerint, „valakinek a háza kezdett el nőni”. Így nagyon lehet irigynek is lenni az ilyen gyanús módon megszerzett jövedelmekre.

"A csúnya mondja a csúnyának, hogy csúnya"

Tölgyessy már 2010-ben hallotta fideszesek beszélgetéseiben, hogy azt képzelik, bármikor lesöprik a Jobbikot, ha akarják, most azonban már látszik, hogy a Fidesznek nincs is csodafegyvere a Jobbik ellen. Szerinte már csak azért sincs ilyen fegyver, mert nagyon közel van egymáshoz a két párt: ha Orbán Viktor versenyre kel velük, akkor csak még közelebb kerül hozzájuk, és ebben a játszmában az övé a gyengébb pozíció.

A politikai elemző úgy látja, hogy az Orbán Viktor által előszedett halálbüntetés témájából is a Jobbik jött ki jól, hiszen az erről szóló vágyakat ugyan meg tudja fogalmazni a Fidesz, de kiderül, hogy azokat nem tudja teljesíteni. Az pedig továbbra sem derül ki, hogy a Jobbik mit tud teljesíteni. A korrupcióra visszautalva a magyar társadalom Tölgyessy szerint azt hiszi, hogy a Jobbik kormányon nem lenne korrupt párt, miközben szerinte nyilvánvaló, hogy ők is irányított kapitalizmust vinnének, ennek pedig a lényege a klientúraépítés, és annak pedig része a korrupció. Amíg Magyarországon irányított társadalomban gondolkozunk, addig a politika korrupt lesz – jelentette ki Tölgyessy. A Jobbik nagy hiányossága jelenleg a kapcsolatrendszer hiánya, mondja Tölgyessy. Aztán egy olyan példát is hozott, hogy amikor az egyik jobbikos képviselő felszólalt a parlamentben az ukrán helyzetről, akkor olyan volt a beszéd, mintha egyenesen oroszból fordították volna.

A Jobbikkal szembeni reakciókról azt mondta, hogy csak a fasisztázás megy, de ennek annyi értelme van mindössze, mint Simicska gecizős megszólalásainak: "a csúnya mondja a csúnyának, hogy csúnya", nem érnek el vele semmit. A Jobbikról azt is elmondta, hogy a párt édesgyermeke a magyar válságnak, s az tud ellene fellépni, aki a Jobbiknál bölcsebb megoldásokat kínál, de a fiatal generációnak már nem szól sem a baloldal, sem a Fidesz, csak a Jobbik.

A Jobbik a fő ígérgető

Az LMP-t is kritizálta Tölgyessy az egyébként LMP-s alapítvány által szervezett rendezvényen. Azt mondta, hogy korszakváltó ötletre volna szükség a részükről, de ennek nyoma sem látszik. A harcos antikapitalizmus pedig nem lehet ilyen, mondta. Szerinte ugyanis az LMP-nek tudnia kellene, hogy a kapitalista rendszer alapjait nem szabadna támadnia, mert csak kapitalizmusban vannak erős zöld pártok. Az LMP kapitalizmusellenes megszólalásai esetében egy ínyenc még látja a különbséget az LMP és a Jobbik megszólalásai között, de az átlagpolgár már kevésbé – véli Tölgyessy.

A baloldalról azt mondta az elemző, hogy a PM sokszor olyan dolgokat fogalmaz meg, mintha egy nagyon fejlett országnak politizálna, miközben az ország valódi helyzetére kellene reagálniuk. A magyar baloldal egyébként is mindig felülről szerezte meg a hatalmat és felülről politizált – mondta, és szerinte éppen azért is sikeres a Jobbik, mert alulról építkezik, és a legkevésbé vezérelvű.

Tölgyessy egyébként azt mondja, hogy Jobbik programját elolvasva úgy látja, ők a fő ígérgetők, mert például ígérnek három vízlépcsőt a Dunára, de nem látja, miből lehetne ezt megvalósítani. Arra a jobbikos követelésre, hogy a külföldi cégek itt is fizessenek a dolgozóknak ugyanannyit, mint saját hazájukban, azt mondta: ha itt ugyanannyit lehetne keresni egy német cég alkalmazottjaként, mint odakint, akkor egy német cég sem jönne ide, ugyanúgy, ahogyan a magyarok sem mennénk el Londonba dolgozni ugyanannyi fizetésért, mint amennyit idehaza kapnak.

