Itthon MTI 2015. március. 03. 11:57

Az Együtt és az LMP is kikelt a paksi bővítés titkosítása ellen

Az Együtt szerint a paksi bővítés titkosításának oka "egy hatalmas korrupciós kockázat", ugyanis a szakértők szerint egy ilyen volumenű beruházás során "a jelenlegi szokások szerint" akár 500 milliárd forintot is el lehet lopni. Az LMP triplán törvényellenesnek tartja a paksi beruházással kapcsolatos titkosítást, ezért az államfőhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul.

Az Együtt - A Korszakváltók Pártja szerint a parlament alaptörvény ellenes döntést hozott, amikor harminc évre titkosította a paksi erőmű bővítésének egyes részleteit - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján Szelényi Zsuzsanna. A független képviselő emlékeztetett arra, hogy pártjuk már hétfőn arra kérte Áder János köztársasági elnököt, ne írja alá a törvényt, hanem forduljon az Alkotmánybírósághoz és kérjen a testülettől előzetes normakontrollt. Hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgároknak joguk van tudni, mire költik a pénzüket. Kiemelte, hogy rendelkezésre állnak azok a törvények, amelyek alapján a beruházás biztonságpolitikai szempontból fontos részleteket titokban lehetne tartani.

"Hatalmas korrupciós kockázat"

Véleménye szerint a titkosítás oka "egy hatalmas korrupciós kockázat", ugyanis a szakértők szerint egy ilyen volumenű beruházás során "a jelenlegi szokások szerint" akár 500 milliárd forintot is el lehet lopni. A projekt semmilyen szempontból nem indokolt, arra az országnak ebben a formában nincs szüksége - közölte a beruházás leállítását sürgető képviselő.

Az Országgyűlés kedden a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos változtatásokat fogadott el, amelyek egyike kimondja, hogy a beruházás végrehajtásával megbízott orosz és magyar szervezetek és alvállalkozóik által kötött szerződésekben szereplő üzleti és műszaki adatok, valamint a megvalósítási megállapodások és az egyezmény előkészítésével kapcsolatos, a döntéseket megalapozó adatok a keletkezésüktől számított harminc évig közérdekű adatként nem ismerhetők meg.

Az LMP Az Ab-hoz és az ombudsmanhoz fordul

Az LMP se hagyta szó nélkül a parlamenti döntést: triplán törvényellenesnek tartja a paksi beruházással kapcsolatos titkosítást. Az ellenzéki párt társelnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az aznap elfogadott törvény sérti a környezeti adatok nyilvánosságáról szóló egyezményt, az alaptörvényt és infotörvény-ellenes. Megjegyezte: azon képviselők nagy része, akik megszavazták a törvényt, már lesz aktív képviselő 30 év múlva, amikor megtudhatók a részletek

Az országgyűlési képviselő álláspontja szerint nem igaz az a kormányzati kommunikáció, miszerint európai norma a titkosítás. Francia, finn és brit példát hozott arra, hogy másutt alapvető kérdésekre nyilvános adatok állnak rendelkezésre. Szél Bernadett úgy értékelte: azzal, hogy minden titkos, nem lehet megálljt parancsolni a korrupciónak.

Az ellenzéki párt Áder János köztársasági elnökhöz, az Alkotmánybírósághoz és az ombudsmanhoz fordul, a Nemzeti Adatvédelmi Hatóságot pedig arra kéri, hogy indítson vizsgálatot az információszabadság korlátozása miatt.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2025. január. 09. 19:30

Századfordulós bűnügyek – Az országbíró titokzatos halála

Az alig tíz éve egyesült Budapest első szenzációs bűnügye volt Mailáth György országbíró meggyilkolása, hiszen a korabeli magyar állam legfőbb közjogi méltóságainak egyike vált bűncselekmény áldozatává. A minden információmorzsára éhes közérdeklődés komolyan hátráltatta a nyomozói munkát, amit a sajtó is csak nehezített, ugyanis a legvadabb feltételezéseket is tényként tálalta. Századforulós bűntényekről szóló sorozatunk első része.