Dezső Tamás dékán felvezetőjében megosztotta a Közel-Kelet szerzett tapasztalatait, ahol több mint egymilliós lélekszámú menekülttábor életébe is betekinthetett Kurdisztánban, a térségbe az Iszlám Állam által elkövetett ókori műkincsrombolás vezette még tavaly ősszel. Szerinte nem lehet megoldásként importálni ezeket az embereket Európába, különben azok a közösségek soha többé nem tudják újjáépíteni tradicionális társadalmukat, ha nem segítjük őket a béke megteremtésében, meglátása szerint a háborús helyzetet és a gazdasági problémákat helyben kell megoldani. A tudósoknak és a politikának is van felelőssége a kérdésben, hogy ezek a közösségek túléljék a krízist.

Szijjártó Péter előadása A magyar külpolitika az új világrendben címmel lett felvezetve az egyetem Biztonságpolitikai Műhelye által, ami elég tágan értelmezhető ahhoz, hogy bármiről beszélhessen a miniszter. Szijjártó élt is a lehetőséggel, így biztonságpolitikai kérdésekről alig esett szó, a miniszter elsősorban saját szakterületéről, a tucatnyi sajtótájékoztatón ismertetett Keleti Nyitás eredményeiről, valamint a közelmúltban elindított Déli Nyitás céljairól beszélt az egyetemi hallgatóságnak.

Kelet már nyitva áll, az oroszokhoz nem megyünk a hátsó kapun

Szijjártó meglátása szerint 2008 óta megváltozott a világrend, de továbbra is változóban van, ezért van különös fontossága a két programnak, így részben pótolni tudják a változó viszonyok miatt kieső exportot más országokon keresztül. Oroszország gazdaságát az elmúlt időszakban számos kihívás érte, ez komoly hatással van Magyarországra is. Az olajárak drámai esése, a rubel árfolyamának megingása, a külföldi tőke bizalomvesztése, a tőkekivonás és az EU szankciói komoly hatással bírnak. Szijjártó szerint ennek ellenére Oroszország továbbra is a világgazdaság fontos szereplője, nem lehet figyelmen kívül hagyni, de nem lehet nyertesként tekinteni rá. Az oroszok felé irányuló magyar export 14 százalékkal csökkent, az EU is vesztett 8 százalékot az oroszokkal való kereskedelem korlátozása miatt, eközben az USA 7 százalékos növekedést ért el az oroszokkal. Az ukrán exportunk is jelentősen csökkent a szomszéd megrogyásával.

MTI / Máthé Zoltán

Minszkben szerdán egy 5 pontos akciótervben állapodott meg a belorusz vezetéssel a miniszter, aminek fontos eleme, hogy a kereskedelmi forgalom tovább növekedjen a két ország között. A hvg.hu kérdésére, miszerint ez alkalmas lehet-e arra, hogy Magyarország kijátssza az orosz és uniós gazdasági embargókat Belorusszián keresztül, Szijjártó úgy reagált, hogy a magyar-orosz együttműködés jól körülírt abban a tekintetben, hogy az EU milyen gazdasági együttműködést engedélyez, ezt más országon keresztül sem kívánják kijátszani.

A miniszter szerint az USA és az EU között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) során sokat nyerhetünk, egy jó megállapodással 0,2-0,3 százalékkal toldhatja meg a GDP növekedésünk. Magyarország egy „közepesen nyitott gazdaságú ország”, ezért alapvetően meghatározza az ország külgazdasági teljesítménye a GDP-t, a külpolitikára ezért eszközként tekint a magyar gazdaság fellendítésére. Azon kritikákra viszont, miszerint az új típusú külpolitika megöli a klasszikus diplomáciát badarságként tekint, legalább annyira számít a klasszikus diplomáciai feladatok hibátlan elvégzése, mint a külgazdaság. A Keleti Nyitást befejezettnek tekinti, mert megnyitották a keleti célországok jelentős részében a kapukat a magyar vállalkozások számára – ezt bővítenék a belorusz kapcsolatokkal.

A Déli Nyitás koncepciójának kidolgozása kapcsán megállapították, hogy az Európai Unió az afrikai és a latin-amerikai térségben az USA, Kína és Oroszország mögé szorult. Ennek okai között szerepel, hogy például Latin-Amerikában a középosztály megerősödése akkor következett be, amikor Európa a saját gazdasági problémáival volt elfoglalva. Pozíciókat vesztettünk a térségben, a 12 nagykövetségből mára mindössze 4 maradt. Latin-Amerikában a stratégiai pozíciókat elsősorban Mexikóban, Brazíliában és Argentínában kívánják megerősíteni. Brazíliával a felsőoktatási együttműködést tartják fontosnak, 1800 diákkal került ösztöndíjas kapcsolatba az ország, ezt szeretnék ápolni és növelni. Afrika esetében három új nagykövetséget és kereskedőházakat nyitnának Etiópiában, Ghánában és Angolában. Afrikában egyelőre igen gyér eredményekkel bír a program, de Szijjártó szerint a kis vállalati sikerekből jönnek majd a nagy eredmények. Ő pozitívumként tekint azokra a már-már komikumba illő, szocialista termelési híreket idéző híranyagokra, hogy több ezer naposcsibét exportáltunk Eritreába.

A menekültkérdés

A menekültkérdést nem Európában, hanem Európán kívül kell megoldani – csatlakozott Dezső Tamás véleményéhez, miszerint még a krízisországban kell kezelni a problémákat, hogy az ottani lakosok ne kényszerüljenek elhagyni házaikat a háború vagy a gazdasági nehézségek miatt. Szerinte nem az a célravezető vita, hogy végül Magyarországon mit kezdünk az menekültekkel. A béke megteremtéséért ezért küldünk katonákat Kurdisztánba, de az afrikai országokkal a mai napig vannak olyan együttműködések, amelyek a demokratikus értékrend és a tapasztalatok átadására irányul. Gazdasági segítséget is nyújtani kell a stabilitás elérése érdekében, mert egy stabilan működő állam tudja kezelni, hogy mi történik a határain –utalt Líbiára és Koszovóra.

A nemzetközi tanulmányok szakról a beszélgetés végén a közönségből érkezett kérdésre úgy reagált, hogy mivel maga is nemzetközi kapcsolatok szakon végzett, így Szijjártó nem tudja cáfolni a szak fontosságát. Meglátása szerint olyan intézményekben érdemes továbbra is képezni ilyen szakembereket, ahol a magas színvonal biztosítva van, az ELTE-ről így vélekedik.