A magyar társadalom most úgy érzi, hogy eddig mintát követtünk, de most, 25 sikertelen év után kezdhetjük végre a saját utunkat járni. Miközben Tölgyessy szerint az is csak részlegesen volt igaz, hogy mintát követtünk, és erős kétségei vannak, hogy a feltételezett magyar úttal lesz-e három vízlépcső a Dunában.

Még a keretszámokról is Orbán dönt

Ami az Orbán-kormány intézkedéseit illeti, az elemző úgy látja, sosem volt még olyan mértékű a centralizáció, mint most, ennyire közvetlenül szerinte még Rákosi sem központosított. Ez történt a közoktatás, az egészségügy és a közigazgatás esetében. „A Fidesz mindig bürokráciacsökkentésről beszélt, de ennek ellenkezője történt.” Az alul lévők így rettegnek a felelősségtől Tölgyessy szerint, és van, hogy még a keretszámokról is Orbán Viktor dönt.

Aztán az internetadó ötletében szerinte megjelent minden Fidesz-negatívum, miközben Orbán úgy gondolhatta, ez egy jelentéktelen dolog, csupán kiterjesztik a távközlési adót. Az ilyen központosító hatalmakat amúgy is irritálja az internet szabadsága – vélekedett az elemző, aki szerint viszont a miniszterelnök azzal, hogy rögtön visszakozott, kihúzta ellenfelei alól a talajt. Bár korábban elindult egy önszerveződés Tölgyessy szerint, de ez karácsonyra kifulladt, „egyre szánalmasabb tüntetések jöttek”, végül csak néhány tucat ember kiabálta, hogy „Orbán, takarodj!” Eközben a baloldal megújításának kísérlete nem sikerült, az új baloldal pedig egyre kevésbé tűnik létezőnek.

Kérdésre válaszolva az elemző kifejtette: a baloldal most már jó ideje próbál megújulni, a rendszertagadó radikalizmus pedig jobbfelől jelenhetett meg, „ez most már faktum”. A kádári gyökerű baloldal Tölgyessy szerint képtelen volt átalakulni, az LMP pedig beszorult a zöld sarokba, elfogadva az ökopárt szerepét. Egy olyan posztmodern államban, mint Németország, lehetne így is, de itt nem – tette hozzá. Akik pedig kívülről próbálkoztak, a semmibe hulltak – hol van ma például a Milla, tette fel az elemző a kérdést. A térségben egyedül vagyunk Tölgyessy szerint, ahol a kádári gyökerű baloldal még létezik, miközben a fiatalok már oda sem figyelnek a régi baloldalra. „MSZP-s szülők vannak jobbikos gyerekekkel.”

Tragédiába vezetett Kádár kísérlete

A kapitalizmusellenességről is hosszan beszélt az elemző: szerinte például a magyarok úgy viszonyulnak a bankokhoz, mint az amerikai bankrablók, azt hiszik, benn ott vannak a pénzeszsákok, amin ülnek a gonosz tőkések. A kormány így a semmit hódította meg Tölgyessy szerint a bankokkal, amiket ha rosszul kezel, nagy bajok lehetnek még. A kapitalizmusellenesség a sertéshús áfájának csökkentésében is tetten érhető Tölgyessy szerint, ami alkotmányellenes is lehet – mondta. „Irtózatos pofon azoknak, akik más ágazatokban vannak.”

A kádárizmus kapcsán az elemző arról beszélt, hogy valamekkora felzárkózásélménye akkor volt a magyaroknak, így nem érzékelték, hogy „olyan kísérletet próbált ki a magyar társadalom a kommunizmussal, ami tragédiához vezetett”. A XX. században csak ekkor tudtak valamennyire tervezhető-élhető életet kialakítani szerinte az emberek.

Felidézte a rendszerváltás utáni éveket is Tölgyessy, aki szerint a fideszes mitológiában úgy van, hogy ha három héttel később vannak a választások ’94-ben, már be sem jutnak. A rendszerváltás idején Tölgyessy is úgy hitte, hogy lefelé tart az MSZP, de Horn Gyula megcsinálta a gyurcsányi kampányt tíz évvel korábban, Tiborc módjára felpanaszolta a magyarok bajait. „Volt, hogy a nyugdíjasok szabályosan körbeállták és simogatták.” Tölgyessy úgy látja, ezt csinálja ma a Jobbik is, és „nem az van a választókban, hogy de mindezt mégis miből, hanem hogy hurrá!” Az elemző kifejtette: az MDF sem csinált jóformán semmit, de azt várták tőle, hogy rögtön oldja meg az emberek bajait, így fél évvel megválasztása után csalódtak is.