Felelős, öntudatos polgárokat nevelne, vagy hierarchikus szervezetekbe tagolva túlterhelné a fiatalokat az a törvénymódosítás, amely megengedné a 18 év alatti fiatalok polgárőrségbe való belépését? Mennek majd élesben járőrözni, homokzsákot pakolni, vagy csak önkénteskednek a helyi kultúrprogramokon? Egyáltalán van kedvük a tiniknek egyenruhában masírozni és szót fogadni? Polgárőröket és szociológusokat is kérdeztünk a hamarosan akár több ezer fős ifjúpolgárőrségről.
„Egyáltalán nem ördögtől való, hogy így próbálják biztosítani az utánpótlást. A fiatalok ott nyüzsöghetnének, büszkék lennének rá, belenevelődnének” – mondta névtelenséget kérve egy korábbi polgárőrvezető, mikor arról a parlament előtti törvényjavaslatról kérdeztük, amely korlátozott feladatkörökben, de engedélyezné 14 és 18 éves kör közötti, büntetlen előéletű fiatalok részvételét a polgárőrszervezetekben.
Csakhogy szerinte a fideszes, Bíró Márk és Hörcsik Richárd által benyújtott törvényjavaslatban található feladatfelsorolásnak (lásd keretes írásunkat) több pontja is aggályos, sőt, saját többéves tapasztalata alapján akár még veszélyes is lehet, ha ilyen teendőket bíznak tapasztalatlan tizenévesekre.
„A feladatok közt szerepel például az állampolgárok tájékoztatása, kérdés, mit értenek ezen. A mi településünkön például előfordult, hogy elvágták a gázvezetéket, és nekünk kellett a lakosságot értesíteni, hogy hagyják el a házaikat. Ilyenkor határozott fellépés kell, intézkedni, informálni az embereket, nem hiszem, hogy egy 15 éves megoldaná. Az adminisztrációba szintén kétlem, hogy érdemben be tudnának segíteni, olyan jegyzőkönyveket is vezetnünk kell, amit értelmezni sem tudnának. De értem, miért került ez be a feladatok közé, tényleg nagyon megszaporodtak az ilyen jellegű teendők a polgárőrségnél” – magyarázta.
"Csak még egy ember, akire figyelni kell"
A törvénymódosításban szereplő felsorolás szerint a fiatalok segítenének a katasztrófákra való felkészülésben, illetve a katasztrófák elleni védekezésben is, de forrásunk szerint „legfeljebb küldöncként”. „Alapvető kérdés, hogy ki lenne a felelős értük, amikor polgárőrködnek? Mert én ki nem vinném egy katasztrófa helyszínre, ha csak még egy ember, akire vigyázni kell” – mondta korábban helyi szervezetet irányító forrásunk. Szerinte ezek fizikailag is megerőltető munkák, amit egy-egy erősebb 16-18 éves azért biztosan el tudna végezni, de azért a többség nehezen lenne bevethető egy egész napos homokzsákpakolásra árvíz idején. „Már a nagyobb gyakorlataink is egész naposak, nem hiszem, hogy bírnák” – jegyezte meg.
A jogszabálytervezet „dolog ideiglenes elvétele esetén az elvett dolog őrzésében és szállításában” is szerepet szánna az újoncoknak, de forrásunk szerint a gyakorlatban ez is elég nehezen kivitelezhető, ha nincs jogosítványa. „Ha valami lefoglalt dologról van szó, az ráadásul még veszélyes is lehet. Olyan is előfordult, hogy kevés volt a rendőr, és mi polgárőrök mentünk velük együtt éjjel egy helyszínre, ahol elfogtak egy bűnözőt. Csak őriznünk kellett két kijáratot, de egy tizenévest nyilván nem állíthattam volna oda” – mondta.
Mi lenne a feladata az ifjú polgárőröknek? |
- állampolgárok tájékoztatása polgárőri feladatok kapcsán - polgárőri akciókkal kapcsolatos jegyzőkönyvek és más iratok előkészítése - részvétel a katasztrófákra való felkészülésben, a katasztrófák elleni védekezésben és helyreállításban s a polgári védelmi szervezetek tevékenységében - dolog ideiglenes elvétele esetén az elvett dolog őrzése és szállítása - a baleset-megelőzési, az áldozatvédelmi, a közlekedésbiztonsági, állat-, környezet- és természetvédelmi tevékenység támogatása, a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése - az otthonában élő fogyatékos személy védelme, a polgárok és javaik védelme, az állami és önkormányzati vagyon megóvása - a polgárőr egyesület feladataival összefüggő oktatási, kulturális, ismeretterjesztő tevékenység |
„Nem fog ártani nekik, ha rendet, fegyelmet tanulnak”
Ugyanakkor azt jó ötletnek tartja, ha a polgárőr-utánpótlást kisebb feladatokban bevonhatnák, például ők önkénteskednének helyi rendezvényeken. Szerinte minden azon fog múlni, milyen a helyi polgárőrszervezet, hogyan áll a fiatalokhoz: ha sokféle feladatokba bevonják, nevelik, viszik magukkal, akkor lesz értelme a részvételüknek, míg ha „alárendeltként” bánnak velük, akkor hamar elszállhat a lelkesedésük. „Az biztos nem fog ártani nekik, ha fegyelmet, rendet tanulnak, és nem az első munkahelyükön lesz először életükben főnökük. Tapasztalatot szerezhetnek, és érezni fogják, hogy például egy vidéki kisebb településen milyen nagy hatása van az egyenruhának, büszkék lehetnek arra, hogy ők is polgárőrök” – mondta.
„Korábban is voltak fiatalok az egyesületekben, csak 2011-ben ezt a polgárőrségre vonatkozó törvény kizárta a 18 éves korhatár rögzítésével. Azóta számtalan fórumon jutott el hozzánk, mekkora igény lenne erre, a mostani törvénymódosítás pedig megteremti a jogi lehetőségét” – mondta a hvg.hu-nak Zámbó Péter, az Országos Polgárőr Szövetség szakmai alelnöke. Vagyis a „technikailag” fideszes egyéni javaslatként benyújtott törvényjavaslat kidolgozásában maguk a polgárőrök működtek közre, a javaslat „alulról építkezve” formálódott. Ugyanis sokszor az egyesületek közgyűlésein maguk a polgárőrök vetették fel a fiatalok bevonását, például, hogy saját családtagjuk is szívesen csatlakozna. „Van, ahol nemcsak az édesapa, de még az anyuka is polgárőr, és szerették volna, ha a fiúk is velük tarthatna” – mondta. „A közrend, közbiztonság össztársadalmi érdek, miért ne működhetne közre ennek fenntartásában minden állampolgár, a fiatalabbak is, akiket eközben ráadásul jogkövető állampolgárokká nevelünk” – tette fel a kérdést Zámbó.
Nem ők mennek járőrözni
Az ifjú polgárőrök – miután elméleti és gyakorlati felkészítésen estek át – igazolványt kapnak majd, és a polgárőrök foglalkoznak velük, bevonva őket mindenbe, „amire képesek”. Vagyis Zámbó szerint nem kell aggódni amiatt, hogy az ifjú polgárőrök veszélyes feladatokat kapnának, ahogy fogalmazott, „nem ők fognak járőrözni közterületen”. De egy sor olyan feladat van, amiben részt tudnak venni, és ebben már vannak is tapasztalataik, hiszen két éve lehetőségük van a középiskolás diákoknak arra, hogy a kötelező közösségi munkát a polgárőrségben végezzék el. „Időseknek és környezetvédelmi feladatokban segítettek, és részt vettek a kortárs bűnmegelőzésben, vagyis saját kortársaik körében felvilágosító munkát vállaltak. Itt is azt láttuk, hogy sok fiatal kedvet kapott, jöttek volna még, a kötelező óraszámon felül is hozzánk” – mondta.
Ha a törvénymódosítás keresztülmegy, és elindul az ifjú polgárőrök felvétele, a polgárőrség létszáma Zámbó szerint „ugrásszerűen” növekedhet. „A jelenleg valamivel több mint 50 ezres polgárőrség létszáma az elkövetkező években akár 10 ezerrel is nőhet” – mondta. Úgyhogy alig várják, hogy a parlament elfogadja, és hatályba lépjen a jogszabály, miközben már folynak is náluk az előkészületek az ifjak fogadására – annyira, hogy már a nekik szánt megkülönböztető mellényeket is intézik.
A polgárőröket még mindig a rendőrséghez kötjük
A polgárőrség társadalmi megítéléséről ezen a címen 2007-ben végzett kutatást Krémer Ferenc rendészetszociológus a Magyar Rendészettudományi Társaság Társadalomtudományi Tagozatának gondozásában. Arra jutottak, hogy a polgárőrséget az emberek erősen kötik a rendőrséghez, lényegében rendőrségi mellékszervként tekintenek rájuk, illetve attól is függ a polgárőrség megítélése, hogy mennyire alakul ki róluk az a kép, hogy a helyi közösség biztonságát növelik-javítják. „A polgárok elvárásai azonban arra utalnak, hogy a segítés és áldozatvédelem területén fontos szerepet szánnak a polgárőrségnek. A polgárok biztonságérzete annál nagyobb, minél kulturáltabban, együttműködőbben tevékenykednek a polgárőrök.”
Krémer koncepciója, kutatási megfontolásai arról szóltak, hogy a polgárőrséget le kéne választani a rendőrségről, ám épp ellenkezője történt: 2011 óta a helyi szervezeteknek írásbeli együttműködési szerződést kell kötniük a rendőrséggel. Ezzel még jobban összekapcsolódtak az egyenruhás szervvel, ugyanakkor megmaradtak civil szervezetnek, amely önállóságot élvez számos területen. Ugyanakkor számos nyugdíjas rendőr dolgozik polgárőrként, ők nem mindig erősítik a szervezet civil jellegét. Krémer szerint a polgárőrszervezetek között elenyésző számban vannak szélsőséges, leginkább szélsőjobboldali kötődésűek.
Azonban a magyar társadalom előítéletei ugyanúgy jelen vannak a polgárőrök között is. A 50 ezernyi magyar polgárőrt tömörítő szervezeti hálózatban hivatalosan nem lehet jelen ideológia, politikai befolyásolás – a rendészetszociológus szerint ezért lehet pozitív hozadéka a fideszes törvényjavaslatnak, hisz segíthet nevelni segítőkész, közösségi téren felelős, öntudatos polgárokat. Hatókörében amúgy egy polgárőr ugyanolyan jogosítványokkal rendelkezik, mint egy szimpla állampolgár, vagyis egy polgárőrséghez vonzódó fiatal ugyanazt teheti meg vagy fogja megtenni, amit egy öntudatos, felelős állampolgár megtehet és megtesz – feltartóztathatja bűncselekmény gyanúsítottját, segíthet elesetteket. Ugyanakkor viszont bizonyos szervezetekben nem ennek az öntudatos, felelős gondolkodásmód kialakítása elsődleges, hanem az alárendeltség, a hierarchikus fegyelemé.
